Ujhelyi István MSZP-s EP képviselő legújabb levelében a magyarok segítségét kéri…
Vitaindító a majdani rendszerváltókhoz
Ne legyünk finomkodóak: a Fidesz elcsalta a választásokat.
Ne legyünk álszentek sem: nem pusztán azért szavazott ennyi ember a Fidesz alternatív valóságára, mert a választási rendszer nekik lejt, vagy mert a rezsim kézivezérli a nyilvánosságot és az ellenzék egy részét. Azért szavazott rájuk az ország jelentős része, mert a magyar társadalom meglévő (még ha részben a Fidesz által is kreált és egyébként valótlan) problémáira nem jól és nem jó válaszokat adtunk.
A mai többség a populizmusban, az egyszerű válaszokban találja meg a kérdései, problémái feloldását. Fel kell ismerni, hogy a mi válaszaink (legyenek bár szerintünk továbbra is igazak), túl cizelláltak, túl messziről nézik a helyzetet, túl kiegyensúlyozottak, túl kompromisszumkészek és túl sok száj mondja.
Most vasárnap bebizonyosodott, hogy az MSZP korábbi stratégiája és ajánlata (közös lista, közös miniszterelnök-jelölt, közös jelöltek) helyes volt és vélhetően az egyetlen járható út. Végtelenül elszomorít, hogy tavaly őszi alelnöki lemondásom – amellyel figyelmeztetni akartam a baloldalt – az irány zsákutcába fordulása/fordítása után most visszaigazolódott.
Most vasárnap bebizonyosodott, hogy a különutas hazardírozás nem kormányváltáshoz vezet, hanem egyes szervezeteket az egy százalék alatti megsemmisülésbe ránt, míg más pártok épp, hogy átbuknak a parlamenti küszöbön. Az az igazi történelmi bűn, hogy az LMP pávatánca kétharmadhoz és jó néhány egyéni körzethez juttatta a narancsuralmat. Ezzel lesz még elszámolnivalójuk saját maguk, saját választóik és a demokratikus újrakezdés támogatói felé.
Volt, aki nemrég még megfedett korábbi nyilatkozatomért, amelyben azt állítottam: a mostani választás után semmi nem marad a régiben, talán még formájában és nevében sem. Tény, a Fidesz bosszúszomja és fékevesztett őrülete miatt az országban semmi nem marad a régiben, a baloldalon pedig erkölcsi, emberi és politikai felelősségünk miatt nem maradhat semmi a régiben.
Egy komplett új szavazó generáció nőtt fel, amely a közéletet már értő fiatalként csak Orbán kormányzásában élt. Ehhez is idomult. Mert nem látott mást. Csak avítt válaszokat, rutinokat, hitevesztett mondatokat. A baloldal egyetlen esélye és egyben kötelessége egybeforrasztani a széttört platformokat, az ugyanazt mondó, csak máshova hangsúlyt helyező szónoklatokat. Újat kell adni, de nem újracsomagolni.
Van, amit el kell engednünk. Van, amit be kell látnunk, hogy elmúlt, elfáradt, elhervadt. Van, amit még egyben tudunk és egyben kell tartanunk. És van, amit bizonyosan egybe kell kovácsolnunk. Bizonyos vagyok benne, hogy a következő megmérettetésen, a 2019-es európai parlamenti választáson (amely nem lesz kevésbé sorsfordító) nem engedhetjük meg magunknak a különutas megoldásokat, az egymással való esztelen versengést és sehova nem vezető bicepszméregetést. Az EP-választáson (amely főpróba a rá nem sokkal következő önkormányzati választásokhoz) a baloldali, demokratikus, Európa-párti erőknek közös ernyő alá kell rendeződniük.
Ha úgy tetszik: egy Unióba.
Most vasárnap a választók irányt szabtak a számunkra: ha nincs egység, ha nincs unió, nincsenek velünk. Mert azt érzik: mi sem vagyunk velük. Aki valódi rendszerváltó, az érti ezt a kötelességet. Aki ezt nem érti és továbbra is szembehelyezkedik vele: bizonyítja viszonyát a narancsuralomhoz.
A baloldal valóban nem tud akkora pofont kapni, ami után ne állna fel és ne harcolna. De a harmadik menet után ehhez radikális változások és lépések kellenek. Az MSZP-nek is meg kell haladnia önmagát, ha kell, át is kell tudnia lépnie saját árnyékát.
Azt hirdettük az elmúlt hetekben: „Változást! Most!”
A választók többsége pedig azt üzente: kezdjétek magatokon!
Kezdjük!
Kérem, írják/írjátok meg: mit vártok el tőlünk, hogy ismét erőre kapjon a magyar baloldal.
Kezdjük az újratervezést közösen!
Ujhelyi István
ADD TOVÁBB, HOGY MINDENKIHEZ ELJUSSON!
