Megdöbbentő nyílt levelet írt Puzsér Róbert a buzizó Hajdú Péternek:
“Kedves Péter!
Valamit félreértesz: igaz, hogy volt köztünk valami, igaz, hogy az elmúlt néhány évben párszor leszopattam a szádat, néha seggbe is kúrtalak, de ez az én számomra nem az érzelmekről szólt. Nem téged akartalak, csak irritált a pöffeszkedő tehetségtelenséged, a hetente előadott képernyős hullarablásod, a gátlásatalan bulvárnyomulásod meg a politikai kapcsolatrendszered. Te bíróságra rángattál, ügyvédek mögül hisztiztél, játszottad a sértett ribancot, most meg nyilvánosan követeled újra a faxt.
Jólesik, hogy ennyire igényled a figyelmemet, sejtem, milyen nehéz lehet, hogy kirakták a pajkos kis seggedet az országos tévéből, és hogy végül a katalógusból kiválasztott csajod is belátta: mégis inkább egy férfit akar. Most hozzám menekülsz, de újra elmondom: nem lehet köztünk semmi, nem vagy fontos nekem. Amit akartam, azt már kivettem belőled. Már úgy értem, hogy a farkamon kívül.
Kérlek, békélj meg ezzel, szerezz magadnak egy igazi férfit, aki vigyáz rád és megvéd, ha gonosz emberek bántanak. A buziság nem bűn, nem kell sem szégyellni, sem lefojtani. Hiszem, hogy ha egy erős férfira vágysz, előbb-utóbb megadja neked a sors – de az nem én leszek. Higgy magadban, és soha ne add fel!
Sok sikert kívánok: Puzsér”
