Alföldi Róbert Forrás: Facebook Fotó: Kincses Gy.
Segítsd a munkánkat! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára:

A le Monde 2019. május 6-án a nyomtatott lapszámban és online is Magyarországgal foglalkozó cikket jelentetett meg. Az újságíró március végén többekkel is interjút készített, hogy átfogó képet alkothasson a magyarországi mindennapokról. Alföldi Róberttől is kért interjút, melyből szemelvények találhatók a cikkben.

A megjelent cikket most teljes terjedelmében olvashatjátok magyar fordításban, melyet ezúton is köszönünk s fordítónak:

Bienvenue en ” Orbanistan “

La rédaction de Nepszava ressemble au hameau d’Asterix. Dans un immeuble moderne du centre de Budapest, une poignée de rédacteurs s’active pour remplir le journal. En cette fin du mois de mars, ils sont une vingtaine tout au plus : le dernier quotidien indépendant de Hongrie ne tire qu’à 21 000 exemplaires.

Üdvözöljük Orbanisztánban!

Magyarországon, az EU egyik tagállamában, azt a látszatot akarja kelteni Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az országban lehetséges a vita és pluralizmus. De a média romokban hever. ( Szerző: Blaise Gauquelin )

A Népszava szerkesztősége olyan, mint Gallfalva az Asterixből, Budapest belvárosában egy modern épületben egy maroknyi szerkesztőség igyekszik újságot csinálni. Idén március végén alig 20 ember dolgozik azon, hogy Magyarország utolsó független napilapja 21.000 példányban megjelenjen.

Az, hogy ez a 146 éves, mozgalmas múltú újság még nyomtatásban megjelenhet, vélhetően azért van, mert az oly ellentmondásos miniszterelnök, Orbán Viktor fenn akarja tartani annak látszatát, hogy a 2004. óta EU tagország Magyarországon igenis létezik a vita és a pluralitás. A Népszava nem eladó – legalábbis úgy tűnik, hogy egyelőre nem.

A Népszavát a nemzeti médiatérben még füstölgő romok veszik körül. Az információs – zászlóshajók majd teljes flottája a ( politikai ) többséghez közel álló oligarchák kezében van. Az EU, az EBESZ és az ENSZ által is vehemensen bírált FIDESZ propagandáját kürtölik szét. Annak a kevés újságírónak az útja, aki az igazságot keresi, buktatókkal teli.

, “A véleménynyilvánítás szabadságának fogalma nem igazán érthető Magyarországon” – mondta Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztője. A forrásokra gyakorolt ​​nyomás széles körben elterjedt öncenzúrához vezet. Ma egy közismert színésszel készült interjút akartunk publikálni. A művész örült a lehetőségnek, politika-mentes interjút adott nekünk. Mind ezek ellenére, miután beszélt az ügynökével, felhívott minket, és kérte, hogy ne jelenjen meg az írás, mert attól tart, hogy a jövőben felkérésektől eshet el.

A Patyomkin faluról szóló anekdota jól jellemzi a mostani klímát. Orbansztánnak nevezik ezentúl a „polgári ellenállásában” megfáradt szereplők ezt a demokráciát. A legitimitását a választási urnákból eredeztető, 9 éve regnáló végrehajtó hatalom meggyengítette a közbenső testületeket, úgyhogy alternatíva gyakorlatilag nem létezik. 2019 Magyarországa II. Katalin XVIII. századi Krím félszigetre tett látogatása alkalmából felhúzott papirmasé díszletre hasonlít. „ A diverzitás látszata”.

„ A csalóka látszatra épül ez az ország” – erősíti meg Kővágó Pál, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociálpszichológia kutatója. Soha nem volt annyi vita, YouTube-csatorna, híroldal mint manapság De ez az új vitalitás egy kreatív buborékba van zárva a főváros határain belül, amit a hatóságok tolerálnak, mivel ez a diverzitás látszatát kelti.

Vidéken a nép még mindig azt várja, hogy megmondják neki, mit gondoljon. A FIDESZ ( Orbán Viktor miniszterelnök pártja ) vidéki bástyáiban a politika úgy működik, mint a vallás.

1989-ig, a kommunizmus alatt a közintézmények az elnyomás eszközei voltak. Jobb volt, ha a lehető legmesszebb tartotta magát az ember tőlük. Ez az örökség folytatódik, és ez magyarázza a szakszervezetek, az ellenzéki pártok, az ONG-k ( nem kormányzati szervek ) és a kulturális körök elleni támadásokkal szembeni átfogó passzivitást.

Egyébként Amélie Poinssot, újságíró, „ Mi jár Orbán Viktor fejében?” című könyvében ( Actes Sud, 192 oldal, 19,50 Euro) az orbánizmust a kádárizmushoz hasonlítja. Kádár János vezette az országot 1989-ig, Senki sem szerette ezt az első titkárt, aki leverte az 1956-os forradalmat. De méltányolták a viszonylagos gazdasági kényelmet, melyet a rezsim ajánlott.

Alföldi Róbert megtapasztalta ennek a látszólagos stabilitást és prosperitást hozó új társadalmi szerződésnek a hatását, melynek egyik eleme az ellenzéki erők atomizálása. Európa más részein ünnepelnék, generációja egyik legtehetségesebb alkotója. Hazájában azonban tehetségéhez képest marginalizálódik jelenléte.

„Mindig abban a helyzetben voltam, hogy elmondhattam, amit akartam, anélkül, hogy bármely intézményhez kapcsolódtam volna” – mondja ironikusan az ötvenes éveiben járó művész, aki éppen Elektrát rendez. Ugyan itt nem vetik börtönbe az embereket, de egyre hatásosabban mellőzik. A kormányváltás után a Nemzeti Színház igazgatói megbizatásomat nem hosszabbították meg, a közmédia nem mutatja be a munkáimat. És januárban a kormány megvonta a kulturális intézmények TAO támogatását. Egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy ebben az évben tudok-e új projekteket indítani.

A „ szalámi-taktika” kifejezést, a politikai ellenfelek apránkénti megsemmisítésére nem Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt vezetője találta ki?

Az államilag fenntartott kulturális intézmények éléről távozó liberális elit helyére érkezőket „néma halakként” jellemzi Alföldi, akik ebben a rendszerben attól rettegnek, hogy tevékenységük esetleg nem nyeri el főnökük tetszését.

Ezt az intellektuális nekrózis persze tagadja a kormány. Március 26-án a hivatalosan elismert 17 magyarországi etnikai kisebbségből 8 ( roma, szerb stb ) produkciója került bemutatásra egy, a kormány által kiemelten támogatott színházi fesztiválon.

Orbán Viktor nagyon is ügyel arra, hogy a helyzet ne eszkalálódjon – jegyzi meg Horváth Gábor. A demokrácia fénye fokozatosan alszik ki e látszat biztonsági létben. 1920-ban meggyilkolták a főszerkesztőnket. Felteszem magamnak a kérdést hogy vajon mikor jön el az ideje az erőszak ezen formájának.

Reméljük, soha. Alföldi Róbert minden, csak nem keserű. Hamincezer ember demonstrált azért, hogy ő maradjon az általa vezetett intézmény élén. „ Egyedülálló élmény egy művész életében. „ Optimista, az elismeréseket örömmel, de iróniával fogadja, nem hajlandó magát áldozatnak tekinteni, és egyébként is, Magyarország határai nincsenek hermetikusan lezárva, „easyjet” –üzemmódban számos művész választotta már az önkéntes emigrációt, úgy mint Schilling Árpád, nemzetközileg is jegyzett rendező, aki nemrég Franciaországban telepedett le, és rendszeresen hazajár – kétségbeesés nélkül.

Forrás: Alföldi Róbert facebook oldala


Segítsd a munkánkat! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára: