A többségi társadalom számára is jó, ha olyan régió létrejön, ahol őshonos kisebbségi közösségek élnek – emelte ki Szili Katalin, határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott szombaton, Sopronban.
A Széchenyi Társaság és a Perkovátz-Ház Baráti Kör által szervezett Összetartozunk – III. nemzettudat- és nemzetiidentitás-konferencia második napján Szili Katalin az őshonos kisebbségek 21. századi sorsáról szóló előadásában a nemzeti identitást azért nevezte fontosnak, hogy a globális világban meglegyenek azok a kapaszkodók, amelyek közösséghez kötik az embereket.
Úgy fogalmazott: Európa csak akkor tudja újradefiniálni magát a globális világban, ha megtartja azt a sokszínűségét, amit az identitás sokszínűségének megőrzésével a saját erősségévé tehet.
Szili Katalin szerint öt alapelvet lenne fontos az Európai Uniónak elfogadnia a kisebbségek védelme érdekében. Azt, hogy az őshonos kisebbségek ügye nem bel-, hanem európai ügy, a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog. Az állampolgárság elválik a nemzeti identitástól, az identitás megvalósításához az egyéni és a kollektív jogok biztosítása egyaránt szükséges, valamint az, hogy egy állam területén élő őshonos nemzeti kisebbségek alkotóelemei annak az államnak.
A miniszterelnöki megbízott, bár – mint mondta – érti a Brexit utáni európai félelmeket, de az „Egyesült Európai Államoknak” szerinte nincs jövője. Hozzátette: kétségei vannak afelől, hogy egy olyan Európai Unió, amely egy hétéves költségvetésben képtelen megegyezni, létre tudna hozni egyesült államokat.
Kijelentette: Magyarország minden szomszédja területi integritását elismeri, de szeretnék elérni, hogy a magyar kisebbségek is élhessenek ugyanazokkal a jogokkal, amelyek Európában mindenkinek lehetségesek, a „Feröer-szigetektől Dél-Tirolig”.
Felhívta a figyelmet a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezésre, amellyel a nemzeti régiók elismerését szeretnék elérni. Hangsúlyozta: összesen több mint egymillió támogató aláírásnak kellene összegyűlni májusig, hogy az EU foglalkozzon az üggyel.
Ma Európa lakosságának 85 százaléka él a többségi társadalmak tagjaként, tíz százalékuk őshonos kisebbség, öt százalék a bevándorló. Kitért arra is, hogy az Európai Parlament 2019. március 25-én határozatot alkotott az afrikai származású emberek alapvető jogairól, ám sérelmezte, hogy ez azelőtt történt, mielőtt az őshonos kisebbségek jogait is hasonló határozat erősítette volna meg. – emelte ki Szili Katalin.
A konferencia zárónapján lengyel, cseh, szlovák és dél-tiroli előadók többek közt a visegrádi államok Európa védelmében tett lépéseiről, a fiatal cseh generáció mai világban betöltött helyéről, a nemzeti eszme és a liberalizmus összevetéséről, illetve a belső önrendelkezésről mint a kisebbségvédelem és a regionális fejlesztés eszközéről beszéltek.
Forrás: MTI OS
Ezeket olvasta?
Megint rosszul járnak a nyugdíjasok
Óriási hibát vétettek Orbánék – Itt elszabadulhat a pokol, ebbe belebuknak
Nem akármit szúrt ki az MSZP: A kegyelmi ügybe belebukó Novák Katalin nem nyugszik
Magyar Péter borított: A legsúlyosabb dologgal vádolja Orbánt
Ismét nemzetközi botrányba keveredtek Orbánék: Csodáljuk ha mindenhol leköpik öket?
Nagy bejelentést tett Magyar Péter
Beindulnak a tisztogatások a Fideszben, az új jelszó: Hulljon a férgese
