A híres elemző intézet szerint igenis baloldaliak vagyunk – Hogy nyerhetett mégis Orbán?


A kormánypropaganda mindenhová eljut. Ez a cikk viszont csak akkor, ha megosztod!
  •  

Mit csináltak rosszul a baloldalon? Milyen társadalmi csoportok nem mentek el szavazni?

 

A Policy Solutions elemző intézet és a Friedrich-Ebert-Stiftung – az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazinnal együttműködésben felmérték a szavazók gazdaságpolitikai és társadalompolitikai értékrendjét, azaz feltérképezték, hogy a megkérdezettek mit gondolnak ideális gazdasági és társadalmi berendezkedésnek. Majd ezek alapján sorolták öt kategóriába az embereket.

A kutatáshoz 28 különböző értékrendi kérdést tettek fel a magyar választóknak egy 1000 fős, személyes megkérdezésen alapuló reprezentatív közvélemény-kutatásban 2018 májusában.

Az ellenzék részéről egy vesztes választás utáni szituációban felmerül, hogy mi jön ezután.

Mit csináltak rosszul? Milyen társadalmi csoportok nem mentek el szavazni? – magyarázta Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója, hogy miért érezték fontosnak most a kutatást. Így arra is választ kerestek: leképezi-e a politika, ami a társadalmi csoportokat jellemzi?

„A magyar társadalom többségének gazdaságpolitikai értékrendje egyértelműen újraelosztó-baloldali. A tizennégy megfogalmazott állítás közül tízben a gazdaságpolitikai baloldal álláspontja élvez többséget, és mindössze négyben a gazdaságpolitikai jobboldalé” – írják a tanulmányban.

A magyarok gazdaságpolitikai értékrendje jóval baloldalibb, egyenlőségpártibb, mint amit bármely párt felvállalna – elemezte az eredményeket Boros Tamás, aki szerint a pártok ehhez képest a mainstream jobb- és baloldali gazdaságpolitikai elképzelések között mozognak.

Lemarad a valódi ellenzéki hírekről? Iratkozzon fel a hírküldőnkre, kezdésnek kattintson erre a képre. A felugró chat ablakban ha alul megjelenik az “Indítás” gomb megnyomása után írja be, hogy “ellenzéki vagyok” és küldje el nekünk.







Leginkább azzal értenek egyet a magyarok, hogy a társadalmi különbségek csökkenteni kellene: a rosszabb helyzetben lévőknek nyújtott állami segítséggel 83 százalék, a pénzügyi tekintetben egyenlőbb társadalom eszméjével 80 százalék, a progresszív adózással 72 százalék ért egyet.


Amiben viszont a legszélesebb konszenzus van, az a magas szintű, mindenki számára elérhető, az adónkból finanszírozott ingyenes egészségügy igénye: ezt 90 százalék támogatja.


A munkanélküliség és az egyéni felelősség kérdésében pedig kifejezetten jobboldaliak a magyarok: 59 százalék szerint, aki nem talál munkát, az nem is akar dolgozni.

Mindegy mit gondolunk a világról, csak az számít, hogy Orbánt szeretjük-e?

A válaszokat összevonva az látható, hogy a magyar társadalom legnagyobb része, 40 százaléka zárt-baloldali értékrendszert követ.

A tanulmány következtetése a következő: „a baloldali gazdaságpolitika lényegében nemzeti konszenzus, igazi ideológiai törésvonal a nyitott vagy zárt társadalom kérdésében van. Ezért a következő évek politikai csatáit vagy a gazdaságpolitikai baloldali radikalizmus hívei fogják folytatni a gazdasági mainstream képviselői ellen, vagy a korábbinál erőteljesebben felizzik a nyitott-zárt társadalmi tengely mentén történő konzervatív-progresszív kultúrharc.

Piacpárti retorikával azonban még hosszú ideig nem lehet Magyarországon többséget szerezni.”

Az is világos, hogy a pártokra ragasztott jelzők és a szavazóik értékrendje szinte köszönőviszonyban sincs egymással. Erre magyarázat lehet, hogy egyre többen gondolják úgy, a klasszikus bal-jobb felosztás már a múlté.

Baloldaliak és zártak vagyunk leginkább. Forrás: Policy Solutions (24.hu)

Ennek köszönhető az is, hogy a politikai törésvonalak a régi és az új pártok között alakulnak ki: akik csalódtak a centrumpártokban, valamilyen szélsőség felé indulnak el, ami lehet a populista jobboldal, a szélsőbal, de sok országban kifejezetten liberális pártok is megerősödtek az utóbbi években.

Boros Tamás két fontos politikai tanulságot fogalmazott meg az eredményeket látva. Az első az, hogy ameddig egy társadalompolitikai kérdés (lásd bevándorlás) dominálja a közbeszédet, addig hiába vall a társadalom túlnyomó többsége baloldali gazdaságpolitikai elveket, ezt a pártok nem tudják egykönnyen szavazatokra váltani.

És a másik: Magyarországon lassan nem látjuk, hogy melyek az igazi törésvonalak. Személyi kérdéssé válik a pártválasztás: valaki vagy elfogadja Orbán Viktort, vagy nem.

Forrás: 24.hu

 


A kormánypropaganda mindenhová eljut. Ez a cikk viszont csak akkor, ha megosztod!
  •  








Lemarad a valódi ellenzéki hírekről? Iratkozzon fel a hírküldőnkre, kezdésnek kattintson erre a képre. A felugró chat ablakban ha alul megjelenik az “Indítás” gomb megnyomása után írja be, hogy “ellenzéki vagyok” és küldje el nekünk.

Mit gondolsz erről a hírről?

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük