Magyarország, Heves megye és Eger is öregszik…
Fontos a türelem, a békés egymás mellett élés és fejlettebb humánszolgáltatások!
Becsüljük meg és tiszteljük az idősebbeket, segítsük őket, s éljenek békében a különböző generációk! Ahogyan a fiatalok is sok segítséget kaphatnak a már „régebb óta fiataloktól”.
Egész Magyarországról nagyon sokan mentek el az elmúlt években. Egyesek 600-700 ezer főre teszik a tartósan külföldön tartózkodó, vagy kivándorolt magyarok számát, mások már a 800 ezres számot mondják. Ebben az utóbbiban benne lehetnek az ingázók, akik csak átmennek dolgozni a nagyobb fizetésekért Ausztriába, Szlovákiába, vagy most már nem ritka, hogy Romániába is. Mivel, jellemzően, nem az idősek mennek el, hanem az aktív korúak, a fiatalok, így emiatt is egy elöregedő ország képét mutatja hazánk. Ráadásul nem csak a kivándorlás, elvándorlás, hanem a csökkenő gyermekszületések száma is ezt erősíti.
A Ratkó-korszakban és az azt követő időszakban évente 180-220 ezer gyermek látta meg a napvilágot, addig a 80-as—90-es években 100-130 ezer gyermek/év, míg az utóbbi években már sokszor a 90 ezer megszületett gyermeknek is örülni kell. Soha ilyen kevés gyermek nem született még Magyarországon, mint az elmúlt 10 évben.
Így vagyunk ezzel Heves megyében és Egerben is. SŐT!
Heves megye lélekszáma 2010-ben még 311 ezer fő volt, idén már csak 294 ezer. Ráadásul a korösszetétel is úgy alakult az elvándorlás és a születésszám csökkenés miatt, hogy az idősebb korosztály aránya jelentősen nőtt. A 61 év és az afelettiek száma 80 ezer fő, a 41-60 közöttiek 82 ezer fő, a 21-40 évesek 71 ezer, a 0-20 évesek 61 ezer fő. A megyeszékhely, Eger lakossága a rendszerváltás éveiben 62 ezer fő körül volt, míg 2019-ben már csak 52 ezer fő. Ráadásul, amíg a 90-es és a kétezres években az Egerből „elvándorlók” csak a környező településekre költöztek ki, s teremtettek családjuknak otthont, addig ma már Budapestre, Nyugat-Magyarországra és sokan Európába települnek.
A barokk gyöngyszemet, Heves megye székhelyét elhagyók közül:
– a 19-30 év közötti korosztály az egyetemi tanulmányai és a karrier indítás miatt a fővárosban vagy más egyetemi városokban él hosszabb-rövidebb ideig,
– a 25-50 közöttiek nagyobb része viszont Európában, másik részük a Fővárosban, Győr-Moson-Sopron és Pest megyékben kezdenek új életet, páran pedig a tengerentúlon.
Az elvándorlás és a gyermekek számának csökkenése miatt Heves megye elöregszik, illetve most már Eger is, akik növekvő arányuk miatt és az egészségben eltöltött évek számának növekedése miatt egyre jobban láthatóvá válnak. Ebből adódóan sokkal jobban kell figyelnünk az idősebbekre.
Egy okos ország és egy okos megyei/városi vezetés ehhez igazítja a közszolgáltatásokat, azok típusait, sőt még a rengeteg gyógyvíz és a hatalmas tiszta levegőjű erdőségek miatt szolgáltató szektort is erre építené, ezt fejlesztené, az ilyen típusú vállalkozásokat is támogatná. Hiszen az idősek Európában nem „csak” a gondoskodást igénylő nyugdíjast jelentik, hanem a szolgáltatásokat igénybe vevő fizetőképes réteget is. (Már, ahogy mondtam, Európában.) Egerhez hasonló adottságú kistérségek Európában a gyógyvizekre és az ahhoz kötődő értékek értékesítésére telepített idős otthonok, gyógycentrumok, rehabilitációs és rekreációs központok Mekkái.
Igen, más ritmusban élnek az idősek, mint a fiatalok. Igen, más egy egykori diákváros hangulata, és más egy az időseket is kiszolgálni és ellátni képes középváros színe, hangja, időbeosztása.
De türelmesnek kell lennünk egymás iránt! Azaz a fiataloknak és idősebbeknek is tisztelettel, odafigyeléssel, kedvesen kell viszonyulniuk a másik generációhoz. Mindnyájunknak vannak idősödő szülei, nagyszülei és felcseperedő gyerekei, unokái. Gondoljunk a szembe jövő fiatalra/idősre úgy mintha ő lenne a mi gyerekünk, unokánk, vagy éppen a szüleink, nagyszüleink egyszemélyes megtestesítője.
A döntéshozók pedig olyan intézkedésekkel segíthetik a különböző generációk békés egymás mellett élését, amelyek ma már elvárhatók egy XXI. századi európai megyeszékhelyen. Például, nem az a baj, hogy sok az idős, vagy sok a fiatal a buszon, hanem az, hogy kevés járatot indítanak azokban az időszakokban, amikor az utazóközönség létszáma ezt igényelné.
Pár évtizede egy önkormányzat versenyképességéhez elegendő volt egy kedvező adózási környezet, egy jól hasznosítható ipari park és a szakképzés korszerűsége, meg némi úthálózat. Az elmúlt 10 évben egy önkormányzattól már joggal várja el mindenki, hogy színvonalas közszolgáltatásokat nyújtson, a vonalas és a digitális infrastruktúrát folyamatosan fejlessze, és a humánszolgálatásokban is legyen Európai, modern. Építsen bérlakásokat, ha az állam nem ad, akkor vegyen és segítsen működtetni egészségügyi diagnosztikai berendezéseket, támogassa az energiamegtakarítási beruházásokat a lakosság és a vállalkozók felé is, valamint a fenntartható fejlődés érdekében ne csökkentse, hanem növelje a zöldfelületet. A mikroklimatikus kihívásokra válaszul telepítsen zöld szigeteket, ligeteket, vagy övárkokkal vezesse el és záportározókkal fogja fel az egyre gyakrabban özönvízszerűen lezúduló csapadékot, amit később használjon fel öntözésre, és egyéb célokra! A középületeket és a lakóépületeket pedig szigeteljék, árnyékolják, passzív technológiás módszerekkel korszerűsítsék, igen támogatott formában, mert a levegő tisztasága és hőmérséklete egyaránt fontos szegénynek, gazdagnak. De fejleszteni és támogatni kell a házi segítségnyújtást, az otthonápolást, a különböző (humán)szolgáltatások és termékek házhoz szállítását, az idősotthonokat és a nyugdíjasklubokat.
A fiataloknak korábban több háza és bázisa is volt, míg az elmúlt 12-13 évben ezeket felszámolták. Holott kellene egy (volt?) diákvárosban egy Ifjúsági Ház, szükséges több, a táncoktatásra, zenei próbákra, filmvetítésekre, találkozásokra alkalmas, ifjúsági- és más, civil szervezeteknek helyet biztosító klubhálózat, ahol free a wifi is.
Fejlett humánszolgáltatásokra szüksége van az itt maradt egyre nagyobb arányú időseknek is és ha meg akarjuk tartani a városban a fiatalokat, akkor nekik is. Más és más típusú szolgáltatásra ugyan, de fontos, hogy egy modern város kielégítse ezeket az igényeket, még ha egy barokk gyöngyszem is.
Török Zsolt
