A Választási Bizottság jegyzőkönyvbe vett egy igen érdekes történetet, amely alapján könnyen megállhat a választási csalás vádja.
A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan nyilvánosságra hozza azokat az úgynevezett “rendkívüli eseményeket” melyek napközben történnek és amelyről jegyzőkönyv készül. Ezért fontos, hogy a szavazókörökben részt vegyenek az ellenzéki delegáltak, hiszen csak azok az események kerülnek jegyzőkönyvezésre, melyeket a delegáltak kérelmeznek.
A mai napon egy érdekes jegyzőkönyvi bejegyzés született
Egy választópolgár megjelent a szavazóhelyiségben, mert szeretett volna szavazni. A személyi igazolvány és a lakcímkártya ellenőrzése után kiderült, hogy a névjegyzékben nem szerepel, de a mozgóurnás jegyzéken szerepel. Állítása szerint ő nem kérte a mozgóurnát, és nem is érti, hogy került oda a neve.
Az SZSZB elutasította a választópolgárt, és a nevét a Visszautasítottak jegyzékére felvezettük. A polgárt tájékoztattuk, hogy azért nem szavazhat, mert a mozgóurnás jegyzéken szerepel, ezért ki fognak menni hozzá mozgóurnával. – zárul a jegyzőkönyvi bejegyzés.
Mit jelent mindez?
Ez pedig egészen konkrétan azt jelenti, hogy valaki mozgóurna kérelmet adott le egy olyan állampolgár nevében, aki egyébként nem kérelmezte azt. A mozgóurna nem más, mint olyan szavazatok, amelyeket azon állampolgárok adhatnak le, akik magatehetetlenek, vagy valamilyen egészségügyi oknál fogva nem tudnak megjelenni a választásokon.
Ilyenkor egy bizottság egy lepecsételt urnával megjelenik a választópolgár otthonában és ott adhatja le a szavazatát.
Ha igaz, hogy ez a választópolgár nem kérvényezett ilyet, úgy meglehet, hogy valamelyik párt visszaélve a személyes adataival kérelmet adott le a nevében.
Ha egy párt nyilvántartást vezet szimpatizánsairól és a választópolgárokról, könnyen adhat le tömegével interneten keresztül kérelmeket az idősebb állampolgárok nevében, akiknél váratlanul megjelenik a bizottság és ha már ott vannak, akkor leadják a szavazatukat ezzel növelve az adott párt szavazatait. Ez azonban illegális, hiszen olyan személyes adatokat kell tárolni hozzá, amelyet a pártok nem tehetnek meg.
Így ha valóban nem az állampolgár, hanem a nevében egy párt adta le ezt a bizonyos kérést, úgy választási csalás történhetett. Persze nem tudjuk melyik párt szimpatizánsa lehet a választópolgár, de vannak sejtéseink.
