„Azt ismerik, amikor a katona áll a klinikán, hogy márpedig neki csakazértis zsírleszívás kell, mert másképp nem jelenhet meg a nagyfőnök előtt?” – tette fel a kérdést Kis Andrea, az MSZP elnökségi tagja egy bejegyzésében, amely azóta nagy port kavart.

A célkeresztben Ruszin-Szendi Romulusz, a Honvédség korábbi vezetője, aki – ha a hírek igazak – társadalombiztosítás terhére esett át esztétikai beavatkozáson. Zsírleszívás, állítólag a rang és a protokoll jegyében. Vagy inkább a hiúság, esetleg a NER elvárásai szerint formált testkép jegyében?

Kis Andrea szerint ez az eset nemcsak a főszereplőről árul el sokat, hanem az egész rendszerről is. „Az, hogy valaki TB-re követel magának plasztikai műtétet, amellett, hogy az érintett értékrendjéről is sokat elmond, arcon köpése minden magyarnak, akiknek éveket kell várni egy-egy ‘sürgős’ műtétre” – írja. Valóban, miközben százezrek várnak hónapokat, éveket térdprotézisre, szürkehályogműtétre vagy daganatszűrésre, a kiváltságosok útja simább – és karcsúbb is, ha úgy adódik.

Felmerül a kérdés: vajon a zsírleszívás már a nemzetbiztonsági szempontok között szerepel? Vagy egy új honvédelmi direktíva előszelét látjuk, ahol a testkörfogat is minősített adat?

És ha már itt tartunk: lesz-e ársapka a zsírleszíváson? Alaptörvénybe foglalják-e a honvédek testalkatát? Esetleg törvénybe iktatják az elhízás tilalmát? Kétharmados szabályozással, természetesen.

Kis Andrea posztjának végén még egy keserű iróniával is él: „Rágódjunk inkább ezeken a kérdéseken, ne az infláción, a Putyin-párti kormányon, az esztelenül törvénykező Fideszen vagy a darabokra hullott közszolgáltatásokon. U.i.: A rágódás persze nem szó szerint értendő!”

Mindenesetre a történet egyre inkább a NER testképének szimbóluma lesz: kifelé feszülő izom és formára szabott külső, miközben belül rohad az egészségügy, és repedezik a közbizalom.

És ha valóban TB-re történt a beavatkozás, az több, mint botrány – az egy újabb tünet. Csak épp nem a zsírfelesleg, hanem a rendszer túltengése.

Újabb figyelmeztető jel érkezett a kormánypárt számára: a Medián friss közvélemény-kutatása szerint a biztos szavazók körében már Magyar Péterék Tisza Pártja vezeti a mezőnyt. A felmérés alapján a Tisza Párt jelenleg 46 százalékon áll, míg a Fidesz támogatottsága 37 százalékra csökkent.

A HVG által közölt adatok szerint a Tisza-szavazók 90 százaléka biztosan elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a választások, míg a fideszesek körében ez az arány 80 százalék. A választói aktivitásban mutatkozó különbség is komoly fejfájást okozhat a Fidesznek, hiszen nemcsak a népszerűség, de a mozgósítási képesség terén is előnyben van a Tisza Párt.

A Medián szerint csak a Mi Hazánk (6%) érné el a parlamenti küszöböt, a Kétfarkú Kutyapárt is parlamenten kívüli párt maradna 5 százalék alatti támogatottsággal.

A felmérés egyik legbeszédesebb adata, hogy a magyar lakosság 56 százaléka kormányváltást szeretne, miközben csupán 35 százalék tartana ki a jelenlegi kormány mellett. Ez az arány erőteljes társadalmi igényt jelez a politikai változásra.

A biztos választók körében a Tisza Párt előnye folyamatosan növekszik: a párt az előző kutatáshoz képest 1 százalékpontot erősödött (47%), míg a Fidesz három pontot vesztett, így 36 százalékra csúszott vissza. A különbség így már 11 százalékpontos, ami több mint intő jel lehet Orbán Viktornak és pártjának.

