Foglalkozzunk egy picit azzal a bizonyos kormányváltással

A Publicus intézet hozta azokat a legfrissebb adatokat, amelynek mindenki örülhet, sőt szűkösen, de a demokratikus oldal leválthatja a Fideszt, már ha képesek arra, hogy beálljanak egy táborba. Mi a kormányváltás receptje: szépen sorban!

Néhány szó az adatokról

A teljes népesség körében a Fidesz vezet, őt követi az MSZP, majd néhány százalékkal lemaradva a Jobbik. Pontosabban:

Fidesz 24%

MSZP 13%

Jobbik 10%

DK 3%

LMP 3%

Együtt 1%

MKKP 1%

Momentum 1%

Arányszámait tekintve a teljes ellenzék (most még a Jobbikot is ideértve: 32%, míg a Fidesz 24 százalékon áll. Elsőre ilyenkor szokták bezárni a cikket, mondván szó nincs itt semmiféle kormányváltásról, hiszen a Jobbikkal senki nem fog összefogni. Nos lehet, hogy nem is kell.

Jobbik és a kormányváltás – Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől

Nos mindannyian észrevehettük azt az ellentmondást a magyar politikában ami azt mondja: Az MSZP (amely támogatottsága most magasabb mint a Jobbiké) csak összefogásban képes választást nyerni, míg a Jobbik egyedül is képes. Nos az egyik állítás nem igaz és a számok alapján közel sem az, hogy bárki képes lehetne egyedül választást nyerni.

Nos, akkor nézzünk szét a Jobbik környékén? Kivel tud a kisebbik jobboldali párt együttműködni? Hol lehetnek a Jobbik szövetségesei? Hát azok bizony eltűntek, mi több, sose voltak.

Ami az MSZP-nél az összefogás, az a Jobbiknál a kormányzóképesség

Amíg az MSZP-t az összefogás illetve annak a hiánya gyengíti a Jobbiknak egy sokkal, komolyabb problémával kell szembenéznie, mégpedig azzal, hogy a választók nem tartják kormányzóképesnek. A Jobbik 5-6 arcal operál a sajtóban azonban ez nem győzte meg a választókat arról, hogy a Jobbikban lenne potenciálisan oktatási vagy egészségügyi miniszter.

Míg a szocik hendikeppel indulnak, hiszen már többször vezették az országot addig a Jobbik ezen a fronton baromi hiteltelen.

Ez pedig a 2. mínuszpont a szövetségesek hiánya illetve a kormánykompetencia hiánya.

A kormányváltó stratégia

A fent leírtak azért baromi fontosak, mert az összes időközi választásnak az a tapasztalata, hogy az ellenzéki szavazóbázisok mozognak. Számszerűsítve a pártok szavazóinak 40%-a hajlamos átszavazni az esélyesebbnek vélt oldalra.

Ha a Jobbik tartósan lemarad a versenyben 4%-nyi szavazó pártolhat a baloldalhoz. Modellezve

Fidesz: 24%

Baloldali Ellenzék: 21%

Jobbik 6%

LMP 3%

Momentum 1%

Egy kampányban pedig valljuk be őszintén nem olyan nehéz megszerezni a hiányzó 4%-ot. Főleg, hogy a bizonytalanok aránya 40%.

Egyvalami azonban mindenképpen kell ehhez az eredményhez: Közös lista, közös jelöltek, közös program.

Merthogy a koordinált indulás esetén az ellenzéknek minimum 27 választókerületről le kell mondania, amelyek között nem kevés budapesti körzetnek is kell lennie, amely mint tudjuk az ellenzék fellegvára.

A feladvány tehát világos. Közös lista, közös jelöltek, közös program és megnyílik az esély, hogy szűkösen, de meglegyen a kormányváltáshoz kellő tömeg. A kormányellenes hangulat megvan és a váltás a Jobbik nélkül is sikerülhet. Kérdés az ellenzéki pártok belátó képessége.

Botka László  egyébként ugyanezt a stratégiát hirdette meg, ami jó jelnek tekinthető… kezdetnek….