Megosztom másokkal is:
  • 1.5K

Elutasítják az MTVA birtokvédelmi eljárási kérelmét – hirdette ki az elsőfokú ítéletet a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a 2018. december 16-án az MTVA székházába belépő ellenzéki parlamenti képviselők ügyében.

Az MTVA a területén tartózkodó képviselők ellen birtokvédelmi eljárást kezdeményezett a kerületi jegyzőnél, aki a helyszínen megállapította, hogy a képviselők jogosulatlanul tartózkodnak az épületben.

Ezt a végzést támadták meg a képviselők, az alperes pedig az eljárást kérő MTVA volt.

A bíróság kötelezi az MTVA-t, hogy 844 ezer forint, illetve 250 ezer forint perköltséget fizessen meg. Sem a közmédia képviselői, sem az érintett politikusok nem voltak jelen az ítélethirdetésen.

A perben azt kellett tisztázni, hogy a jegyző a szabályoknak megfelelően járt-e el, és hogy az ellenzéki képviselők valóban aránytalanul zavarták-e az MTVA működését, amikor bementek a székházba.

Az országgyűlési képviselőknek ugyanis bejárási, tájékozódási és ellenőrzési jogkörük van a közintézményekben, ez a jog került szembe az MTVA által hangoztatott közérdekű üzem aránytalan megzavarásával.

Bár az ítélet nem jogerős, a jelentőségét az adja, hogy a bíróság szerint az országgyűlési képviselők bejárási, tájékozódási és ellenőrzési joga kiterjed az ilyen esetekre is.

Az MTVA köteles a munkájukban támogatni a képviselőket 

Az MTVA arra hivatkozott többek között, hogy a képviselők miatt le kellett zárni területeket, a munkavállalók nem jutottak be a helyükre, műsorok, felvételek maradtak el.

A bírói indoklás szerint azonban a birtokvédelmi kérelemhez nem csatoltak olyan bizonyítékot, amely egyértelműen alátámasztotta volna, hogy a képviselők aránytalanul zavarták az MTVA működését. Emellett az alperes nem terjesztett elő olyan érvelést, amely bizonyította volna a működés aránytalan sérelmét.

A jegyző határozatából nem lehetett levonni egyértelmű következtetést arra, hogy kire vonatkozott pontosan a birtokvédelmi határozat.

A bíróság hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik, így az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízásukban támogatni. Belépésre jogosultak a közintézményekbe – például a köztévé épületébe – igazolványuk felmutatásával, így ez a jogosultság nem eredményezheti az intézmények működésének aránytalan sérelmét.

A bíróság kimondta, hogy az alperes köteles a képviselőket munkájukban támogatni.
Mivel a képviselők belépési joga a bent maradásra is kiterjed, a bentalvással semmiben sem akadályozták a munkát. Éjszaka nem folyt munka az épületben, így a működés aránytalan sérelme nem következhetett be emiatt.

A bíróság megállapította az ügyészség és rendőrség határozatairól, hogy az ott írt következtetések a bíróságot nem kötik.

A bíróság a csatolt videófelvételek és a tanúvallomások alapján leszögezte, hogy a képviselők a stúdiókba is belépési joguk okán próbáltak bejutni.

A videófelvételek szerint a képviselők és a biztonsági őrök lökdösődtek, de az nem volt megállapítható, hogy ki kezdte a lökdösődést. Arra sem volt bizonyíték, hogy a felperesek erőszakkal akartak bejutni valahova.

Az adásbiztonság veszélyeztetésére is hivatkozott az alperes, illetve az MTVA munkatársainak zaklatására. Egyik pontot sem definiálta, így nem lehetett beazonosítani, hogy azok valóban megvalósultak-e.

A bíróság közölte, hogy az sem értelmezhető jogszerűtlennek, hogy a képviselők közösen fejtették ki tevékenységüket.

A bíróság kimondta, hogy nem lehetett azt megállapítani, hogy a felperesek miért okozták volna a működés aránytalan sérelmét. Nem róható fel nekik az, hogy miattuk elmaradtak műsorok.

A birtokvédelmi eljárás ezért nem volt jogszerű, az alperes pedig pervesztes lett.

