Orbán Viktor és Tarlós István - Fotó: Hírhugó
Kérjük oszd meg a bejegyzést, hogy másokhoz is eljusson az igazság:
  •  
  •  
  •  
  •  

Hiába mondták fel az elektronikus jegyrendszer szállítói szerződését másfél éve, még a perindításig se jutott el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Holott egy választott bíróság előtti eljárás akár 2-4 évig is húzódhat- tárta fel a Népszava

A jogi szakértők szerint egyébként kevés esély van arra, hogy visszaszerezzék azoknak a rendszerelemeknek az ellenértékét, amelyeket a BKK átvett és tesztelésre visszaadott a hálózat kiépítését vállaló Scheidt & Bachmann-nak (SB).

Ráadásul a felmondás után számos nagy értékű, BKK tulajdonában lévő eszköz is a cégnél maradt, amelyek használati értéke az eljárás lezárásáig a végletekig lecsökken.

Sőt, mint ahogyan az a BKK Karácsony Gergely főpolgármester hivatalba lépése után megválasztott új igazgatóságának készített jelentésből kiderül: a szerződés furcsa módosításai miatt az SB jogosan követelheti az addig legyártott, de még át nem vett termékek árának a megfizetését is.

Az összefoglaló arra is felhívja a testület figyelmét, hogy a felmondás jogosságát vitató SB 19,2 millió eurós követelést jelentett be a szerződésbontás óta, ennek pedig jelentős részét az állásidő miatti kár teszi ki.

A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódnak. Az egy percig sem működő, későbbi felhasználásra alkalmatlan rendszerért tehát – jelenlegi árfolyamon számolva – 6,7 milliárd forintot követel a német cég, miközben a BKK már kifizetett a vállalatnak 7,6 milliárd forintot. (Az egyéb költségekkel együtt már 10,6 milliárd forintba került a projekt.)

Bár a helyzet abszurdnak tűnik, elég nagy esély van arra, hogy a fővárosi önkormányzatnak végül ki kell fizetnie a milliárdos számlát vagy legalábbis egy részét. Főként úgy, hogy az elmúlt másfél évben alig történt valami a károk enyhítése érdekében. A BKK menedzsmentje – élén Dabóczi Kálmán vezérigazgatóval -, valamint a projekt felelősei tavaly januárban távoztak a cégtől.

A helyükre érkezőknek pedig csak annyira tellett, hogy tavaly áprilisra elkészítsék a leltárt és előkészítsenek egy szerződést a beléptető kapuk visszaadásáról 5 millió euró értékben a német cégnek, de a megállapodást azóta se írták alá. A BKK igazgatósága számára készített jelentés hosszan sorolja a bukás okait.

Bár néhány közülük meglepő. Hátrányosnak tartották például, hogy a szerződés nyelve angol, a projekt megvalósításáért felelős vállalkozót nem a magyar közbeszerzési szabályok alapján választották ki, hanem a projekthez közel 17 milliárd forintos hitelt nyújtó Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) által előírt eljárás alapján.

De úgy vélték, hogy a Scheidt & Bachmannnal 2014 októberében aláírt 91 millió eurós szállítói szerződés alkalmas volt arra, hogy szigorú projektvezetés mellett a beruházás sikeresen megvalósítható legyen. Csakhogy a szerződést 2015 júliusában a fővárosra nézve nagyon előnytelenül módosították: a BKK-nak ezt követően a leszállított, de önmagukban működésképtelen rendszerelemek után is fizetnie kellett.

A módosítás megteremtette annak kockázatát, hogy a megrendelőnél, azaz a fővárosnál nagy tömegű használhatatlan eszköz halmozódjon fel. És ez így is lett. Jelenleg 175 beléptető kapu porosodik egy raktárban 5 millió eurós értékben. Megváltoztatták a projekt ütemezését is, a tervezés részekre bontása magában hordozta a kudarc lehetőségét.

Majd néhány hónap múlva ismét módosították, mégpedig oly módon, hogy a tendergyőzelem érdekében meglehetősen alulárazott munkákat az SB immáron valós költségen számolhatta el. Egy meglehetősen zavaros rendelkezés pedig arra is lehetőséget nyújtott a cégnek, hogy a BKK késedelme esetén állásidőt számítson fel. A jelentés szerint érdemes lenne kivizsgálni, hogy milyen céllal és milyen döntéselőkészítés eredményeként sikerült ezt a főváros számára rendkívül hátrányos módosítást keresztülvinni.

Az SB ugyanis most erre alapozva nyújtott be több millió eurós kárigényt. A fővárosi önkormányzat milliárdokat bukott a projekten.

A BKK ugyan szintén nyilvántart 5,2 milliárdos követelést, ám ennek behajtásához nem sok reményt fűznek. Nem mindenki járt ilyen rosszul. A hitel és egyéb pénzügyi műveletek költsége 1 milliárd felett van, az ügyvédek már így is kaszáltak 215 milliót, a szakértők 906 milliót. A Scheidt & Bachmann magyarországi leányvállalata még növelni is tudta az árbevételét 2018-ban.

A cég ügyvezetője egyébként az a Lakatos András, akit a BKK vizes vb idejére időzített online jegyértékesítési rendszerének csúfos bukása miatt menesztettek a T-Systemtől. A kormány is meglátta az e-jegyben rejlő lehetőséget.

A jelentés szerint a projekt bukásában nem kis része volt a Nemzeti Egységes Kártyarendszer, illetve a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform létrehozásának. Az Orbán-kabinet ráadásul a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevonását a fővárosi e-jegy rendszerbe. Így született meg a mobiljegy, ami egyébként köszönő viszonyban sincs az elektronikus jegyrendszerrel, hiszen az időalapú díjfizetés helyett csupán egy másfajta értékesítési csatornán vásárolt BKV-jegy.

A cég 5 százalékos jutalékot számol fel minden eladás után, ami akár 1,5 milliárd forintos bevételt hozhat évente és ez még csak a kezdet. A cég az idén két közlekedési kártya pilot-projektet indítana. (Bár ezt már évek óta ígérik.)

A végén övék lehet az egész e-jegy-torta. Az OTP se marad ki a buliból: az e-jegy bankkártyás fizetési rendszerét ők építik ki és üzemeltetik. Nyílt tender helyett tárgyalásos eljárásban ítélte oda a szerződést a BKK, s arra csupán Csányi Sándor bankját hívták meg. A BKK nettó 550 millió forintot fizet a kiépítésért, majd 0,47–1,2 százalék jutalékot minden megvásárolt jegy árából.


Kérjük oszd meg a bejegyzést, hogy másokhoz is eljusson az igazság:
  •  
  •  
  •  
  •  

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here