Otthoni karanténok, a bezártság fizikai és lelki hatásai, a gazdaságot ért, már most súlyosnak látszó, a későbbiekben beláthatatlan károk – csak néhány dolog a koronavírus hatásai közül, amik miatt az emberekben egyre sürgetőbben merül fel a kérdés:
mikor lesz már ennek az egésznek vége, mikor térhet vissza minden a megszokott kerékvágásba?
William Haseltine, az ACCESS Health International globális egészségügyi kutatóközpont elnöke, aki nemrégiben vezette az USA és Kína közötti egészségügyi csúcstalálkozót a járvány kezdeti gócpontjában, Vuhanban, előállt egy megalapozott elmélettel, ami négy lehetséges forgatókönyvvel és azok valószínűségével számol – írja a The Daily Beast.
Az első verzió szerint tavasszal, a melegebb és nedvesebb időben a vírus terjedése lelassul, majd magától elmúlik.
A jelenleg rendelkezésünkre álló információk szerint a koronavírusok kevésbé bírják a meleget, így, ha nem is teljesen biztos, de van rá esély, hogy az északi féltekén a komolyabb tavaszi felmelegedéssel lassul a vírus, vele együtt múlik a pánik, és végül az élet lassan, de biztosan visszatér a normális kerékvágásba.
Sajnos azonban ez csak az egyik lehetőség.
A második, egyben legrosszabb forgatókönyv szerint a koronavírusok jelenlegi fajtája jobban melegtűrő, tavasszal és nyáron is gond nélkül terjedhet, így nagyjából a világ népességének 40-70 százalékát megfertőzheti – ez a mostani, kb. 2 százalékos halálozási aránnyal számolva 64–112 millió ember halálát jelentené világszerte.
Valamint olyan gazdasági és ebből adódó egyéb károkat, amiket jelenleg még nehezen tudunk elképzelni is.
A harmadik lehetséges kimenetel, hogy vakcinát fejlesztenek ki a vírus ellen. Ez azonban a legoptimistább becslések szerint is 2021-re várható, így ezzel az eshetőséggel rövid távon nem érdemes számolni.
A negyediknek említett forgatókönyvet tartják a legvalószínűbbnek a kutatók:
jelenleg két gyógyszerben bízhatunk leginkább. A remdesivir nevű szer és az actemra elnevezésű antitest a jelenlegi kutatások szerint a legeredményesebb a betegség ellen.
Az elsőt jelenleg laborban tesztelik, míg a másodikat már használják Kínában a betegség kezelésére.
Arnold Monto, a University of Michigan epidemiológia és világ-egészségügy professzora szerint nem kizárható egy ötödik lehetőség sem: hogy a vírus egy idő után magától eltűnik azelőtt, hogy a tudódok rájöhetnének, hogy mitől.
