Bokros levele az Élet és Irodalom hasábjain jelent meg, melyet változtatás nélkül közlünk:
Mehr Licht! Több fényt! – kiabálták Goethét idézve a cseh diákok a prágai Műszaki Egyetem strahovi kerületében szervezett tüntetésen 1967. október 31-én, csaknem pontosan fél évszázaddal ezelőtt. Az esti felvonulás, ami a 68-as prágai tavasz egyik bevezető eseményének bizonyult, nem csak azért választotta ezt a veretes jelszót, mert a diákok szállásán a hatóságok rendszeresen kikapcsolták a villanyt.
Több fényt! – kiabálom kétségbeesetten én is, amikor meglátom felnagyított arcképedet a magyar kormány legfrissebb utcai plakátjain. Több értelmet és több erkölcsöt szeretnék látni és tapasztalni szellemi és morális sivataggá züllesztett magyar országomban, amit 73 évvel a holokauszt gyalázata után ismét elborított az állami politika rangjára emelt fajgyűlölet és idegengyűlölet.
Kedves Gyuri bácsi! Nemrég olvastam Édesapád fájdalmasan szép könyvét a vészkorszakról (Tivadar Soros: Maskerado, New Statesman, 2001) A kötet előszavában azt írtad, hogy az 1944 márciusától 1945 januárjáig eltelt tíz hónap volt Édesapád életének talán leginkább kiemelkedő korszaka. Nemcsak a családját sikerült megvédeni, hanem számtalan embert megmentett az elhurcolástól, a pusztulástól.
Elképzelem, mennyire kegyetlenül érzékenyen érint – nem csak és nem is elsősorban saját személyedben – az a visszataszító hazugságok egész sorozatán alapuló gyűlöletkampány, amit Magyarország kormánya folytat a józan ész és a jó ízlés ellen.
Akarom, hogy tudd, sokan vagyunk, akik azt gondoljuk, sőt merjük hirdetni, hogy Széchenyi István dicső nyomdokain haladva Te vagy az egyik legnagyobb magyar. A Közép-európai Egyetem hazánk egyik intézményi gyöngyszeme; nem véletlenül akarja megfojtani a bugris középszer. Felkent Tudós Társaságok sohasem kellettek úrhatnám svihákoknak, mert nem tűrték a szabad gondolatot, a kritikus elméket.
Tudd azt is, hogy vannak hazánkban nem kevesen, akiknek fáj a Te neved és műved folyamatos mocskolása, a Neked tulajdonított hazug elképzelések, a Neked tulajdonított valótlan cselekedetek. Mi tudjuk, hogy mit gondolsz és mit teszel. Nem vesszük meg névértéken az aljas kormányzati propagandát.
Hanem az igazi veszély a közöny, ahogyan azt Szent II. János Pál pápa mondotta volt. Orbán kisszerű és fogvicsorgató önkényuralma pusztító utálatosság. Időközben elporladtak azok a fékek és ellensúlyok – szabad sajtó, független igazságszolgáltatás, önálló törvényhozás, erős civil társadalom –, amelyek megállj parancsolhatnának az önmaga csalhatatlanságába belecsavarodott őrület tombolásának.
Nem azokkal törődök, akik naponta lehazaárulóznak engem a pesti utcán. Nem azokkal, akik golyót, kötelet, Dunába lövetést, de legalább börtönt ajánlanak a piacok előtt. Azt nem értem, hogy az értelmiség miért hallgat, és miért néz engem hülyének, amikor felemelem szavam a fasizmus ellen.
A hét elején írtam egy Facebook-posztot arról, hogy a hazugságon alapuló nyílt antiszemita propaganda = fasizmus. Az okostojás közíró azon akadt ki, hogy nácizmus helyett fasizmust írtam, a karosszékben ülő semmittevő ellenzéki pedig azon, hogy ha megnevezzük a gonoszt, akkor nehezebb lesz legyőzni, mert a nép szereti azt.
Feje tetejére állt a világ. Miért lenne Magyarország kivétel?
És mégis. Szólok, hogy tudd, vagyunk néhányan, talán nem is kevesen, akiknek arcát elborítja a szégyen pírja, amikor a Te képeddel feldíszített ocsmány plakátokat megpillantják. Szólok, hogy tudd, vagyunk néhányan, akiket nem lehet megfélemlíteni, megvásárolni, megfenyegetve elhallgattatni. Küzdeni fogunk, a nevedért, hazánk jövőjéért, Magyarország méltóságáért és felemelkedéséért. Immanuel Kant megüzente: ez a legfőbb morális törvény.
Bokros Lajos
