A KSH-nak úgy kell csinálnia, mintha 10% alatt lenne az infláció, különben még durvábban bedőlne a forint?


A kormánypropaganda mindenhová eljut. Ez a cikk viszont csak akkor, ha megosztod!
  •  

Egyszerű hazugság lenne a 2-3%-os infláció???

 

Annak a kevésnek, amit megkeresünk, közel negyedét elköltjük ételre, az alapvető szükségletek kifizetése után pedig alig marad valamennyink…

A magyarság egyre csak fogy és öregszik, az itt élőknek pedig százezer forintjuk sem jut arra, hogy kihúzzanak egy hónapot. Vannak pozitívumok is, de csak a legszegényebbek elégedettebbek valamelyest. Itt vannak a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2017 jelentésének legfőbb megállapításai.

Huszonnégy éve jelenik meg a KSH kiadványsorozata, a legújabb, a Magyarország 2017 címet viselő pénteken került fel a parlament honlapjára. A kötet lényege, hogy „minél átfogóbb képet adjanak Magyarország társadalmáról és gazdaságáról”.

A fontosabb megállapítások

Január 1-én az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt
A születésszám csökkent, a halálozás jelentősen nőtt
2016-ban az emberek kétharmada szív és érrenszeri, valamint daganatos betegségekbe halt bele
A kormány az uniós országok többségéhez képest kevesebbet költ egészségügyre és szociális kiadásokra
Jó hír, hogy arányaiban kevés az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, de a diplomásoké is az uniós átlag alatt marad.
A kivándorlást nehéz mérni, de azt látják, egyre kevesebben mennek külföldre, a 15-74 (!) éves korosztály öt százaléka dolgozna kint a következő két évben.
Több a kereset, de az elégedettség csak a nagyon szegényeknél nőtt, mindenki más csalódott az elmúlt négy évben
100 ezer forintnál is kevesebből kell az átlagnak kijönni havonta, a kereset közel negyede ételre megy
Jelentősen megnőtt a hátrányos helyzetű gyerekek száma
A munkanélküliség rekordalacsony
Magyarország aktívan részt vesz a Föld pusztításában

Pár dolgot nézzünk meg picit részletesebben.













Élünk, halunk, elvándorlunk meg vissza

Január 1-jén az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt, 26,9 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A termékenység kismértékben nőtt, a születésszám viszont csökkent, az év eleji influenzajárvány miatt nőtt a halálozás, így a természetes fogyás mértéke is.A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege javított a számokon. 2017-ben kevesebb volt az abortusz és történelmi minimumra csökkent a csecsemőhalálozások aránya.



Egyre többen költöznek, tavaly 265 ezren változtattak állandó és 307 ezren ideiglenes lakóhelyet, ami 20 ezer fős növekedés az előző évhez képest. A főváros agglomerációja egyre vonzóbb.A kivándorlást nehezebb kimutatni, de azt látják, 2017-ben 25.100 magyar ment külföldre, ami 15 százalékos csökkenés az előző évihez képest, és 18.500 korábban kivándorolt magyar állampolgár költözött haza. A számuk 2014 óta nő.

Drámai egészségügyi adatok

A magyarok csaknem fele keringési-, negyede rákos betegségbe halt bele 2016-ban, 2017-re azonban mindkét nem esetében romlottak a mutatók. Ezzel nagyjából a 2015-ös szintre kerültünk, amivel uniós szinten a sereghajtók közé tartoztunk.

Nemekre bontva kiderül, daganat miatt több férfi, keringési betegségek miatt több nő hal meg, de korcsoportra vonatkozó bontásban a KSH az 50 feletti férfiakat emelte ki, mint a leginkább veszélyben lévőt. Azt írta, 50 felett minden korcsoportban több férfi hal meg daganatokban és keringési betegségekben is, mint nő.

A fiatalok adatai sem jók: a 18 évesnél fiatalabbak közül ötezren diabéteszesek, csaknem 12 ezer gyereknek magas a vérnyomása, 114 ezren asztmások.

Magas vérnyomástól 3 millió felnőtt szenved, szív-koszorúér betegségben pedig 1 millió. Ugyanennyien élnek együtt krónikus alsó légúti megbetegedéssel vagy asztmával. Ezeket a betegségeket a háziorvosok is jól tudnák kezelni – belőlük egyre kevesebb van, és egyre leterheltebbek -, de túl sokan kerülnek emiatt kórházba. Van például beteségtípus (a COPD) a 237-es OECD átlaghoz képest itthon 428 kórházi felvétel történt.

