13-an ültek az utolsó vacsoránál, Jézust pénteken feszítették keresztre, ha a kettőt összerakjuk, meg is kapjuk a péntek 13 félelmének egyik ősi okát.
A legtöbben rettegünk azoktól a pénteki napoktól, amelyek 13-ára esnek. Az egyik legelterjedtebb babona a világon, hogy félnünk kell ezen a napon, hiszen a babona szerint a legtöbbünket balszerencse fog érni. A babona miatt sok helyen nincs a kórházakban 13-as számú kórterem, nincs a magas épületekben 13. szint, sőt, szállodákban sincs 13. szoba.
A pszichológusok próbáltak magyarázatot adni arra, hogy miért maradt fent máig a rettegett babona. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy sok megmagyarázhatatlan esemény történik az ember életében, aminek következtében hinni akar abban, hogy ezeknek a történéseknek van valami oka.
Tényleg ennyire szerencsétlen lenne ez a nap, vagy ez is csak egy a régmúltban gyökerező kulturális tévhit, babona? Vajon honnan eredhet a szerencsétlen péntek 13 legendája?
Meglepő, de az első írásos feljegyzések a nem is annyira távoli múltból származnak; 1869-ből valóak, Gioachino Rossini életrajzából. A sors fintora, hogy 1868. november 13-án halt meg, ami szintén péntekre esett. Ezelőtt a babona legfeljebb csak közszájon forgott, de leírva nem létezett.
Viszont a néprajzkutatók megjegyzik, hogy a babona eredete még a középkorba, sőt az ókorba is visszanyúlik, és két egymástól eltérő legenda összeolvadásából alakulhatott ki. Tudniillik az ókori Rómában, majd később a középkorban több helyen is (pl.: Angliában) a kivégzéseket pénteken hajtották végre, így természetesen Jézus keresztre feszítése is pénteki napra esett, ez a keresztény kultúrába aztán beleivódott. Az is érdekes, hogy egy időben hatalmas tisztogatást hajtottak végre a középkorban az állítólagos boszorkányok között, és ez is péntekre esett, ami szintén növelte a félelmet.
További adalék, hogy az angol Friday szó, a szerelem és a termékenység viking istennőjére, Freyjára utal („Freyja’s day”). A katolikus egyház pedig nemes egyszerűséggel boszorkányszombatnak nevezte el azt a napot, bemocskolva ezzel Freyja istennőt a pogányok között.
A szerencsétlenség eredete valószínűleg pogány kultúrkörökből származhat, ugyanis a legtöbb pogány népnél a pénteki nap az isteneiknek szentelt nap volt, ilyenkor bármi olyannal foglalkozni, ami nem az istenekhez kapcsolódik (pl.: komolyabb házimunkát végezni, nagyobb útra indulni, építkezni) nem volt szerencsés, mert hitük szerint, az isteneik megbüntethették a szent napot megszegőket.
A tizenhármas szám szerencsétlenségével kapcsolatban már sokkal egységesebbek az álláspontok: a keresztény kultúrkörből származik, ugyanis Jézus utolsó vacsoráján tizenhárman voltak jelen.
Egy kevésbé ismert viking legenda szerint Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet.
Érdekes, hogy a péntek 13 szindróma az angolszász területeken a legerősebb. Egyeseknél annyira erős a félelem, hogy a pszichológusoknak új szót kellett kitalálniuk, a péntek 13-tól való félelemre, ez pedig nem más, mint a Paraskavedekatriaphobia. Említhetném még New York-ot, ahol az 1980-as években és a korábban épített felhőkarcolók csaknem 80%-ánál nemes egyszerűséggel kihagyták a 13. emeletet, mert szerintük az balszerencsét hoz.
A szerencsétlen péntek 13-át olyan téves legendák is továbbéltetik, mint például egy brit csatahajó „története”. A történet szerint a HMS Friday nevű csatahajót, pénteken bocsátották vízre, és James Friday volt a hajó kapitánya. A hajóval azt akarták bizonyítani, hogy nem is olyan szerencsétlen az a péntek. A történet szerint, a hajó az első útján odaveszett, a legénység pedig meghalt. Természetesen ebből egy szó sem igaz, hiszen nem volt ilyen nevű hajó a brit haditengerészetnél.
Állítólag Franklin D. Roosevelt amerikai elnök is szenvedett a tizenhármas számtól való rettegésben. Egyetlen hónapban sem utazott 13-án, és soha nem adott olyan ebédet vagy vacsorát, amelynek során 13-an ültek volna az asztalnál. Napóleon és egy másik amerikai elnök, Herbert Hoover is triszkaidekafóbiás volt.
Mennyivel szerencsétlenebb ez a nap, mint a többi? Több kutató állítása és a baleseti statisztikák alapján megállapítható, hogy valójában semmivel se balszerencsésebb ez a nap, mint a többi, legfeljebb az emberek jobban figyelnek a szerencsétlenségekre, balesetekre, mint máskor. Érdekes, hogy a közúti balesetek száma ilyenkor még kicsit csökken is, tehát az emberek kicsit jobban odafigyelnek az utakon.
