Hoppá! Amikor a jobboldali tudósoknál is elpattan a húr, akkor talán ideje lenne elgondolkozni kedves Viktor, nem?
Válasz a miniszternek címmel rövid írás jelent meg a csütörtöki Magyar Hírlapban.
A szerző, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki többször részt vett a kötcsei polgári pikniken.
A tudós az írásban Palkovics László szintén a Magyar Hírlapban megjelent interjújára reagált. „Én nem értesültem sem az MTA által szervezett tüntetésekről, sem onnan elhangzó fenyegető nyilatkozatokról, de emlékszem arra, hogy mi történt 2005-2006-ban, mint hogy én voltam akkor az MTA elnöke” – írta Vizi.
A korábbi elnök szerint a korabeli sajtó az Akadémiát akkor ostromlott várhoz hasonlította, a tudományos szervezet érdekében akkoriban is többen felszólaltak a nyilvánosságban.
Vizi Freund Tamás világhírű agykutató 2006-os Magyar Nemzetben megjelent cikkéből idéz a miniszternek:
„A kreatív tevékenység, a valódi, eredeti alkotás azonban sem a művészetben, sem a tudományban nem megrendelhető és kilóra nem mérhető. Egyet lehet csak tenni érdekében: optimális körülményeket biztosítani számára, és akkor már a puszta létével megszolgálta a befektetést.
Ugyanakkor joggal reménykedhetünk abban, hogy ezekből az agyakból előbb-utóbb valami kipattan, amire világszerte büszkék lehetünk, és ami a kulturális-gazdasági felemelkedésünkhöz is hozzájárul. Ez nem luxus vagy arisztokrata hobbi, hanem egyetlen módja, hogy rajta tartsuk Magyarországot a világ tudományos, kulturális térképén.”
Ezek a gondolatok aktuálisak ma is – zárta írását Vizi E. Szilveszter.
Az idézett Freund Tamás agykutató június végén lépett ki a Professzorok Batthyány Köréből az MTA „államosítása” miatt. A döntése okairól Freund az Indexnek beszélt.
Hasonló döntést hozott Szathmáry Eörs világhírű evolúcióbiológus, aki az Indexnek adott interjújában részletesen elmondta, mi a gond azzal, hogy a jövőben a kormány döntené el, milyen alapkutatásra mennyi pénzt adnak.
Ezeket a tudósokat igenis Magyarországon kell megbecsülni, lehetőségeket adni a kutatásra. Nem évtizedek múltán kell emlegetni a nagyjainkat. Gondolok itt Szentgyörgyi Albert, Biró , Oláh stb. meg még sok másokra, egyetlent el nem felejtve.. Az amit ők csinálnak nem vész el, és nem alakul át..
Forrás: Index / BalraMagyar
