Megosztom másokkal is:
  •  

Retteghet az a kórházigazgató, aki nem képes két hónap alatt rendezni intézménye adósságát.

 

Mintegy 70 milliárd forintból orvosolná egy az Emberi Erőforrások Minisztériumában készült „reformterv” az egészségügyi intézmények pénzügyi gondjait. A kórházfenntartó fölé újabb hivatal kerülhet, amely a miniszter közvetlen útmutatásokkal irányítana. Amely kórházi vezető nem képes két hónap alatt megszüntetni intézménye eladósodását, annak sorsa a miniszter kezében van.

A legfontosabb egészségpolitikai célként a kórházközpontú ellátás lebontását nevezi meg, így ennek keretében a háziorvosok kompetenciáját növelnék. A kórházi kezelések egy részét pedig a szakrendelők végeznék el. Az anyagban ismét előkerül, amiről korábban már írt a Népszava, miszerint úgynevezett Járási Egészségközpontokat hoznának létre. Ezen állami intézmények keretein belül úgynevezett praxisközösségekbe szerveznék a háziorvosi ellátókat, valamint rájuk bíznák a betegutak kialakítását, a megelőzés, az alapellátás, a sürgősségi ellátás és a járóbeteg-szakellátás összehangolását.

 

 

Létrejönnek a Közösségi Egészségszervezési Központok (KEK), amelybe 3 járási egészségközpont integrálódna. Az újabb hivatal feladata lenne, hogy a beteg lehetőleg a legalacsonyabb progresszivitási szinten, azaz ott, ahol a rendszer számára a legkifizetődőbb kapja meg az ellátását. Ezek a központok tartják a kapcsolatot a NEAK-kal és szervezetileg az ÁEEK Térségi Igazgatóságaihoz tartoznának. Megerősítik a Nemzeti Népegészségügyi Központ egészségfejlesztő funkcióját, és az ÁEEK Térségi Igazgatóságait (TIG). A legrosszabb szakember ellátottsággal küzdő, legkedvezőtlenebb egészségi állapottal rendelkező lakosságot ellátó, hátrányos helyzetű településeken működő alapellátási szolgáltatók többlet hatáskört és finanszírozást kapnak.

 

A járóbeteg-szakellátás szempontjából hiányos településeken mobil szakorvosi szolgálat jöhet létre. Mint azt a Portfólió a dokumentumból idézi: „szükség van a finanszírozás megújítására a teljesítmény- és eredményalapú elemek súlyának növelésével. Erre első lépésben alkalmas lehet a szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálatokon történő lakossági részvételi arány mérése és eredmény alapú finanszírozása. Egyes járóbeteg-szakellátásból átvett feladatokat is finanszírozottá kell tenni az alapellátásban a háziorvosok számára.”

A dokumentumból itt kiderül az is, hogy mindehhez, valamint az egészségügyért felelős miniszter irányítási jogköreinek erősítésére törvényre van szükség.

Ismét előkerül az anyagban a hatékonyabb gazdálkodás problémája is. A kezelésére egyebek mellett olyan eszközöket alkalmaznának, mint például a hátrányos szerződések megszüntetése. A Portfólió cikke szerint ez év nyarára „rendeznék” a menedzsment hibákból adódó eladósodást. Erre az volna – az tárca szakembereinek a javaslata – , hogy szüntessék meg az ellátásban a párhuzamosságokat (ez kb. 30 éve szinte valamennyi egészségügyi reformtervben benne lévő ötlet) – valamint „az intézményi együttműködések javításának, a háttérszolgáltatások optimalizálásának, a humán erőforrásokkal való gazdálkodásnak, a saját bevételek növelésének, a költségek csökkentésének hatásait.” Valamint azt is javasolják, hogy ellátórendszer „észszerűsítésével” felszabaduló kapacitásokat alakítsák át ápolási ágyakká.

Azaz az adósságrendezéssel egy kalap alatt intéznék a struktúra átalakítást.

 

 

Az előterjesztés rendelkezik arról, hogy ezt a folyamatot egy újabb állami szervezet felügyelje, az úgynevezett Struktúraváltási és Adósságmenedzsment Tanács (SAT). Ez a szervezet az EMMI, a Pénzügyminisztérium delegáltjaiból formálisan alakulna meg térségenként, és a miniszter közvetlen utasításait kellene követniük. A Tanács javaslatokat fogalmaz meg az adósságmenedzsmenttel és az intézményi szerkezetátalakítással kapcsolatban, valamint monitorozza a programok végrehajtását, együtt dolgozik a költségvetési felügyelőkkel. A dokumentum szerint a SAT felügyelné az Állami Egészségügyi Ellátó Központ működését is. A testület a költségvetési felügyelővel közösen heti rendszerességgel nyomon követi az adott intézmény gazdálkodását orvosszakmai, költséghatékonysági, valamint jogi megfelelés szempontjából. A testület működésének célja, hogy az egészségügyi szolgáltató fizetőképessége két hónapon belül helyreálljon – fogalmazza meg az előterjesztő. Ha ezalatt még sem sikerülne az eladósodást megszüntetni, akkor személyi következmény sem kizárt, ugyanis ebben az esetben a miniszter határoz az egészségügyi intézmény vezetőjének és gazdasági vezetőjének személyi felelősségéről.

A reorganizáció végrehajtásának átmeneti időtartamára új, negyedéves többletfinanszírozási elemet vezetnének be. Ha az intézmény a meghatározott ütemterv szerint hajtja végre a programot, akkor jogosult erre a plusz finanszírozásra. Egyúttal új típusú teljesítményértekelési rendszer bevezetést is felvetik, amivel javítható a menedzsment elkötelezettsége a folyamat iránt.

Az értékelési rendszer egyaránt tartalmazná azokat a jutalmazási elemeket, amelyek akkor lépnek életbe, ha a program végrehajtása a terveknek megfelelően halad, de nem teljesülés esetén az intézményt szorosabb kontroll, majd szorosabb felügyelet alá helyező lépcsőzetes szankciórendszert is. Az előterjesztés előrevetíti, hogy ezt az új típusú teljesítményértékelési rendszert minden intézményre ki lehetne terjeszteni, nem csak azokra, amelyek részt vesznek az adósságmenedzsmentben.

Forrás: Népszava

 


Megosztom másokkal is:
  •