A GDP 7,2 százalékát költi a kormány egészségügyre, ami a visegrádi négyeket nézve jó, mással összehasonlítva viszont nem. A szociális kiadásokat nézve még ennél is rosszabb az arány.

Jobban élünk

A KSH a jövedelmi viszonyokat vizsgálva arra jutott, hogy 2016-ban a magánháztartások egy főre jutó havi bruttó jövedelme 125,3 ezer forint volt, ami 4,4 százalékkal több az előző évinél, az egy főre jutó havi nettó jövedelem 99,9 ezer forintot tett ki – 4,2 százalékkal többet, mint 2015-ben.

A háztartások jövedelmi helyzetét nagyban befolyásolja a család szerkezete, elsősorban az, nevelnek-e gyermeket. 2016-ban 1 millió 209 ezer háztartásban, a háztartások 29%-ában élt gyermek, az ilyen háztartásokban az egy főre jutó havi nettó jövedelme továbbra is elmaradt az összes háztartás átlagától, de 2015-höz képest átlagosan 4,8 százalékkal nőtt, ami részben a családi adókedvezmények bővülésével magyarázható.

Szegény gazdagok

A hivatal a szegénységet megvizsgálva arra jutott: a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya hazánkban 2011-ben 33,5 százalék volt, 2012-re 34,8 százalékra emelkedett, 2013 óta pedig folyamatosan csökken. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2016-ban a teljes népesség 25,6 százaléka (2 millió 465 ezer fő), az előző évhez képest 0,7 százalékponttal kisebb aránya tekinthető szegénynek vagy társadalmilag kirekesztődöttnek.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésére az EU-előírások szerint használt összetett mutató három részindikátorból áll, amelyek mindegyike alapján 2013 óta javulás következett be. A relatív jövedelmi szegénységben élők teljes népességen belüli részaránya 1,1, a súlyosan depriváltaké 1,7, a nagyon alacsony munkaintenzitásúaké 1,2 százalékponttal mérséklődött 2015-höz viszonyítva.

A háztartásokban az egy főre eső havi átlagos kiadás 2016-ben 82,5 ezer forint volt, a kiadások legnagyobb, de csökkenő részét továbbra is az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, a lakásfenntartásra, valamint a közlekedésre fordított kiadások tették ki. A háztartások 2016-ban a legtöbbet, összes kiadásuk 24,1 százalékát élelmiszerre költötték. Ráadásul az alapvető szükségletekhez kapcsolódó tételek – mint az étkezés, lakhatás, közlekedés – kifizetése után a háztartásoknál 2016-ban átlagosan 43,3 százalék maradt egyebekre, ami összességében az előző évit 0,4, a 2011. évit 3,3 százalékponttal haladta meg.

A hátrányos helyzetű gyerekek száma jelentősen megnőtt, 2016-ban csaknem 101 ezer gyereket soroltak ebbe a kategóriába.

Drágaságom

Tavaly felgyorsult az infláció is az előző évhez képest, a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, szemben a 2016. évi 0,4 százalékos növekedéssel. Az üzemanyag, a tüzelőanyagok és s egyes élelmiszerek átlagosnál nagyobb mértékű drágulása, valamint a dohánytermékek után fizetendő jövedéki adó januári és júliusi emelése csak fokozta ezt.

Ezzel szemben mérsékelte az inflációt néhány alapvető élelmiszer és szolgáltatás áfakulcsának januári leszállítása, a tartós kulturális cikkek (számítógép, televízió, telefon) árcsökkenése. Az elmúlt évben a tartós fogyasztási cikkek kivételével az egyes kiadási főcsoportok árszínvonala növekedett. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia ára kismértékben nőtt, utóbbinál a főbb rezsitételek (elektromos energia, vezetékes gáz, távfűtés) ára változatlanmaradt, a tűzifa viszont jelentősen drágult. A fogyasztásban nagy súlyt képviselő szolgáltatások ára átlag alatti, az élelmiszereké átlag feletti mértékben emelkedett. A megelőző öt évhez hasonlóan a szeszes italok, dohányáruk árnövekedése volt a legdinamikusabb.

A lakásviszonyokról a KSH megállapította, év elején 4 millió 440 ezer lakás volt, ami 12 ezerrel több mint egy évvel korábban, ráadásul a fővárost kivéve minden településtípuson számottevően (51-69 százalékkal) emelkedett.

A devizahitel krachnak nincs még vége, ez abból látszik, hogy a Nemzeti Eszközkezelő egyre több lakóingatlant vesz meg azoktól, akik nem tudják a hitelüket törleszteni, amit aztán az érintett visszabérel. 2013. és 2017. között 32.146 ingatlant vettek meg, ezen belül tavaly több mint hatezret, ami 2,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

A lakáshitelezés is pörög, bár az emelkedés csak az elmúlt évekhez képest tapasztalható, a 2008-as csúcsot meg sem közelíti. A lakáscélú hitelek összege a 2016-os 450 milliárdról tavalyra 605 milliárd forintra emelkedett. 105 ezer hitelt folyósítottak tavaly, ez 23 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.

A hitelt túlnyomó többségben használt lakás vásárlásra vették fel, átlagosan 5,8 millió forintot. A lakásárak 2015-ben és 2016-ban elszálltak, a növekedés mértéke tavalyra lelassult, de még azért így is jelentős: Budapesten egy átlagos lakás 23,3 millióért kelt el, 2,1 millióval drágábban, mint 2016-ban. A CSOK-ot és az egyéb otthonteremtési kedvezményt több mint 29 ezren kapták meg, a támogatás összege 70 milliárd forint volt.

Se alul-, se túliskolázottak nem vagyunk

Furcsa kettősség jellemzi a magyarok iskolázottságát: az uniós átlaghoz képest jóval kevesebb a kizárólag általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (utóbbi mutatót nagyon rontja Málta és Portugália), ugyanakkor a diplomások aránya is alacsonyabb, 31 helyett 24 százalék. Vagyis: a magyarok többségének középfokú végzettsége van – írta éves jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal.

A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon a hetedik legnagyobb az EU tagállamai között, és az unió átlagától is elmarad 12,2 százalékkal.

Az iskolarendszerű oktatásban részt vevők számának csökkenése régóta ismert tény – 2012-höz képest 7,1 százalékos volt a csökkenés a leginkább érintett 3-22 éves korosztálynál -, azonban a KSH megállapította, hogy az iskolába járók számának nagyobb fokú visszaesése mögött elsősorban a felsőoktatás korábbi expanziójának az elmúlt évtized második felében, végén bekövetkező lecsengése és a felsőoktatást meghatározó kormányzati intézkedések állnak: a felsőfokú oktatási intézményekbe nappali és nem nappali képzési formákra járók száma 2012 óta együttesen 16%-kal csökkent.

Emlékeztetőül: a kormány pár éve nagyot vágott a keretszámokon, a legnépszerűbb szakoknál drasztikusan korlátozta az állami férőhelyek számát, a ponthatár is egyre nő.

A munkaerőpiaci adatoknál viszont számtalan jó hírt közölt a KSH: kiderült, a munkanélküliség rekord alacsony szintre csökkent, ez az unión belül a harmadik legkisebb, és a közfoglalkoztatottak száma is csökken.

A 15-24 éves korosztály csaknem harmada dolgozik, ehhez a tankötelezettségi korhatár leszállítása mellett hozzájárult a munkaerőhiány is, így a cégek egyre több diákot vesznek fel.

Nem vagyunk megelégedve

Négy év alatt semmivel sem lettek elégedettebbek az emberek az életükkel, a válaszok átlagértéke 2013 és 2017 között érdemben nem változott. Továbbra is 16-24 éves korosztály a legelégedettebb az életével, a mérték a kor előrehaladtával folyamatosan csökken.

A KSH kutatás emlékeztet a korábbi OECD mérésre, ahol Magyarország a lista végén kullog, nálunk csak a görögök és portugálok elégedetlenebbek.

Fotó: HVG / OECD

Semmi meglepő, max. 200 ezer ember számára jobb lett az élet, de inkább kevesebb számára, jellemzően felső középosztály és felettük lévők számára. A többség szépen sorvad, testileg, lelkileg, anyagilag, egészségügyileg mindenhogy…

Forrás: HVG / BalraMagyar


A kormánypropaganda mindenhová eljut. Ez a cikk viszont csak akkor, ha megosztod!
  •  

Lemarad a valódi ellenzéki hírekről? Iratkozzon fel a hírküldőnkre, kezdésnek kattintson erre a képre. A felugró chat ablakban ha alul megjelenik az “Indítás” gomb megnyomása után írja be, hogy “ellenzéki vagyok” és küldje el nekünk.



Lemarad a valódi ellenzéki hírekről? Iratkozzon fel a hírküldőnkre, kezdésnek kattintson erre a képre. A felugró chat ablakban ha alul megjelenik az “Indítás” gomb megnyomása után írja be, hogy “ellenzéki vagyok” és küldje el nekünk.

Mit gondolsz erről a hírről?

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük