Nem tudni, mire készül a kormány a munkahelyteremtésben, nem tudni, a sok közölt szám közül melyek igazak – mondta Szakács László, az MSZP elnökhelyettese, az ATV Start című műsorában.
Hétfőn a Palamentben „nagyon sok szám hangzott el; a csuda tudja, melyik az, ami tényleg meg fog valósulni” – mondta a szocilista politikus a keddi adásban, ahol Arató Gergellyel, a DK parlamenti frakcióvezető-helyettesével együtt kérdezték.
Egyfelől Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: 526 vállalat jelentkezett a magyar kormánynál segítségért, de mivel több százezer magyar vállalkozás van, ez a szám „rögtön nem ad büszkeségre okot” – mondta Szakács.
Másrészt elhangzott: először 50 milliárdot szánt munkahelyteremtésre a kormány, aztán ezt megduplázták 100 milliárdra, majd „egy mondattal később azt mondta, ebből már el is költöttek 245 milliárdot. Nem jött ki a matematika”.
Kérdés, közben mennyi munkahely szűnt meg: Schanda Tamás államtitkár 163.000-et mondott, ugyanaznap a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján 281.000 álláskereső szerepelt, az Innovációs és Technológiai Minisztériumból kiszivárgott adatok szerint viszont 330.000 munkanélküli van Magyarországon.
„Mire készülnek fel? Melyek az igazi számok?” – kérdezte Szakács, kiemelve: ez akkor is fontos, ha közmunkaprogramot akarnak indítani, de akkor is, ha 100.000 munkahelyet akarnak teremteni. Ráadásul teljesen mást mond a gazdaság két főszereplője: a jegybankelnök szerint 3%-kal nőni fog a gazdaság, a pénzügyminiszter szerint 3%-kal csökken.
Hangsúlyozta: az MSZP mindvégig konstruktív javaslatokat tett a járvány fékezésére és a gazdasági károk mérséklésére, de dolga az is, hogy kritikát fogalmazzon meg.
Számos MSZP-s javaslatot elfogadott a kormány, mint a hiteltörlesztési moratóriumot a lakosság számára is – ezt a kormány csak a gazdaság szereplőinek ajánlotta -; vagy az 500.000 forintos különjuttatást az egészségügyi dolgozóknak – bár erről még mindig nem tudni, mikor fizetik ki, és bruttó vagy nettó összeg lesz.
„Sajnos, kritikából több van, mint ahány javaslatot elfogadtak” – jegyezte meg.
A járvány magas magyarországi halálozási arányáról azt mondta: ha kevesen fertőződtek meg, az „nyilvánvalóan” az emberek fegyelmezettségét mutatja; de ha többen haltak meg a megfertőzöttek közül, mint másutt, az „nyilvánvalóan valamifajta rendszerhibát jelez”. A járványra való felkészülés pedig a kormány feladata volt, hiszen ő vette át a kórházak üzemeltetését is.
Az ismét csak a nagyvállalatoknak és az oligarcháknak jutó közvetlen kormánytámogatásról beszélve Szakács külön kitért a Budapest-Belgrád vasútvonalra, amelyre a kormány a védekezésből, a gazdaságvédelmi alapból csoportosított át újabb 82 milliárd forintot.
Azt mondta: ez a vasútvonal „kell”: „azzal semmi gond, ha készül az új Selyemút, egy több ezer éves ország a következő egy-két ezer évét tervezgeti”, de a kérdés az, hogy nekünk, magyaroknak, részt kell-e ebben venni ilyen mértékben.
„Magyarországnak most, ebben a helyzetben van-e elegendő erőforrása, pénze, hogy részt vegyen olyan projektben, aminek a megtérülési ideje valahol a 240 és a 2400 év között van”, tulajdonosnak kell-e ebben lennie, vagy csak tranzitországnak? – kérdezte.
A felhatalmazási törvény visszavonásáról és a különleges jogrend megszüntetéséről, amelyről az MSZP is törvényjavaslatot nyújtott be, azt mondta: ha meg is szűnik a különleges jogrend, nem mindegy, mely szabályok maradnak meg, sarcolják-e tovább az önkormányzatokat, elveszik-e tőlük a saját bevételeiket, illetve a gazdaság újraindítására hoznak-e valóban lépéseket, vagy „a sajátjaikat fogják újra helyzetbe hozni”.
„Mi ezektől tartunk” – mutatott rá az MSZP elnökhelyettese.