Egy hete a magyar kormány sorozatban harmadszor élt vétójogával, ami miatt Ukrajna továbbra sem tudott tárgyalni a NATO-csatlakozásról.
Az Európai Unió (EU) alapítása 1973-ra datálódik, a mi tagságunk kezdete 2004. Mégis meglepő, hogy az ideológiai, az eszmei, a politikai és gazdasági irányvonalat Magyarország kívánja diktálni. Ezek mostanában többek között a közös migrációs politika kialakításában, a jogállamiság és a demokrácia kérdéseiben, a civil szervezetek működésének akadályozásában, a sajtószabadság, az EU-s pénzek elköltésének fokozott ellenőrzésében, az elkövetkező évek gazdasági támogatásainak elosztási elveinek bírálatában csúcsosodik ki.
Folyamatosan szerzünk az EU-n belül újabb és újabb ellenségeket. A demokratikus vétójogunkat egyéni sérelmeink megtorlására használjuk, ezzel is ellehetetlenítve az EU egyes szervezeteinek működését. Nem tűrjük, hogy a magyar belügyekbe kívülről beleszóljanak, de mi folyamatosan azt tesszük (Ukrajna, Románia).
A NATO-t ( Észak-atlanti Szerződés Szervezete ) 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. Magyarország 1999-ben csatlakozott hozzá. A cél az volt, hogy katonai biztonságot, védelmet szerezzünk egy esetleges külső támadással szemben. Minden tagország számára belépési feltétel volt az is, hogy a saját GDP-jének megfelelő részét, tagdíjként befizeti, illetve fejleszti saját védelmi képességét. Ezt Magyarország a mai napig nem teljesíti. Úgy is mondhatnánk, hogy “megtűrt személyek” vagyunk a NATO-ban. (Donald Trump amerikai elnök ezt már többször is szóvá tette.) Jelenlegi “labilis” helyzetünk birtokában, erkölcstelen dolog, hogy egy újabb leendő tagállam felvételét “zsarolással” akadályozzuk meg, immáron harmadszorra.
A kormány álláspontja egyelőre szilárd. A tárgyalásokat az ukrán oktatási törvény, illetve a kettős állampolgárság szankcionálásáról tervezett jogszabály miatt akadályozza.
Az ukrán oktatási törvény a vitás téma. Eszerint a 12 évnél idősebb iskolások csak ukránul tanulhatnak. A kárpátaljai magyar pedagógusszövetség hiába szeretett volna a minisztériummal egyeztetni – elutasították. Most egy iskolavezetővel juttatná el javaslataikat a döntéshozóknak.
Az eszközeinket kihasználva megkértük az igazgatóhelyettes asszonyt, hogy a véleményünket újra foglalja össze, hivatkozva a korábban benyújtott néhány száz dokumentumra és adja át a miniszter asszonynak és arra kérjük, hogy most már konstruktív szakmai tárgyalást is végezzen, mert eddig ezt csak politikai síkon kezeli – mondta a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Orosz Ildikó.
A magyar kormány képviselője szerint Budapest kompromisszumkész – amit jeleztek is az ukránoknak. Elfogadnák, ha Kijev törlés helyett legalább 2023-ig elhalasztaná az oktatási törvény bevezetését – amelynek hatálya alól az egyházi és magániskolákat kivenné.
Szijjártó Péter jelezte; amennyiben kompromisszumos megoldás lehetséges, és ez bekövetkezik, tehát jogi garanciákról van szó, nem pedig puszta ígéretekről, amivel tele van a padlás az elmúlt egy esztendőben, akkor semmi akadálya sincs annak, hogy a kapcsolatok rendezhetőek legyenek. (…) Én azt gondolom, hogy komoly országok részéről az ilyen elhangzott jelzések komoly ígéretnek vehetők – jelentette ki Grezsa István, a Miniszterelnökség kárpátaljai kormányzati kommunikációért felelős kormánybiztosa.
A kijevi parlament május 22-én tárgyal a magyar ajánlatról.
Forrás: HírtTV / Sztárklikk / BalraMagyar
