Súlyos fenyegetést lengetett be az Európai Bizottság az uniós költségvetés megvédését célzó javaslat bemutatásával.
E szerint ugyanis felfüggeszthetik, korlátozhatják, de akár teljesen le is állíthatják az azoknak a tagállamoknak küldött támogatások folyósítását, amelyek nem tartják be a jogállami normákat, így az igazságszolgáltatás függetlenségét, és nem büntetik az uniós pénzek elcsalását.
Amennyiben a javaslatot elfogadják, a renitens viselkedése miatt veszélyeztetett helyzetben lévő Magyarország és Lengyelország 2021 után nem fogja tudni megakadályozni a szankciók alkalmazását. Összeszedtük, mit kell tudni a javaslatról.
Magyarország szempontjából igen fontos kijelentések hangzottak el szerdán az Európai Parlamentben (EP). Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédében bemutatta több, a 2021-ben kezdődő uniós költségvetési ciklusra vonatkozó javaslatát. Ennek egyik része, hogy sokkal durvábban lépnének fel az uniós költségvetés védelmének érdekében.
A tervek szerint az Európai Unió felfüggesztheti, korlátozhatja, de akár meg is akadályozhatja a hozzáférést az uniós támogatásokhoz abban az esetben, ha egy tagállam megszegi a jogállami normákat.
A renitens országok, mint Magyarország és Lengyelország, csak úgy tudnák ezt megakadályozni, hogy szövetségeseket keresnek maguknak.
Az eljárást akkor indíthatja meg az Európai Bizottság, ha egy tagállamban az alábbi problémák állnak fenn:
az uniós költségvetést végrehajtó szervek nem megfelelő működése,
az uniós költségvetéssel kapcsolatos korrupciós ügyeket vizsgáló ügyészi és nyomozati szervek elégtelen működése,
a független bíróság által végzett felülvizsgálat hiánya,
az uniós költségvetést vagy egyéb EU-s szabályt érintő csalás és korrupció megelőzésének vagy szankciójának hiánya,
az Európai Unió csalás elleni hivatalával (OLAF) és az Európai Ügyészséggel való hatékony együttműködés hiánya.
Amint arra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője Facebook-bejegyzésében máris „lex Poltot” emlegetve rámutatott, az új javaslat hangsúlyozza, hogy az EU-tól érkezett támogatások megvédését és igazságos elosztását a kormánytól független tagállami ügyészségek tudják garantálni.
Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, az Európai Bizottság vizsgálatot indít és a hiányosságokról értesíti a tagállamot, amelynek legfeljebb egy hónapja lesz arra, hogy a felvetésekre érdemben reagáljon. Elégtelen válasz esetén a bizottság dönt a védelmi intézkedések bevezetéséről, például arról, hogy felfüggesszék az uniós támogatások kifizetését.
Ezt követően az uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsnak is el kell fogadnia a döntést. Ám a javaslat az úgynevezett fordított minősített többség alkalmazását javasolja, vagyis ahhoz, hogy a szankciók ne lépjenek életbe, legalább 15 tagállamnak, az uniós lakosság 65 százalékát képviselő országoknak kell a büntetés ellen szavaznia. Magyarán: a pénzmegvonással leginkább fenyegetett Magyarország és Lengyelország hiába fogna össze, az bőven nem lenne elég az Európai Bizottság döntésének megfúrásához.
Ha pedig a lobbitevékenység sikertelen és többségben lesznek azok, akik a támogatások felfüggesztését akarják, akkor a szankciók addig maradnak fent a tagállammal szemben, ameddig a kifogásolt szabálytalanságokat meg nem szüntetik.
Forrás: 24.hu
