Az államigazgatásnak és a közszférának nincs olyan alrendszere, ahol ne az összeomlás határán lenne a dolog…
Hosszú évek óta először nem nőtt éves alapon az üres álláshelyek száma Magyarországon, ez az első halvány jele annak, hogy a munkaerőhiány tetőzött. Azonban a munkaerőpiac szétszakadt: a versenyszférában enyhülni látszanak a gondok, míg a közszférában egyre súlyosabb a probléma, amiből kiemelkedik az egészségügy egyre romló helyzete.
A magyar gazdaság jelenlegi növekedési ciklusában példátlan esetet láthatunk: az idei első negyedévben csökkent a betöltetlen álláshelyek száma az előző év azonos időszakához képest, amely a munkaerőhiány csillapodásának jele. Január és március között 57 300 betöltetlen álláshely volt a versenyszférában, ami visszaesést jelent az előző év azonos időszakában mért 58 800-as adatához képest a KSH adatai szerint.
A tavalyi év utolsó három hónapjának negyedéves alapú esését még lehetett szezonális hatásokkal magyarázni (télen kevesebb a szezonális munka), azonban az idei adat már több ennél. Vagy azt látjuk, hogy a vállalatok könnyebben megtalálják a szükséges munkavállalók, vagy azt, hogy már nincs is szükségük annyi dolgozóra, mert kereslet csökkenésére, illetve a gazdasági növekedés lassulására számítanak vagy az automatizálási folyamatok elkezdtek beérni, és így kedvesebb élőmunkára van szükségük, illetve az is igaz, hogy egyre több munkavállaló jön a magyar versenyszéfárba harmadik országból.
Könnyen lehet, hogy a három folyamat együttesen zajlik a magyar gazdaságban…
Habár a trendforduló első jeleit láthatjuk, a következő negyedévek meghatározóak lesznek, de nem lennénk meglepődve, ha a munkaerőhiány is elérte volna a csúcsát (a GDP-növekedéssel párhuzamosan).
Az állami szektor minden területen egyre nagyobb bajban van. Január és március között 19 ezer üres álláshely volt, ami 10%-kal több, mint az előző év azonos időszakában.
Az oktatásban 4100 betöltetlen álláshely volt az első negyedévben, ami 20%-os növekedés éves alapon, az adatokat azonban torzítja, hogy hány állást lehet “kiírni”. Az egészségügyből már több mint 9000-en hiányoznak, ami szintén két számjegyű növekedésnek felel meg – így nem csoda, hogy naponta hallunk olyan híreket, hogy egyes kórházakban nincs elegendő orvos vagy nem tudják ellátni az ügyeleteket, elhalasztják a műtéteket, illetve egyes osztályok stabil működése sem biztosított. Az állami szektorban ráadásul béremeléssel sem tudják megtartani az egyes intézmények/szektorok a munkavállalókat, mert a bér központilag meghatározott. A közigazgatás-védelem nemzetgazdasági ág is egyre nagyobb munkaerő hiánnyal küzd, itt 6700 betöltetlen álláshelyet láthattunk.
Összességében tehát azt látjuk, hogy a versenyszférában csökken a munkaerőhiány, viszont Az állami szektorban egyre súlyosabb a munkaerőhiány, amely részben az oktatásra, de főképp az egészségügyre koncentrálódik. Itt már 4%-os a betöltetlen álláshelyek aránya – ennél magasabb számot csak egyetlen ágazatban, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban láthatunk. Csak az egészségügyben nagyobb galibát okozhat, ha nincs elegendő dolgozó, mint az adminisztrációnál.
Egyre világosabb, hogy az államnak – az alapvető szolgáltatások ellátása esetén is – egyre nehezebb kezelnie a munkaerő hiányt.
Forrás: Portfolio.hu / BalraMagyar
