Magyarország szégyene, minden alkalommal, mikor valaki azt írja, hogy innen már nincs lejjebb, a kormány ezt kihívásnak tekinti


Oszd meg másokkal is, ezzel tehetsz a jobboldali médiatúlsúly ellen

Van baj… Az egyetemes és annak részét képező magyar kultúra elleni hadviselés a kormány minden megnyilvánulásában tetten érhető.

 

A kurzuspolitikának az országra erőltetésétől kezdve, a jóindulattal is középszerű, de a néphülyítéshez hasznos irodalom favorizálása, dicsőítése a valóban nagy értékeket képviselő, kiváló, nemzetközileg is jelentős magasan kvalifikált irodalommal szemben.

A tudatos országhülyítés szerves része ez. Sajnos nem csak az elektronikus és írott médiákban, de az iskolákban is.

Lendvai Ildikó nem ment el szó nélkül emellett sem. Íme legújabb zseniális írása:

Sajnálattal állapítom meg, hogy a meghirdetett kultúrharc egy kissé vérszegény.

Nyámnyila. Puhány. Csak úgy tessék-lássék folytatják az illetékesek. Nem a miniszterelnökön múlik: ő már az év elején, a V4-ek találkozóján bejelentette a háborút, amelyet a keresztény kultúra védelmében folytatunk Brüsszellel. Muszáj volt a konfliktusainkat kulturális harccá nemesíteni, azt mégsem mondhattuk, hogy azért nem akarunk európai ügyészséget, nehogy leleplezzék a disznóságainkat.



Vagy hogy az a fő bajunk Brüsszellel, hogy vissza kell fizetnünk egy csomót az elsíbolt pályázati pénzek miatt. Hősi küzdelem a keresztény kultúra megőrzéséért, az mégis más. A „ne lopj!” nincs benne, kilenc parancsolat éppen elég, más még ennyit sem véd meg.

A Terror Házában kerekasztal beszélgetést is rendeztek „Kultúrharc 2018” címmel. G. Fodor, aki már egyszer puszta politikai terméknek nevezte a „polgár” fogalma köré épített ideológiát, most nem hibázott. Jó, a „polgár” politikai termék volt, de a keresztény kultúra nem az! Szinte költői magasságokba emelkedett, jelezvén, hogy ez nem holmi termékbemutató: „Megfognám a kürtöt, megfújnám, mert még csak február van, és azt mondom, vágjunk akkor bele ebbe a kultúrharc 2018-ba!”

 

Lendvai Ildikó

 

Most a tudomány várainak bevétele van soron. A hadüzenet a költségvetés-tervezet formájában érkezett: a Tudományos Akadémia pénzeinek felét eztán az állam osztja el. Háború idején hadigazdálkodás van a tudományban is, világos. Aztán kiderült, hogy az egyetemek kutatási büdzséjével ugyanez a helyzet.

Palkovics miniszter először gyenge próbálkozást tett a kedélyek megnyugtatására: ez csak egyszerű koordináció, mondhatni szakmai segítség, senki sem fogja az akadémia önállóságát csorbítani. Szavai hiteléből sokat levont, hogy annak idején ő volt, aki rezzenéstelen arccal közölte: a lex CEU egyáltalán nem az intézmény megsemmisítését célozza. A gyengébb idegzetű akadémikusok, miközben derekasan tiltakoztak, azért időnyerés céljából felvetették, mi volna, ha heti két napot a kormány által javasolt témákban kutatnának, hármat meg továbbra is a saját tudományuknak áldoznának. Briliáns ötlet! A függetlenségükben szintén megtámadott bírák is felajánlhatnák: két napig a hatalom szája íze szerint ítélnek, a hét többi részében meg igazságosan.

De kultúrharcban nincs különbéke. Ezért a mindenre kapható Figyelő újabb listát tett közzé. Fényképpel ellátva (lakcím és telefon, esetleg a családtagok, gyerekek neve sajnos nem volt benne, ami hiba) felsorolta azokat a kutatókat, akik „még mindig nem hajlandók a jelenkor kérdéseit feltenni”, és hülyeségekkel foglalkoznak. Például szociális egyenlőtlenségekkel, kisebbségekkel, migrációval, romákkal, kirekesztéssel, társadalmi felelősségvállalással. Naná, hogy „leginkább a liberális világszemlélet alapján”. És – nem fogják elhinni -, olyan is van köztük, aki a CEU-n végzett, vagy „az ATV-n elemezte a migrációs helyzetet”.