Bár a választásokig még idő van, a trendek világosak: a Tisza Párt nemhogy megtartotta, de tovább erősítette pozícióját, miközben a Fidesz folyamatosan veszíti el hagyományos bázisát. A hatalomátvétel gondolata immár nem utópia, hanem reális forgatókönyvként lebeg a politikai horizonton

Megdöbbentő hír rázta meg a magyar televíziózás világát: 55 éves korában elhunyt Bényi Ildikó, az MTVA ikonikus kívánságműsorának, az Önök kérték-nek a háziasszonya. A műsorvezető február 26-án ünnepelte születésnapját, ám a sors kegyetlen fordulata nem engedett több ünnepet.

A Blikk információi szerint Bényi Ildikó hosszú ideje súlyos betegséggel küzdött, amely miatt az utóbbi hetekben már nem láthatták őt a nézők a képernyőn. A műsorvezető helyét ideiglenesen Radványi Dorottya vette át, ám sokaknak feltűnt, hogy Ildikó hiányzik a megszokott időpontban jelentkező műsorból. Úgy tudni, a búcsú nem önszántából történt: állapota nem tette lehetővé a munkavégzést.

Bényi Ildikó csaknem három évtizeden át volt az Önök kérték arca, hangja és lelke. Generációk nőttek fel kedves, megnyugtató stílusán, és a kívánságműsor éppúgy összeforrt a nevével, mint ahogyan ő a közönség szeretetével. A műsorvezető karrierje során számos más televíziós produkcióban is szerepelt, ám leginkább a nézőkkel való közvetlen kapcsolata tette őt igazán szerethetővé.

Utolsó nyilvános bejegyzését január végén tette közzé a közösségi médiában, majd februárban egy megható videóval jelentkezett, amelyben kollégái születésnapja alkalmából köszöntötték fel. Senki sem sejtette, hogy ez lesz az utolsó ilyen alkalom.

A televíziós szakma és a közönség egyaránt megrendülten áll a hír előtt. Bényi Ildikó öröksége nemcsak a képernyőn hagyott nyomot, hanem azok szívében is, akik nap mint nap vele kezdték vagy zárták a napot.

Nyugodjon békében.

Kedden reggel Orbán Viktor bejelentette: március közepétől harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. A döntés célja – legalábbis a hivatalos kommunikáció szerint – az „indokolatlan és túlzott áremelkedések” megfékezése. Az Index birtokába jutott a teljes lista is, amelyen többek között a csirkemell, a tej, az étolaj, a tojás, a liszt és a trappista sajt is szerepel.

De vajon tényleg ez a megoldás a magas élelmiszerárakra? Vagy ez is csak egy újabb tünete annak, hogy a kormány eszköztelenül próbálja elfedni a gazdasági problémákat?

Az árstopok valódi üzenete: baj van

Az ilyen típusú beavatkozás – legyen szó árstopról vagy árréskorlátozásról – sosem a gazdaság egészséges állapotának a jele. Éppen ellenkezőleg: az ilyen intézkedések mindig válságtünetek. A kormány beismeri, hogy nem tudja kezelni az infláció strukturális okait, ezért mesterségesen próbálja letörni az árakat. Ez a lépés azonban nem a piac megerősítését szolgálja, hanem annak torzítását.

Amikor egy kormány ilyen erősen beavatkozik a piac működésébe, az azt jelzi, hogy a gazdaságpolitikai eszköztár kiürült, az inflációval szembeni küzdelem elakadt, és már csak látványos, populista döntések maradtak az eszköztárban – olyanok, amelyek elsőre jól hangzanak, de hosszú távon több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.

Mi a probléma a 10 százalékos árréskorlátozással?

1. Kiszorulhatnak a kisebb boltok – A nagy kereskedelmi láncok még képesek elviselni a nyomott árrést, de a kisebb üzletek számára ez akár a túlélés kérdése is lehet. Szűkül a mozgásterük, veszteségessé válhatnak, bezárások jöhetnek, különösen vidéken.

2. Termékkínálat szűkülése – Ha a kereskedők nem tudnak elég hasznot realizálni egy-egy terméken, egyszerűen levenni fogják azt a polcról. A fogyasztók így kevesebb választékot, kevesebb márkát, gyengébb minőséget kapnak.

3. Átterhelés más termékekre – A boltok nem jótékonysági intézmények. Ha az egyik termék árrését maximalizálják, a kereskedők máshol próbálnak majd áremelésekkel kompenzálni. Vagyis az egyik oldalon megtakarít a vásárló, a másikon elveszíti.

