A Monty Python-csoport filmjét, a Brian életét – nem tagadom – a legmeghatározóbb filmélményeim között tartom számon… – kezdi sorait a Tanár úr.   A Monty Python-csoport filmjét, a Brian életét – nem tagadom – a legmeghatározóbb filmélményeim között tartom számon. Ámde a Monty Python világát fölülkeretezte a magyar valóság, s innen nézve a Brian élete is csak egy ócska fércmű. Mert olvasom, hogy a Puskás Akadémia a hagyományos évzáróján ünnepi díszbe öltözött, s jelen volt maga Böjte Csaba is. Mi több, miután Karácsony János a „Ha eljönnek az angyalok” című számával kizenélte magát, Böjte Csaba megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a dévai templomból érkezett, ahol egy angyal kérdezte tőle, hová megy, s miután megtudta, hogy a felcsúti Puskás Akadémiára, az angyal arra biztatta, hogy kérjen három dolgot. Böjte Csaba tehát megérkezett Felcsútra, egyenest a Puskás Akadémiára, ahol szépen megfogalmazta a három kívánságát: először azt, hogy az akadémia karácsonyfája alá legyen egy csomagba berakva a remény, a bátorság és a kitartás. Aztán azt, hogy milyen jó lenne, ha 15 millió magyar akadémiája volna a Puskás Akadémia (ebben a kívánságban – lássuk be – van valami, mert próbáljuk csak meg magunk elé képzelni, amint Orbán egy verőfényes tavaszi vasárnapon kitárja házának spalettáit, s mit is lát, hát azt, hogy nem ott tülekedik épp a kert végiben vagy tizenötmillió magyar!), végül azt kérte az angyaloktól, hogy legyen minél több gól, „végül is egy akadémia attól működik.”   Na már most, ahogy én visszaemlékszem egykori munkahelyemre, a Magyar Tudományos Akadémiára, az az akadémia nem a gólok számától működött. Igaz, amitől működött, azzal kapcsolatosan Böjte Csabának nem volt sem mondandója, sem angyalokhoz megfogalmazott kívánsága, pedig az valóban tizenötmillió magyar akadémiája volt. Másrészt – apropos, Brian – Böjte Csaba is olvashatott arról, amikor egy személy a Genezáreti-tó partján kenyeret és halat szaporított, hogy jóllakasson ötezer férfit, asszonyaikkal és gyermekeikkel együtt. Böjte Csaba ferences szerzetes most a gólszaporítás csodájával bíbelődik, egyenest Nagy Heródes kertjének legvégiben, az uralkodó megelégedésére. Valóban vacak, elkent, rosszul megírt és humortalan munka a Brian élete, s a magyar valósághoz képest a Monty Python-csoport gyomorbeteg küllemű, az abszurdot hírből sem ismerő, unalmas, filisztercopfos nagyrealisták gyülekezete. Gábor György