Ekkora mellényúlást régen produkált a kormánypárt. Ez most az ítélet vagy a vallomás, avagy a jobbkéz nem tudja mit csinál a jobbláb. Az eddigi legszebb Fideszes öntökönlövés!
A miniszterelnök-helyettes bajban lehet, hacsak nem nyitott meg egy időkaput Irán és Budapest között.
A nemrég miniszterelnök-jelöltnek bejelentkező Lattmann Tamás szúrt ki egy elsőre nem is annyira aprócskának tűnő bakit azon az eljáráson, amely során április 4-én módosították a felsőoktatási törvényt. A CEU ellehetetlenítését célzó, végül sürgősséggel elfogadott törvényjavaslatot Semjén Zsolt terjesztette elő, aki ezt az eljárást egy beadványával kezdeményezte, amelyen szerepel az aláírása, a helyszín (Budapest) és a dátum: 2017. április 3-a.
Forrás: magyarnarancs.hu
A nemzetközi jogász szerint ezzel az a gond, hogy április 3-án a KDNP miniszterelnök-helyettese nem volt Budapesten, helyi beszámolók szerint Semjén akkor már Iránban tárgyalt, így nem írhatta alá Budapesten a dokumentumot. Márpedig azon az szerepel, hogy a szignóra a magyar és nem az iráni fővárosban került sor április 3-án.
Lattmann Tamás – aki ezt az anomáliát megemlíti a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének honlapján megjelent, CEU-ügyben írt friss elemzésében is – felveti: mivel a levél nem hiteles, ezért a sürgősségi eljárás, így az elfogadott törvény is érvénytelen, amelyet az Alkotmánybíróságnak így alkotmányellenesnek kell minősíteni. A nemzetközi jogász arra is rávilágít: ha valaki valahol közokirat-hamisítást követett el, az a büntető törvénykönyv szerint egyértelmű bűncselekmény, ha pedig mindezt hivatalos személyként teszi, akkor egy és öt év közötti szabadságvesztés is lehet a büntetés.
A lap megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy Semjén Zsolt mit csinált április 3-án, és hogy kerülhetett az aláírása a beadványra. Mihelyst reagálnak, közöljük a válaszukat.