„Totális győzelem”

Kunhalmi Ágnes ügyvédje, Litresits András a 168 Órának elmondta, hogy bizakodó volt, erre az ítéletre számított. – Már csak azért is, mert az alperes ügyvédet is cserélt, és amikor például azt kellett volna alátámasztania, hogy a képviselők pontosan milyen fizikai cselekményükkel valósítottak meg birtoksértő magatartást, azt felelte, hogy Kunhalmi Ágnes bent aludt a sminkszobában – állapította meg.

Az ügyvéd szerint ez az ügy jól mutatja a bírói függetlenség lényegét. Egy birtokvédelmi perben azt kell vizsgálni, hogy mi történt valójában.

Se a bíró, se a jegyző nem vizsgálhat jövőbeni feltételezett cselekményeket. A bíró pedig kimondta, hogy a képviselők nem akadályozták az MTVA műsorát.

Litresists András szerint a bíróság gyakorlatilag az MTVA minden érvét cáfolta, az alperes állításai közül szinte semmit nem talált bizonyítottnak.

– Semmi nem volt bizonyítva. Az is elhangzott ráadásul, hogy gyakorlatilag rosszhiszemű volt az alperes. Azt állította ugyanis, hogy Varju László közölte, hogy ha nem engedik be őket, akkor majd behívja a tömeget a tévé épületébe.

A becsatolt videófelvétel viszont azt bizonyította, hogy nem mondott ilyet. Meg is jegyezte a bíró, hogy ez valótlan állítás volt – fűzte hozzá.

Abszolút elégedettek az ítélettel, totális győzelemnek tartják, ő pedig arrra számít, hogy az alperes fellebbez, és várhatóan fél éven belül a Fővárosi Törvényszék dönt a perben.

Székházostrom helyett

2018. december 16-án már a negyedik nagy ellenzéki tüntetést tartották meg a Kossuth téren a Munka törvénykönyve rabszolgatörvény gúnynéven ismert módosítása és a közigazgatási bíróságok felállítása ellen.

A Kossuth térről a tüntetők aztán a Kunigunda utcába, az MTVA székházához vonultak Szél Bernadett, Hadházy Ákos, Kunhalmi Ágnes és más ellenzéki parlamenti képviselők vezetésével.

A birtokvédelmi eljárást Papp Dániel, az MTVA hírhamisító vezérigazgatója kérésére indította Kiss Anita Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának jegyzője. A vezérigazgató levelében arra kérte a jegyzőt, állítsa helyre az eredeti birtokállapotot és szüntesse meg „Kunhalmi Ágnes és társai rendbontását”, mert szerinte a demonstráció résztvevői zaklatják az MTVA munkatársait.

A képviselők azért mentek be az épületbe, hogy tárgyaljanak Papp Dániellel, és fel akarták olvasni az ellenzék ötpontos petícióját is.

A májusi tárgyaláson a Kunhalmi Ágnest, Varju Lászlót, Oláh Lajost, Vadai Ágnest és Gréczy Zsoltot képviselő jogászok előadták, hogy álláspontjuk szerint szabálytalan volt a jegyző eljárása.

A jegyző ugyanis

  • nem tájékoztatta megfelelően a feleket az eljárásról,
  • nem rögzítette egyértelműen, hogy mi az a cselekmény, ami miatt megállapíthat birtokháborítást,
  • nem rögzítette, hogy pontosan ki követte el a birtokháborítást,
  • nem rögzítette megfelelően a képviselők álláspontját (ki sem kérte azt mindenkitől),
  • illetve a törvény szerint elektronikus felületen kell a kezdetektől vezetni az eljárást, ám ezt nem tették meg.

Itt emlékeztetnénk arra, hogy a bíróság júniusban első fokon elutasította Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Varju László pótmagánvád-indítványát, amelyet az őket akadályozó és bántalmazó biztonsági őrök ellen nyújtottak be.

Korábban a Központi Nyomozó Főügyészség és a Legfőbb Ügyészség is elutasította az ügyben tett feljelentéseket.

168Óra / szemtolszembe.eu


Megosztom másokkal is:
  • 1.5K