A KSH-nak úgy kell csinálnia, mintha 10% alatt lenne az infláció, különben még durvábban bedőlne a forint?


Oszd meg másokkal is, ezzel tehetsz a jobboldali médiatúlsúly ellen

Egyszerű hazugság lenne a 2-3%-os infláció???

 

Annak a kevésnek, amit megkeresünk, közel negyedét elköltjük ételre, az alapvető szükségletek kifizetése után pedig alig marad valamennyink…

A magyarság egyre csak fogy és öregszik, az itt élőknek pedig százezer forintjuk sem jut arra, hogy kihúzzanak egy hónapot. Vannak pozitívumok is, de csak a legszegényebbek elégedettebbek valamelyest. Itt vannak a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2017 jelentésének legfőbb megállapításai.

Huszonnégy éve jelenik meg a KSH kiadványsorozata, a legújabb, a Magyarország 2017 címet viselő pénteken került fel a parlament honlapjára. A kötet lényege, hogy „minél átfogóbb képet adjanak Magyarország társadalmáról és gazdaságáról”.

A fontosabb megállapítások

Január 1-én az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt
A születésszám csökkent, a halálozás jelentősen nőtt
2016-ban az emberek kétharmada szív és érrenszeri, valamint daganatos betegségekbe halt bele
A kormány az uniós országok többségéhez képest kevesebbet költ egészségügyre és szociális kiadásokra
Jó hír, hogy arányaiban kevés az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, de a diplomásoké is az uniós átlag alatt marad.
A kivándorlást nehéz mérni, de azt látják, egyre kevesebben mennek külföldre, a 15-74 (!) éves korosztály öt százaléka dolgozna kint a következő két évben.
Több a kereset, de az elégedettség csak a nagyon szegényeknél nőtt, mindenki más csalódott az elmúlt négy évben
100 ezer forintnál is kevesebből kell az átlagnak kijönni havonta, a kereset közel negyede ételre megy
Jelentősen megnőtt a hátrányos helyzetű gyerekek száma
A munkanélküliség rekordalacsony
Magyarország aktívan részt vesz a Föld pusztításában



Pár dolgot nézzünk meg picit részletesebben.

Élünk, halunk, elvándorlunk meg vissza

Január 1-jén az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt, 26,9 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A termékenység kismértékben nőtt, a születésszám viszont csökkent, az év eleji influenzajárvány miatt nőtt a halálozás, így a természetes fogyás mértéke is.A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege javított a számokon. 2017-ben kevesebb volt az abortusz és történelmi minimumra csökkent a csecsemőhalálozások aránya.

Egyre többen költöznek, tavaly 265 ezren változtattak állandó és 307 ezren ideiglenes lakóhelyet, ami 20 ezer fős növekedés az előző évhez képest. A főváros agglomerációja egyre vonzóbb.A kivándorlást nehezebb kimutatni, de azt látják, 2017-ben 25.100 magyar ment külföldre, ami 15 százalékos csökkenés az előző évihez képest, és 18.500 korábban kivándorolt magyar állampolgár költözött haza. A számuk 2014 óta nő.

Drámai egészségügyi adatok

A magyarok csaknem fele keringési-, negyede rákos betegségbe halt bele 2016-ban, 2017-re azonban mindkét nem esetében romlottak a mutatók. Ezzel nagyjából a 2015-ös szintre kerültünk, amivel uniós szinten a sereghajtók közé tartoztunk.

Nemekre bontva kiderül, daganat miatt több férfi, keringési betegségek miatt több nő hal meg, de korcsoportra vonatkozó bontásban a KSH az 50 feletti férfiakat emelte ki, mint a leginkább veszélyben lévőt. Azt írta, 50 felett minden korcsoportban több férfi hal meg daganatokban és keringési betegségekben is, mint nő.

A fiatalok adatai sem jók: a 18 évesnél fiatalabbak közül ötezren diabéteszesek, csaknem 12 ezer gyereknek magas a vérnyomása, 114 ezren asztmások.

Magas vérnyomástól 3 millió felnőtt szenved, szív-koszorúér betegségben pedig 1 millió. Ugyanennyien élnek együtt krónikus alsó légúti megbetegedéssel vagy asztmával. Ezeket a betegségeket a háziorvosok is jól tudnák kezelni – belőlük egyre kevesebb van, és egyre leterheltebbek -, de túl sokan kerülnek emiatt kórházba. Van például beteségtípus (a COPD) a 237-es OECD átlaghoz képest itthon 428 kórházi felvétel történt.

A GDP 7,2 százalékát költi a kormány egészségügyre, ami a visegrádi négyeket nézve jó, mással összehasonlítva viszont nem. A szociális kiadásokat nézve még ennél is rosszabb az arány.

Jobban élünk

A KSH a jövedelmi viszonyokat vizsgálva arra jutott, hogy 2016-ban a magánháztartások egy főre jutó havi bruttó jövedelme 125,3 ezer forint volt, ami 4,4 százalékkal több az előző évinél, az egy főre jutó havi nettó jövedelem 99,9 ezer forintot tett ki – 4,2 százalékkal többet, mint 2015-ben.

A háztartások jövedelmi helyzetét nagyban befolyásolja a család szerkezete, elsősorban az, nevelnek-e gyermeket. 2016-ban 1 millió 209 ezer háztartásban, a háztartások 29%-ában élt gyermek, az ilyen háztartásokban az egy főre jutó havi nettó jövedelme továbbra is elmaradt az összes háztartás átlagától, de 2015-höz képest átlagosan 4,8 százalékkal nőtt, ami részben a családi adókedvezmények bővülésével magyarázható.

Szegény gazdagok

A hivatal a szegénységet megvizsgálva arra jutott: a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya hazánkban 2011-ben 33,5 százalék volt, 2012-re 34,8 százalékra emelkedett, 2013 óta pedig folyamatosan csökken. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2016-ban a teljes népesség 25,6 százaléka (2 millió 465 ezer fő), az előző évhez képest 0,7 százalékponttal kisebb aránya tekinthető szegénynek vagy társadalmilag kirekesztődöttnek.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésére az EU-előírások szerint használt összetett mutató három részindikátorból áll, amelyek mindegyike alapján 2013 óta javulás következett be. A relatív jövedelmi szegénységben élők teljes népességen belüli részaránya 1,1, a súlyosan depriváltaké 1,7, a nagyon alacsony munkaintenzitásúaké 1,2 százalékponttal mérséklődött 2015-höz viszonyítva.

A háztartásokban az egy főre eső havi átlagos kiadás 2016-ben 82,5 ezer forint volt, a kiadások legnagyobb, de csökkenő részét továbbra is az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, a lakásfenntartásra, valamint a közlekedésre fordított kiadások tették ki. A háztartások 2016-ban a legtöbbet, összes kiadásuk 24,1 százalékát élelmiszerre költötték. Ráadásul az alapvető szükségletekhez kapcsolódó tételek – mint az étkezés, lakhatás, közlekedés – kifizetése után a háztartásoknál 2016-ban átlagosan 43,3 százalék maradt egyebekre, ami összességében az előző évit 0,4, a 2011. évit 3,3 százalékponttal haladta meg.

A hátrányos helyzetű gyerekek száma jelentősen megnőtt, 2016-ban csaknem 101 ezer gyereket soroltak ebbe a kategóriába.

Drágaságom

Tavaly felgyorsult az infláció is az előző évhez képest, a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, szemben a 2016. évi 0,4 százalékos növekedéssel. Az üzemanyag, a tüzelőanyagok és s egyes élelmiszerek átlagosnál nagyobb mértékű drágulása, valamint a dohánytermékek után fizetendő jövedéki adó januári és júliusi emelése csak fokozta ezt.

Ezzel szemben mérsékelte az inflációt néhány alapvető élelmiszer és szolgáltatás áfakulcsának januári leszállítása, a tartós kulturális cikkek (számítógép, televízió, telefon) árcsökkenése. Az elmúlt évben a tartós fogyasztási cikkek kivételével az egyes kiadási főcsoportok árszínvonala növekedett. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia ára kismértékben nőtt, utóbbinál a főbb rezsitételek (elektromos energia, vezetékes gáz, távfűtés) ára változatlanmaradt, a tűzifa viszont jelentősen drágult. A fogyasztásban nagy súlyt képviselő szolgáltatások ára átlag alatti, az élelmiszereké átlag feletti mértékben emelkedett. A megelőző öt évhez hasonlóan a szeszes italok, dohányáruk árnövekedése volt a legdinamikusabb.

A lakásviszonyokról a KSH megállapította, év elején 4 millió 440 ezer lakás volt, ami 12 ezerrel több mint egy évvel korábban, ráadásul a fővárost kivéve minden településtípuson számottevően (51-69 százalékkal) emelkedett.

A devizahitel krachnak nincs még vége, ez abból látszik, hogy a Nemzeti Eszközkezelő egyre több lakóingatlant vesz meg azoktól, akik nem tudják a hitelüket törleszteni, amit aztán az érintett visszabérel. 2013. és 2017. között 32.146 ingatlant vettek meg, ezen belül tavaly több mint hatezret, ami 2,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

A lakáshitelezés is pörög, bár az emelkedés csak az elmúlt évekhez képest tapasztalható, a 2008-as csúcsot meg sem közelíti. A lakáscélú hitelek összege a 2016-os 450 milliárdról tavalyra 605 milliárd forintra emelkedett. 105 ezer hitelt folyósítottak tavaly, ez 23 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.

A hitelt túlnyomó többségben használt lakás vásárlásra vették fel, átlagosan 5,8 millió forintot. A lakásárak 2015-ben és 2016-ban elszálltak, a növekedés mértéke tavalyra lelassult, de még azért így is jelentős: Budapesten egy átlagos lakás 23,3 millióért kelt el, 2,1 millióval drágábban, mint 2016-ban. A CSOK-ot és az egyéb otthonteremtési kedvezményt több mint 29 ezren kapták meg, a támogatás összege 70 milliárd forint volt.

Se alul-, se túliskolázottak nem vagyunk

Furcsa kettősség jellemzi a magyarok iskolázottságát: az uniós átlaghoz képest jóval kevesebb a kizárólag általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (utóbbi mutatót nagyon rontja Málta és Portugália), ugyanakkor a diplomások aránya is alacsonyabb, 31 helyett 24 százalék. Vagyis: a magyarok többségének középfokú végzettsége van – írta éves jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal.

A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon a hetedik legnagyobb az EU tagállamai között, és az unió átlagától is elmarad 12,2 százalékkal.

Az iskolarendszerű oktatásban részt vevők számának csökkenése régóta ismert tény – 2012-höz képest 7,1 százalékos volt a csökkenés a leginkább érintett 3-22 éves korosztálynál -, azonban a KSH megállapította, hogy az iskolába járók számának nagyobb fokú visszaesése mögött elsősorban a felsőoktatás korábbi expanziójának az elmúlt évtized második felében, végén bekövetkező lecsengése és a felsőoktatást meghatározó kormányzati intézkedések állnak: a felsőfokú oktatási intézményekbe nappali és nem nappali képzési formákra járók száma 2012 óta együttesen 16%-kal csökkent.

Emlékeztetőül: a kormány pár éve nagyot vágott a keretszámokon, a legnépszerűbb szakoknál drasztikusan korlátozta az állami férőhelyek számát, a ponthatár is egyre nő.

A munkaerőpiaci adatoknál viszont számtalan jó hírt közölt a KSH: kiderült, a munkanélküliség rekord alacsony szintre csökkent, ez az unión belül a harmadik legkisebb, és a közfoglalkoztatottak száma is csökken.

A 15-24 éves korosztály csaknem harmada dolgozik, ehhez a tankötelezettségi korhatár leszállítása mellett hozzájárult a munkaerőhiány is, így a cégek egyre több diákot vesznek fel.

Nem vagyunk megelégedve

Négy év alatt semmivel sem lettek elégedettebbek az emberek az életükkel, a válaszok átlagértéke 2013 és 2017 között érdemben nem változott. Továbbra is 16-24 éves korosztály a legelégedettebb az életével, a mérték a kor előrehaladtával folyamatosan csökken.

A KSH kutatás emlékeztet a korábbi OECD mérésre, ahol Magyarország a lista végén kullog, nálunk csak a görögök és portugálok elégedetlenebbek.

Fotó: HVG / OECD

Semmi meglepő, max. 200 ezer ember számára jobb lett az élet, de inkább kevesebb számára, jellemzően felső középosztály és felettük lévők számára. A többség szépen sorvad, testileg, lelkileg, anyagilag, egészségügyileg mindenhogy…

Forrás: HVG / BalraMagyar


Oszd meg másokkal is, ezzel tehetsz a jobboldali médiatúlsúly ellen

A BalraMagyar 100%-ig független a kormánytól.



Ahhoz, hogy fennmaradhassunk nekünk is szükségünk van az Önök segítségére. Más portálokkal szemben azonban nem pénzt kérünk, mert nem pénzért csináljuk. Viszont kérjük, hogy kövessen minket, hogy híreink eljuthassanak Önhöz, így portálunk is fennmaradhat. Köszönjük!







A BalraMagyar 100%-ig független a kormánytól.



Ahhoz, hogy fennmaradhassunk nekünk is szükségünk van az Önök segítségére. Más portálokkal szemben azonban nem pénzt kérünk, mert nem pénzért csináljuk. Viszont kérjük, hogy kövessen minket, hogy híreink eljuthassanak Önhöz, így portálunk is fennmaradhat. Köszönjük!





Mit gondolsz erről a hírről?

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük