Puzsér Róbertet életére törhetnek a társadalom új szélsőségesei

Új szélsőség ütötte fel a fejét a magyar társadalomban!

Puzsér Róbert facebook oldalán számolt be az esetről:

Sokat tépelődtem a hétvégén azon, hogy tereljem-e jogi útra az ismert radikális feminista aktivista, Antoni Rita ellenem indított, fizikai erőszakra uszító leszámolásának ügyét. Életemben nem pereltem be senkit, és utálom is, ha az emberek nem egymás közt, hanem a bíróságon rendezik az ilyen jellegű nézeteltéréseket. Csakhogy nem biztos, hogy a következő évtizedeimet politikai mozgalmak halállistáin tervezem tölteni.

Barátom és harcostársam napok óta győzköd arról, hogy legyek nagyvonalú, hisz Antoni Rita már le is tagadta a felbujtást, ne én legyek már az, aki bírósággal akarja elnémítani a vitapartnereit. Egy másik közeli kollégám azzal érvel, hogy lennie kell egy határnak, amit nem engedek átlépni, mert egy ponton túl gyengeségnek tűnik majd az, amit nagyvonalúságból teszek – ezzel csak a torkomat kínálom fel a veszett kutyáknak. Ne legyenek kétségeim: ők engem fordított helyzetben a hágai Nemzetközi Bíróságra hurcolnának emberiségellenes bűnökért.

Amelyikükkel épp beszélek, azzal értek egyet. Talán tényleg
túlreagálom – de az is igaz, hogy jogom van a személyes
biztonságomhoz. Élhetőbb lesz attól a világ, ha engedem, hogy a közbeszéd a fizikai inzultusra való felbujtásig zülljön? Élhetőbb lesz attól a világ, ha jogi erővel tovább súlyosbítom a helyzetet, és az uszító feministát egzisztenciájában fenyegetem?

Tudom, milyen ez: senkit sem hívtam fel senki megverésére, Hajdú Péter mégis polgári és büntetőügyek sorát indította ellenem. A bíróságon ötvenhárom vádpontból ötvenegyben nem állt meg a vád, két esetben született elmarasztaló ítélet – természetesen ezekből, és csakis ezekből lett országos bulvárfőcím. Senki nem állt ki mellettem, mindenki elfordította a fejét – leszámítva ennek az oldalnak néhány követőjét. Sok pénzembe és időmbe került mindez, erkölcsi elégtételt nem kaptam, csak azzal a keserű tapasztalattal lettem gazdagabb, hogy senkit nem érdekel, ha egy embert a sok közül ledarál a rendszer.

Én nem utálom Antoni Ritát. Nincs semmi bajom vele, még imponál is, hogy kiáll az elveiért. Meghívtam Hard Talkra meg a Sznobjektívbe vitatkozni – ott nem ütött meg, nem köpött le, és másokat sem provokált erre. Nem értünk egyet, nagyon nem – miközben precedenst teremtettük arra, hogy így is lehet és érdemes beszélgetni. Ebben partner volt, ezért még hálás is vagyok. És épp a személyes ismeretség miatt igazán fájdalmas, hogy milyen indulatokkal játszik, milyen nemtelen módon keres fogást rajtam.

Arra jutottam, hogy racionálisan és morálisan mindkét megközelítés helyes. Ebben az esetben pedig azt kell tennem, amit a leghumánusabbnak érzek. Nem akarok senkit sem bántani a magánéletében.. Nem akarok senkinek sem fájdalmat okozni. Eleget harcolok a nyilvánosságban, elég pofont adok és kapok, hogy ne tudjam elfelejteni: a ring másik sarkában is vannak igazságok. Amit én elvárok, az a ring másik sarkának is kijár: jószándék, tisztelet, tisztesség.

Egész eddigi életemben abban hittem, hogy a megbocsájtás a helyes út: nem szabad hagyni, hogy a sérelmeim irányítsanak. Antoni Ritának és elvtársainak azt üzenem: tévednek, ha azt hiszik, bántani akarom őket, tévednek, ha azt hiszik, elvitatom a rossz sorsukat vagy a fájdalmukat, tévednek, ha engem is az ellenségükként azonosítanak. Én a szabad szólásért, a jogegyenlőségért és mindazokért állok ki, akiknek nem hallatszik el a hangjuk olyan magasra, ahol törvényeket hoznak meg egyezményeket fogadnak el. Felajánlok a NANE Egyesületnek kétszázezer forintot a családon belüli erőszak áldozatainak megsegítésére, ha szakítanak a jelenlegi diszkriminatív gyakorlatukkal, és a jövőben férfi áldozatoknak is hajlandóak lesznek segítséget nyújtani. Legyen ez egy új kezdet! Pereskedés helyett tegyünk valamit közösen! Nemtől függetlenül.