Az arany tapéta árából, amit Orbán szobájába vettek fel lehetne újítani legalább két épületet a János kórházban…
Erre még a Kásler professzor úr nem gondolt?
Minden bizonnyal bármelyik magyarországi börtön rendezettebb és tisztább…
Látogatás a Szent János kórházban.
A kórház története mintegy háromszáz éves múltra tekinthet vissza. 1777-ben a Margit körúton létesült az elődje, a szegények kórházaként. Ezt 1820-ban polgári városi közkórháznak neveztek el, majd 1840-től a Kútvölgybe helyezték át. A Diósárok-dűlőben, a filoxéra-járvány után, a kipusztult szőlők helyén, 1898-ban készültek el mai, k.u.k. stílusú pavilonjai – akkor még 420 ággyal. A második világháborúban a szovjet csapatok rommá lőtték a Margit körúti épületet. Utána kerültek a Várhegy alatti Sziklakórház lakói, ápolói és orvosai is a János Kórházhoz. 1956-ban nagy szolgálatot tett a hazának a sebesültek ápolásával. 1970-ben és 1980-ban újabb, modernebb épületekkel gyarapodott.
2012-től a magyar állam, vagyis az EMMI kezelésébe került, és akkor 2,3 milliárd forintból felújították, ami kevéssé látszik rajta. Vagyonkezelője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Évi ötvenezer fekvőbeteget és egymillió járó-beteget lát el. 744 „aktív” ágy, meg 408 krónikus és rehabilitációs ágy áll a betegek rendelkezésére. A szívsebészeten kívül a korszerű orvostudomány minden ágát magában foglalja – így a reklám.
A valóságban óvatosan kell lépkednünk a megsüllyedt kőkockákon a bejáratig, aztán botladozunk a főbejárattól kezdve a girbe-gurba 130 éves, rogyadozó, éles macskaköveken, amíg kiérünk a végképp teljesen lerohadt, kátyúkkal „díszített” jobboldali sétányon a mintegy két méter mély, négyszer négyméternyire beszakadt, vízzel teli árkon, hogy megközelítsük a 14-es pavilont, a III-as belt, ahová megfigyelésre fogadják be a mentőkkel behozott pácienseket.
Úgy néz ki az út, mintha most fejeződött volna be a világháború. Hatalmas, de legalább viszonylag kényelmes kórteremben találjuk meg a hozzátartozónkat egy lepedőkkel elfüggönyözött ágyon. Az állandóan ordítozó, a betegeket és a látogatókat rendre utasító nővérek semmilyen kérdésre nem válaszolnak. Ha kíváncsiak arra, mikor hozzák az ebédet, a válasz: amikor itt lesz az ideje. Hol élünk? Miféle bánásmód ez? Kórház vagy börtön?
Úgy látszik, a Szent János Kórház az egészségügy egyik állatorvosi lova, amelyen minden betegség egyszerre látszik. Nyugodjunk meg, mert a (csupán néhány ágban sikeres) magyar sportra sokkal több pénz jut. Arról nem is beszélve, ha a tízparancsolatot betartjuk, akkor nincs betegség.
Jó lehet hogy a Miatyánk kevés lesz ide. Üdvözlégyet is el kell mormolni párat…
Forrás: Zárójel / BalraMagyar