Persze az ilyen listázásban az ég egy világon semmi sincs, háborúban csak kell névsort olvasni. Deutsch Tamás a Facebookon nem ám a tudományok érthetetlen nyelvén, hanem magyarán a képünkbe is vágta (bocsánat): „baszki, ezeknek lassan már egy telefonkönyv vagy egy iskolai osztálynévsor is ’listázás’ lesz!”

A Figyelő jelezte a kutatók által írt hiábavaló, mi több: gyanúsan liberális könyvek kezeletlen problémáját is, amelyek csak a helyet foglalják a polcokon: „Azt gondolnánk, hogy itt a demográfiai krízis megoldására, vagy a gyermekvállalás elősegítésére javaslatot tevő munkák sorakoznak a polcokon”, de nem! Minden józan elmében felmerül a kérdés: minek őrizzük ezt a sok porfogót, amelyekben egy szó sincs a demográfiai krízisről? Persze, a Magyar Narancs máris rémeket lát , ilyenek ezek a hivatásos rettegők: „A CEU elüldözése volt a könyvégetés, az MTA megregulázása a könyvtár elégetése”.

Ami azt illeti, nem is beszélnek butaságot. Egy kis könyvégetés megoldaná a dolgot. Ne tessék megijedni, nem fasisztázom le a kormányt, Goebbels listázása, majd könyvégetése eszembe sem jutott, pedig ahhoz még zenekíséret is volt. (Akármilyen hihetetlen, az SS kórusa és zenekara játszott.) De a módszer nem náci találmány, végigkíséri a történelmet. Kínában Cseng fejedelem idején pl. azonos írásjel fejezte ki a „könyveket égetni” és a „tudósokat temetni” igealakjait, mert a kettő az üldözött konfuciánus tudósok esetében állítólag együtt járt. Praktikus módszer: az inkvizíció során is gyakran egyszerre vetették máglyára a szerzőt és könyvét.

Ehhez képest mára sokat szelídült a dolog, pláne olyan demokratikus helyeken, mint Oroszország. Ők mindenben előttünk járnak: előbb tiltották be a nekik nem tetsző civil szervezeteket, szüntették meg a Soros alapítvány ottani egyetemét. Na és mi történt nemrégiben? A szibériai Vorkutában a kormányzó parancsára elégettek 53 olyan könyvet, amelyet egy az alapítvány által támogatott, azóta persze betiltott civil szervezet adott ki. Egy hivatalnok szerint „idegenek az orosz nép történelem- és kultúrafelfogásától”.

Na tessék, mi meg csak mamlaszkodunk. Egy kis könyvégetést, plíz!

Lendvai Ildikó volt országgyűlési képviselő

 

“Mivel a lap szerint az MTA társadalomtudósai túl sokat foglalkoznak a szexuális kisebbségek társadalmi helyzetével, a nemek közötti egyenlőtlenségekkel vagy a romákkal,… ”
Lehet buta kérdés, de egy társadalomtudósnak mivel kellene foglalkoznia?
A nemzet felemelkedésével, a Soros-tervvel, a migránsok dezintegrálásával?

Az antropológusoknak ki kellene mutatnia, a zsidó és az arab faj közötti hasonlóságot és azt, hogy mennyivel alsóbbrendűek, mint a tiszta vérű turáni faj,a bevándorlás és a közfoglalkoztatás társadalomra gyakorolt negatív és pozitív hatásaival?
Hogy miért nem szül az a sok büdös bayeri “kurva”?
Vagy hogy ki a legjobb vezetője az országunknak és miért pont orbánviktor?

Forrás: Népszava / BalraMagyar

 


Oszd meg másokkal is, ezzel tehetsz a jobboldali médiatúlsúly ellen

A BalraMagyar 100%-ig független a kormánytól.



Ahhoz, hogy fennmaradhassunk nekünk is szükségünk van az Önök segítségére. Más portálokkal szemben azonban nem pénzt kérünk, mert nem pénzért csináljuk. Viszont kérjük, hogy kövessen minket, hogy híreink eljuthassanak Önhöz, így portálunk is fennmaradhat. Köszönjük!







A BalraMagyar 100%-ig független a kormánytól.



Ahhoz, hogy fennmaradhassunk nekünk is szükségünk van az Önök segítségére. Más portálokkal szemben azonban nem pénzt kérünk, mert nem pénzért csináljuk. Viszont kérjük, hogy kövessen minket, hogy híreink eljuthassanak Önhöz, így portálunk is fennmaradhat. Köszönjük!





Mit gondolsz erről a hírről?

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük