Lassan nem telik el nap könnyek, fájdalom és gyász nélkül… Lassan jön a tavasz, az ébredés, a megújulás… S a Sors gonosz játéka során közben sorra mennek el a nagyok…
Fésűs Éva 1926-ban született Cegléden, gyerekkorát Kiskunhalason, fiatalkorát pedig Vácon töltötte. Fésűs kereskedelmi középiskolában érettségizett, 1950-ben férjhez ment és Kaposváron telepedett le, nyugdíjba vonulásáig gyors- és gépírónőként dolgozott.
Már kisgyermekként elbűvölte a mesék és az irodalom világa, tízéves korától írt verseket, az 1950-es évektől rádiójátékokat, 1969-től mesefilm-forgatókönyveket. Pályafutása során húsznál is több mesekönyve, három évvel ezelőtt pedig egy felnőtteknek szóló verseskötete is megjelent.
Már kisgyerekként elbűvölte a mesék és az irodalom világa, 10 éves korától írt verseket. Első lírai alkotásától később azt mondta, „az első versemet nem is én írtam le, hanem édesapám, aki meghallotta, hogy járva-kelve egy kis macis verset mondogatok, és papírra vetette azt. Beküldte egy Tündérvásár nevű újságnak, ahol le is közölték, névvel és életkorral feltüntetve. Nekem ez nagyon nagy dolog volt, így aztán később is verseket írtam.”
Első meséit a kisfiának írta, azután az egyiket, ismerőse biztatására küldte be a rádióba. A mű annyira jól sikerült, hogy 1955-ben a rádió le is adta. Sikerét és ismertségét a rádió alapozta meg. Az 1955-ös debütálás után pedig már rendszeresen írt rádiójátékokat.
Többszáz műsora és huszonnyolc mesejátéka került adásba, amelyekből később meseregények születtek. 1958-tól 1978-ig a Magyar Rádió külsős munkatársa volt. 1969-től pedig már mesefilm-forgatókönyveket. 1973-ban a Magyar Televízióban elkészült a máig nagy sikerű A palacsintás király filmváltozata. Fésűs Éva ezért meg is kapta a Magyar Televízió Nívódíját. A tévében leadott bábfilmjei közül a legismertebb a Csodálatos nyúlcipő (1987) és a Tapsikáné fülönfüggője (1985) voltak.
Forrás: Index / Origo / BalraMagyar
