Nagyon nagyon tanulságos történet!
Régen volt már, hogy sírva feküdtem le. Azt gondoltam, hogy már csak a gyerekek tudnak olyan érzéseket kiváltani belőlem, amitől bármikor elsírom magam. De tegnap este sírtam a meghatottságtól.
Az ügy előzménye:
A rászorulók segítésének évről évre egyre nagyobb a jelentősége, mivel ma Magyarországon már több mint 3,1 millió ember él súlyos nélkülözésben. Emellett minden harmadik gyermek és több mint 1 millió nyugdíjas él szegénységben. Ez azonban egyáltalán nem zavarja a kormánypártokat, mivel az MSZP parlamenti adománygyűjtésén a Fidesz-KDNP 131 képviselője közül csak egyetlenegy adakozott a rászorulóknak.
Orbán Viktor megígérte, hogy adakozni fog, de ez az ígérete is annyit ért, mint a többi, semmit. Csak egy bizonyos csoportot hajlandó támogatni: a fideszes haverokat. Ők mindent megkapnak, miközben Orbán lelkésze országosan akarja megtiltani a rászorulók segítését.
Annyi együttérzés sem volt a fideszesekben, hogy legalább karácsony előtt magukon kívül másokra is gondoljanak. Az adományukkal nélkülöző magyarok ünnepét tehették volna boldogabbá.
A történet azonban itt nem ért véget:
A keddi parlamenti töltött káposztás akciónk után úgy tűnt, hogy az emberi gonoszság határtalan. Amikor adományt, együttérzést alig-alig kaptunk a jó ügynek, szidalmat és gúnyolódást viszont annál többet a kormánypárti képviselőktől.
De az este… Négy nyugdíjas hívott fel, hogy láttak a tévében, és szeretnék az Orbán által küldött Erzsébet-utalványokat átadni, mert biztosan tudják, hogy én eljuttatom a rászoruló családokhoz. Az egyik úr még azt is mondta, hogy „szégyelli”, de egy kicsit költött belőle, ezért pénzzel kipótolná! A könnyeimet nyeltem, miközben beszéltünk.
Tegnap este rájöttem, hogy soha nem lehet feladni! Ha a kormánypárti képviselők nem is, de az emberek értették, hogy miért csináltuk. Van szív és jóakarat ebben az országban.
Ezekért a percekért érdemes dolgozni! Köszönöm! – írja Bangóné Borbély Ildikó az MSZP parlamenti képviselője.
