Gréczy Zsolt - Fotó: Facebook
Megosztom másokkal is:
  •  

Hosszas hallgatás után ismét megszólalt a DK politikusa. Írását változtatás nélkül közöljük.

Olvasom, hogy sokan összeomlanak, hogy itt a vég. Ellenkezőleg: most nyílik esély Orbán és rendszere megbuktatására.

A politikai, gazdasági, kulturális és erkölcsi válság eddig is itt volt velünk, de az élet most már minden részletét önállóan világítja meg.

A felelősséget e válság előállítója, Orbán Viktor, a diktatúra-törvénnyel végképp magára húzta.

Tíz év kétharmad után eddig sem volt már értelme visszafelé mutogatni, de a mai naptól minden késő buszért, minden hiányzó gyógyszerért, maszkért, védőfelszerelés híján megbetegedő orvosért és ápolóért, minden elvesztett állásért, bedőlt vállalkozásért, kenyér- gyümölcs- és húsdrágulásért Orbán Viktor lesz a hibás.

Ő akarta, hadd vigye.

Jogos a kérdés: miért erőszakolta ki, hogy kinevezett diktátor legyen? Eddig is szinte élet-halál ura volt, akkor meg minek?

Egyrészt ő már tudja, mekkora a baj, másrészt van néhány dolog, amitől retteg.

1. A válságok elején a kormány felé megnyilvánuló remény a válság elhúzódásával elillanhat.

2. Bármilyen mentőcsomagot jelent be, a költségvetés hiánya 5-7 százalékig fel fog menni, ráadásul ez egy rekordgyenge forint idején zúdul a költségvetésre.

3. Az élelmiszerárak elszabadulása már nem csak a nyugdíjasoknak hozhat éhkoppot, hanem az egyik hónapról a másikra élő, tartalékokkal nem rendelkező, állásaikat elvesztő emberek, családok számára is, akiknek a kormány valahány százalékos munkabér pótlása legfeljebb időhúzásra elegendő.

4. 2008-ban gyalázkodó kampányt épített arra, hogy az akkori kormány hitelt vett fel – IMF elleni támadás -, de a hitelfelvételt valószínűleg ő sem fogja megúszni.

Orbán egész rendszere recsegni-ropogni kezd. Ki fog tudni egyetemre járni ezután, amikor családok százezreinek nem lesz pénze az általuk bevezetett több százezres tandíjra?

Eddig a munkanélküliségi adatokba kozmetikázták a közmunkásokat és a külföldön dolgozókat. Már több tízezer kint dolgozó magyar vesztette el az állását – pénzt sem tudnak hazautalni -, és a közmunkásra sem lesz pénz.

A 2008-as válság idején nem állt le az Audi, az Opel, a Suzuki és a Mercedes. Az autógyáraknál megálló munka automatikusan recesszióba viszi a gazdaságot. Növekedés kampó.

Orbánra zúdul a kivéreztetett egészségügy minden baja. Mégsem volt ócska demagógia, hogy egy stadion árából hány lélegeztetőgépet lehetett volna venni…

Mi lesz az ősszel kötelezően bevezetendő, agyonbírált alaptantervvel?

Nem fogja tudni ugyanúgy folytatni például a magyar futball finanszírozását, mint eddig.

Az egész látványsport rendszer, benne a Puskás Akadémia és környéke TAO-lopásaival összeomlik, amikor Orbán azt sem tudja garantálni – ő maga mondta -, hogy mindenkinek jusson maszk.

Most látszik, hogy mekkora kárt fog okozni, hogy a színházak finanszírozását átalakították. És nem lesz, mert nincs miből, nyugdíjemelés sem.

Orbán megoszthatta volna a felelősséget. Kezdeményezhetett volna Nagy Nemzeti Összeborulást. Nem tette.

És ezzel megnyitotta az utat a változáshoz.

Drámai ez a vírus.

Az ember retteg a szeretteiért, köszönetet mondva aggódik a mentésben, az ország működőképességének fenntartásában harcolókért, javaslatokat tesz, elborzadva olvassa a statisztikákat, de lehet, hogy erre volt/van szükség ahhoz, hogy Orbán rendszere elinduljon a bukás felé.

Ugyanis az egész életünk rámehet arra, ha csendesen, afféle 51 százalékkal kétharmados, demokráciának hazudott díszletek között morzsolnánk éveinket.

Amikor 2013 ugyanolyan, mint 2024. Orbán az adottság és kész. A lopással, a kivagyisággal, a pökhendiséggel. Megalázva saját hazánkban. A pangás, a reménytelen beletörődés évtizedeivel. Alámerülés, kibekkelés.

Most azonban felfeslik a rendszer. A hatalmat berendező struktúra válik tarthatatlanná. Orbán pedig retteg a bukástól és a számonkéréstől. A tavaly októberi önkormányzati pofon meglegyintette az önbizalmát.

És ha eddig hazaárulónak, a nemzet tönkretevőjének nevezett mindenkit, aki nem Fidesz, most már nem is nyújthatott békejobbot. Tilos is lett volna elfogadni.

Az ellenzék számára itt az esély. Segíteni a mentést és még jobban összezárni. A diktátor-törvény elutasításával az ellenzék pártjai megteremtették annak lehetőségét, hogy hitelesen álljanak össze a sorsdöntő harcra.

Ez a kredit megvan. Most azonban készen kell állni az ország átvételére is. A Köztársaság újjáépítésére.

Lesz gyalázkodás, fenyegetés, a sajtó regulázása, kirakatper, de most már tényleg össze kell kapaszkodni, kivetve a kollaboránsokat. Vigyázni egymásra. A diktátor megszorít, és a bármit megtehetek karanténjába zárja önmagát.

A recept adott: együtt kell mozogni az ország újjáépítésében. Hiába lesz bármilyen orbáni mentőcsomag, százezrek, milliók lesznek elégedetlenek. Mert már az eddigi késlekedés is pusztít.

Közös miniszterelnök-jelölt, közös lista, közös egyéni jelöltek 2022-re, de készen kell állni arra is, hogy előbb is mozdulni kell.

Ahogy elmegy a vírus, az utca is szabad lesz.
Orbán bármit meg fog tenni, hogy elkerülje a bukást. Bármilyen árat megfizet érte. Vagy megfizetteti velünk. Semmi nem számít, erre kell készülni.

De Orbán feladta a látszatdemokráciát is. Színt vallott, és ezzel mindenki másnak végre el lehet indulni egy másik úton.

Vigyázva magunkra és egymásra, az esély megnyílt, kedves Barátaim!


Megosztom másokkal is:
  •