Szijjártó Péter ma a védhetetlent védi majd Brüsszelben, minisztertársa meghazudtolta önmagát a Stop Soros ügyében.
Vajon az Európai Néppárt képes meghátrálásra késztetni a Fideszt?
Nem bővíti ki a kormány a Stop Soros! néven ismertté vált törvénycsomagot – közölte a Népszavával a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK). A lap azután érdeklődött a csomag esetleges kiegészítéséről, hogy Rogán Antal az Origónak a közelmúltban adott interjújában azt mondta: a javaslatot „le kell porolni, újra elő kell venni”, és az „új körülményeket is szem előtt tartva” ki kell bővíteni. Az MK ezzel kapcsolatos kérdésekre viszont csak annyit reagált:
„a Stop Soros törvénycsomagot a kormány már benyújtotta, tartalma mindenki számára ismert. A javaslatot a kormány fenntartja”.
Ettől persze még nem lélegezhetnek fel a kormányzati célkeresztbe került civil szervezetek, hiszen a már benyújtott verzió is ellehetetlenítheti azokat. Ha a jogszabálycsomagot megszavazzák – márpedig a Fidesz közlései szerint a május 8-án megalakuló Országgyűlésben, kétharmados többségükkel elsők között fogadják majd el a javaslatot –, akkor lényegében bármely egyesületre, alapítványra rásüthetik a „migrációt támogató szervezet” bélyeget.
Az új szabályok szerint a Belügyminisztérium felhatalmazást kapna a civilek titkosszolgálati ellenőrzésére. A menekültekkel foglalkozó civil szervezetek működését pedig egyenesen a belügyminiszter engedélyéhez kötnék. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint a javaslatcsomag a jogállami hatalommal való visszaélés, ami sérti a jogállamiság alkotmányos alapelvét.
És nemcsak az érintett civilek tiltakoznak, hanem lényegében minden nemzetközi jogvédő szerv, sőt, Magyarország diplomáciai szövetségesei is felemelték már szavukat a Stop Sorossal szemben, az Orbán-kormány, pontosabban a régi-új kormányoldal mégsem hajlandó visszavonni a javaslatot. Éppen ezért kerülhet ma ismét nemzetközi napirendre, méghozzá az Európai Parlamentben (EP).
A nagy, átfogó demokratikus rendszer-monitoring LIBE-jelentés elkészítésére az EP tavaly májusban adott felhatalmazást, amikor elfogadták a magyarországi helyzetről szóló határozattervezetet. Ebben többek között az állt, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket, az Európai Bizottság pedig szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.
Ahhoz, hogy a végső jelentés átmenjen az EP plenáris ülésén, a leadott voksok több mint kétharmada szükséges, majd a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. bekezdése mindenek előtt felhatalmazza az Európai Tanácsot, hogy figyelmeztesse a tagállamot, ha azt tapasztalja, hogy fennáll-e az uniós alapértékek és az emberi jogok megsértésének egyértelmű veszélye. A 7-es cikkelyes eljárásra egyfajta politikai atombombaként tekintenek az európai színtéren, ami nyilván túlzás, de az üzenetértéke jelentős.
Forrás: 168óra
