Döbbenetes számok! Így szegényedik el Magyarországon egyre jobban a dolgozó ember – Jól van ez így?


Pénz - Fotó: Napi.hu
Tégy a kormánypropaganda ellen:
  •  

Az egész unió viszonylatában Magyarországon nőtt legjobban a dolgozói szegénység 2010 és 2017 között.
Az Eurostat frissítette a dolgozói szegénységről szóló statisztikáját, így már 2017-re vonatkozóan is friss adatok állnak rendelkezésre. A hazánk esetében közölt számok kirívóan aggasztó trendről árulkodnak, hiszen az elmúlt 7 évben közel a duplájára nőtt az érintettség.

2017-ben a 18 éven felüli foglalkoztatottaknak ugyanis 10,3 százaléka számított a rendszeres munkavégzés ellenére is szegénynek, vagyis 442 ezer magyar. A mutató 2016-hoz képest 0,6 százalékponttal növekedett, ami a második legnagyobb a tagállamok sorában. Ennél jobban csak Luxemburgban romlott a helyzet, 1,7 százalékpontos volt a növekedés.

Még aggasztóbb a kép, ha 2010-hez képest nézzük a változást: 7 év leforgása alatt 4,9 százalékponttal nőtt a dolgozói szegénység aránya Magyarországon, ami az egész uniót tekintve a legnagyobb mértékű romlást jelenti.



A mögöttünk Luxemburg szerepel 3,1 és Észtország 2,8 százalékponttal.
Míg 2010-ben még az 5,3 százalék egész Európában a negyedik legalacsonyabb volt (csak a csehek, a finnek, a belgák és a hollandok regisztráltak kisebb arányt), addig 2017-ben a 10,3 százalék már a rangsor élvonalába sorolja hazánkat. Az ugyanis a hetedik legmagasabb. Olyan országok előznek meg minket, mint

Portugália (10,8 százalék),
Olaszország (12,2 százalék),
Görögország (12,9 százalék),
Spanyolország (13,1 százalék),
Luxemburg (13,7 százalék),
és Románia (17,4 százalék).

A finnek, csehek, belgák ugyanakkor 2010-hez hasonlóan tartják a helyüket és a legalacsonyabb dolgozói szegénységet regisztrálták 2017-ben is.

A rendszeres munkavégzés ellenére akkor számít szegénynek egy dolgozó, ha juttatása nem éri ál a mediánbér 60 százalékát. Az Eurostat ugyanakkor figyelembe veszi a számításkor a szociális juttatásokat is, tehát az nem tekinthető szegénynek, ha az amúgy alacsony jövelmét az állam különféle támogatásokkal kiegészíti, így a medián 60 százaléka fölé húzza. Az érintettséget egyébként az időszakos munkavégzés és a részmunkaidős foglalkoztatás tudja fokozni,

Magyarország esetében azonban ennél sokkal nagyobb szerepet játszat a szociális ellátórendszer munkaerőpiaci “lábának” szétverése, és a felpörgetett közfoglalkoztatás, ahol még a minimálbérnél is alacsonyabb juttatásért lehet elérni.








Forrás: Menedzsment Fórum


Tégy a kormánypropaganda ellen:
  •  

Nem jutnak el Önhöz a legfrissebb ellenzéki hírek?

Nem véletlen.

A kormánypropagandának az a célja, hogy minél kevesebbekhez szóljon az ellenzék. Töltse le mobiltelefonjára ingyenes hírküldő szolgáltatásunkat, hogy közvetlenül kapcsolatban maradhassunk.

Ide kattintva letöltheti!


Lemarad a valódi ellenzéki hírekről? Iratkozzon fel a hírküldőnkre, kezdésnek kattintson erre a képre. A felugró chat ablakban ha alul megjelenik az “Indítás” gomb megnyomása után írja be, hogy “ellenzéki vagyok” és küldje el nekünk.

Mit gondolsz erről a hírről?

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük