Róna Péter szerint Magyarország alapvetően egy bizánci jellegű gazdasági és politikai berendezkedés mellett döntött.
Róna Péter nevét szinte mindenki ismeri. Azért hadd szóljunk pár szót róla.
A 76 éves bankár, jogász, gazdaságtörténész 1956-ban 14 évesen hagyta el az országot, iskoláit Washingtonban, a University of Pennsylvanián, illetve Oxfordban végezte. Az Arnold & Porter nevű washingtoni jogi cégnél, kezdte karrierjét, később, 1986 elején kinevezték a J. Henry Schroder Bank & Trust Company vezérigazgatójává.
1990-ben lemondott tisztségéről és hazaköltözött, Budapesten elvállalta az Első Magyar Alap (The First Hungarian Fund Limited) vezetését.
Az ELTE-n nemzetközi jogot tanított, emellett az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára is. 2010 és 2014 között, az LMP által delegált tagja volt az MNB felügyelő bizottságának, és a 2018-as választásokig támogatta is a pártot. Somogyi birtokán állattartással és sajtgyártással is foglalkozik.
“A magyar történelmen végig húzódott egy Szent István-Koppány-féle ellentét. A Szent István féle irányzat a nyugati kereszténység irányba igyekezett fejleszteni a magyar társadalmat. A másik irány képviselői a keleti hagyományokat ápolták és arra akarták építeni a magyar jövőt. A rendszerváltás óta világossá vált, hogy a magyar társadalom a nyugati irányról letért.”
Róna Péter szerint nem lehet azt mondani, hogy Magyarországra egyetlen menekült sem léphet be, azaz nem vállalunk szolidaritást az Unióval, közben meg tartjuk a markunkat a nyugat-európai adófizetők pénzéért, akik viszont ennek a tehernek a nagy részét vállalták.
Az Orbán féle menekültpolitika azonban kétségtelenül találkozott a magyar társadalom nagy többségének elvárásával, támogatja azt az orbáni politikát, ami a nyugat-európai politikai és társadalmi berendezkedést, a multikulturális, toleráns rendszer helyett az etnocentrikus nacionalizmus modellt pártolja. Érthető, ha ezek után Nyugat-Európa pedig Magyarországból nem kér.
A két jövőkép összeegyeztethetetlen, és nem valószínű, hogy Európa áttérne az orbáni modellre, mivel a bizánci társadalmi, politikai berendezkedés gazdasági sikerrel sohasem járt.
Róna Péter a rendszerváltás óta számos magyar politikusnak mondta, hogy szerinte mit kellene tenni a felzárkózáshoz. Mindez falra hányt borsó volt. A politikusok blikkfangos csíziókat keresnek, de nem erre, hanem a modern társadalmi berendezkedésre lenne szükség. Megunta és visszatért Nagy-Britanniába, Oxfordba.
“El kellett fogadnom, hogy az a módszer, az a felfogás, az a hozzáállás, az a berendezkedés, amire szükség lenne egy sikeres gazdaság kialakításához, nem kell a magyaroknak. Úgy vélem Magyarország leszakadása Európától végleges, ennek a történetnek a vége 2018 áprilisában megpecsételődött.”
A teljes interjú itt olvasható.
Forrás: Népszava / Sztárklikk / BalraMagyar
