Friss: Hatályba lépett a Munka törvénykönyve módosítása


Tégy a kormánypropaganda ellen:
  •  

Áder János aláírta. Itt a változás leírása.
A VDSZ (MAGYAR VEGYIPARI, ENERGIAIPARI ÉS ROKON SZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE) szakértői összefoglalták a hatályba lépő módosítást. Tessék elolvasni. Osztani, jusson el mindenkihez.

A Munka törvénykönyve módosítása

a Magyar Közlöny 207. számában megjelent szövege szerint



1. Legfontosabb változtatás, hogy a rendkívüli munkavégzés kapcsán már nem csupán kollektív szerződésben, hanem a munkavállalóval egyénileg is meg lehet állapodni a rendkívüli munkaidő mértékéről.

A törvényszöveg továbbra is kimondja, hogy naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, azonban az Mt. 109. § kiegészül azon lehetőséggel, miszerint a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján évenként maximum 400 óra ún. önként vállalt túlmunka is elrendelhető. Az ilyen jellegű megállapodást a munkavállaló a naptári év végére mondhatja fel.

Mindezek mellett továbbra is van arra lehetőség, hogy a munkáltató és a szakszervezetek kollektív szerződés keretében határozzanak meg – a 250 órához képest – magasabb mértékű rendkívüli munkaidőt. Kollektív szerződésben azonban a most hatályos jogszabállyal azonos mértékű, vagyis maximum 300 óra rendkívüli munkavégzésben állapodhatnak meg a felek. De a Miklós napi módosítás tovább megy, ugyanis ebben az esetben is van arra lehetőség, hogy a munkáltató és a munkavállaló még további 100 óra – vagyis összesen 400 óra – rendkívüli munkavégzésben állapodjon meg.

De lássuk, hogy a gyakorlatban ez mit eredményezhet:

a) Kis és középvállalkozásoknál, ahol nemigen szoktak kollektív szerződés kötni, ott a munkáltató a munkavállalókkal fog megállapodni a 400 óra rendkívüli munkavégzésben. De nyilvánvalóan lesznek olyan munkavállalók, akik nem kívánnak több rendkívüli munkát végezni, így lesznek ún. 250 órás munkavállalók, a megállapodást aláíró 400 órás munkavállalók mellett.








b) Azon cégeknél, ahol van kollektív szerződés és tartalmazza a 300 óra rendkívüli munkavégzés elrendelését, ott lesznek az megállapodást alá nem író 300 órás, és az önkéntes túlmunkát vállaló 400 órás munkavállalók.

c) Azon cégeknél, ahol van ugyan kollektív szerződés, de nem tartalmaz rendelkezést a magasabb (300 órás) rendkívüli munkavégzés elrendeléséről, ott 250 órás és 400 órás munkavállalók lesznek.


Az egész törvénymódosítás célja az, hogy a kormányzat megalapozza annak lehetőségét, hogy a munkavállalók több munkát végezhessenek, többet dolgozhassanak. Ezt, mint egy pozitívumként fogalmazták meg a javaslat alkotói. Szakszervezeti szemmel viszont egyértelműen a kevesebb munkavégzési idő tekinthető előnyösnek, hisz a munkavégzéssel töltött idő ilyen drasztikus mértékű megemelése hosszabb távon a munkavállalók egészségkárosodását eredményezik, a munkabalesetek számát növelhetik, és összességében negatívan hat a termelékenységre is. Ezen érvek mentén így értelmezhetetlen számunkra az a kitétel, miszerint kollektív szerződés a munkáltató és a munkavállaló között, magasabb rendkívüli munkavégzésről szóló megállapodásában foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el. Kérdés, hogy mit tekinthetünk a munkavállaló javának.

2. A rendkívüli munkavégzés kapcsán kiegészül a munkaviszony felmondására vonatkozó 66. § (3) bekezdése is. A módosítás ugyanis kimondja, hogy az önkéntes túlmunka vállalásáról szóló megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat alapul a munkáltató felmondásának indokául.

3. A megállapodásban önként vállalt túlmunka tartamát és magát a megállapodást is nyilván kell tartania ezentúl a munkáltatónak a javaslat szerint.

4. Sok kritika érte a novemberi, eredeti törvényjavaslat azon rendelkezését, miszerint a munkáltató a közölt munkaidő beosztást a munkavállaló kérésére vagy hozzájárulásával – akár fél órával korábban is – módosíthatja. A december 6-ai módosítás már úgy fogalmaz, hogy a csak munkavállaló írásbeli kérelmére módosítható a beosztás, a hozzájárulás lehetőségét a javaslat törli, és ez került a törvény szövegébe is. Véleményünk szerint ezzel továbbra is fennmarad a visszaélés lehetősége, hisz a munkaviszony alá-fölérendeltségi jellegéből adódóan csupán az írásbeli dokumentum megfogalmazásának kérdése a munkáltatótó érdekében végrehajtandó módosítás leplezése.

5. A módosított törvény szerint a heti pihenőidő, 106. §-ban megfogalmazott szabályai nem változnak, a jelenleg hatályos előírások követendők a jövőben is, vagyis egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. E körben legmarkánsabb előírás az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén: a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók számára havonta (!) legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. A szakszervezetek számára ez a szabályozás teljes mértékben elfogadhatatlan.

Budapest, 2018. december 21.

Forrás: VDSZ


Tégy a kormánypropaganda ellen:
  •  

Nem jutnak el Önhöz a legfrissebb ellenzéki hírek?

Nem véletlen.

A kormánypropagandának az a célja, hogy minél kevesebbekhez szóljon az ellenzék. Töltse le mobiltelefonjára ingyenes hírküldő szolgáltatásunkat, hogy közvetlenül kapcsolatban maradhassunk.

Ide kattintva letöltheti!


Lemarad a valódi ellenzéki hírekről? Iratkozzon fel a hírküldőnkre, kezdésnek kattintson erre a képre. A felugró chat ablakban ha alul megjelenik az “Indítás” gomb megnyomása után írja be, hogy “ellenzéki vagyok” és küldje el nekünk.

Mit gondolsz erről a hírről?

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük