A bevándorlási krízis és a brexit árnyékában az európai közvélemény megfeledkezett arról, hogy a görög adósságválságot nem sikerült megoldani. A dél-európai ország csupán elkerülte a gyors összeomlást 2015 augusztusában a harmadik kedvezményes hitelcsomag elfogadásával.
Több gazdasági elemző hírportál is jelezte 2017 januárjában, hogy csúnya meglepetéseket tartogatnak a következő hónapok. A Napi.hu szerint egyre nagyobb az esélye egy újabb görög válságnak az athéni kormány és az IMF vitájában kialakult patthelyzet miatt – derült ki a francia pénzügyminiszter szavaiból. Úgy tűnik, hogy az országot hitelező eurótagállamok a rossz rendőr szerepét osztanák a Valutaalapra.
A program végrehajtása azonban elakadt, és úgy tűnik, ebből még sokkal nagyobb baj is lehet – derült ki a Financial Times (FT) cikkéből. A görög GDP harmadával, 181 milliárd euróra esett a 2008-as pénzügyi összeomlás óta, miközben az ország adóssága nagyjából 320 milliárd euró. A hiteleket szinte kizárólag a többi eurótagország nyújtja.
Michel Sapin francia pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy egyre halványabb az esély arra, hogy az adós és a hitelezők megállapodjanak a 86 milliárd eurós csomag következő részletének lehívásáról.
Igaz ugyan, hogy a hitelcsomag következő részletének átutalása csak júliusban válik esedékessé, ám a szakértők attól tartanak, hogy ha a patthelyzetet nem tudják feloldani, akkor a görög kormány pénzzavarba kerülhet, elkezdhetik halogatni az állami beszállítók kifizetését, azaz újabb adósságok halmozódhatnak fel.
Az eurócsoport ülésén Euklid Cakalotosz görüg pénzügyminiszter megerősítette, hogy kormánya elutasítja az IMF elvárásait. Bonyolítja a helyzetet, hogy az új amerikai elnök, Donald Trump megváltoztathatja az USA politikáját az IMF-fel kapcsolatban. Ezért minél tovább halogatják az egymást követő választások miatt a program folytatását, annál bonyolultabbá válhat a helyzet.