4. Rejtett infláció – A mennyiségek csökkentése, a kiszerelés manipulálása, a termékminőség romlása szintén megjelenhet, ahogyan az már korábbi árstopok idején is megtörtént. A vásárló nem mindig az árcímkén látja az inflációt, hanem a kosarában.

5. Bizalomvesztés a gazdaságban – A piaci szereplők számára az ilyen típusú intézkedések kiszámíthatatlanságot sugallnak. Ha a kormány bármikor önkényesen belenyúlhat az árképzésbe, az rombolja a gazdasági bizalmat, csökkenti a beruházási kedvet, és hosszú távon hátráltatja a növekedést.

Egy gyenge kormány eszköze

Ahelyett, hogy valódi, átfogó gazdaságpolitikai megoldások születnének – például az adórendszer átalakítása, az élelmiszerláncban rejlő hatékonysági problémák kezelése, vagy a vásárlóerő erősítése –, a kormány ismét a látványpolitikát választja. Az árréskorlátozás, csakúgy, mint a korábbi árstopok, nem oldja meg a problémát, csak ideig-óráig elfedi azt. Ráadásul a május végéig tartó szabályozás is önmagában elismerése annak, hogy a kormány is érzi az intézkedés átmeneti, kényszerű jellegét.

A harmincféle élelmiszert érintő árrésstop nem más, mint egy gyenge kormány válasza egy erős gazdasági kihívásra. Látszatintézkedés, amely rövid távon talán csökkenti néhány termék árát, de hosszú távon tovább rontja a gazdasági környezetet. Az igazi kérdés az, meddig lehet még halogatni a valódi reformokat, és mikor vállalja be a kormány, hogy nem lehet örökké árakat kozmetikázni – mert a valóság előbb-utóbb minden kommunikációs trükkön átsüt.

Egyre szélesebb körben ver hullámokat a kormány legújabb pénzügyi intézkedése, amely gyakorlatilag még szorosabb állami kontroll alá helyezné az önkormányzatok pénzügyeit. Az MSZP Baloldali Önkormányzati Közösségének (BÖK) kiáltványához már 114 önkormányzati vezető csatlakozott, köztük polgármesterek, alpolgármesterek és képviselők, akik határozottan elutasítják a kormány javaslatát.

A kormány új rendelettervezete szerint 2025. március 31-ig minden önkormányzatnak és önkormányzati gazdasági társaságnak át kellene utalnia az 50 millió forintot meghaladó állami támogatásait a Magyar Államkincstárba, kivéve a napi működéshez szükséges összegeket.

A BÖK szerint ez a lépés az önkormányzati autonómia további leépítését jelentené, és teljes pénzügyi kiszolgáltatottságba taszítaná a helyhatóságokat. A tiltakozók szerint az intézkedés célja nem más, mint a pénzügyi mozgástér beszűkítése, az állami kontroll növelése, valamint az államkincstár likviditásának biztosítása – ahelyett, hogy az önkormányzatok saját forrásaikat a helyi közösségek javára használhatnák fel.

Bár a kormány a központosítást az államháztartás átláthatóságának és stabilitásának növelésével indokolja, a valóságban a helyi döntéshozók szerint ez a központosítás újabb támadás az önkormányzatiság ellen.

A feszültségek kedden a BÖK és a Szociális Demokráciáért Intézet által szervezett költségvetési konferencián is fókuszba kerültek, ahol szakértők és önkormányzati vezetők elemezték a tervezett lépés következményeit.

A BÖK közleményében emlékeztetett arra is, hogy az Orbán-kormány már hosszú évek óta rendszeresen csökkenti az önkormányzatok forrásait: az iparűzési adó mérséklése, az iskolák és kórházak államosítása, valamint a gépjárműadó elvonása mind ebbe az irányba mutat.

A kiáltvány szerint a helyi közösségek pénzét nem a kormány költségvetési hiányainak betömésére, hanem a települések fejlődésére kellene fordítani. A közlemény arra szólít fel, hogy politikai hovatartozástól függetlenül minden önkormányzat álljon ki pénzügyi függetlensége mellett, és ne támogassa a „kormányzati sarcot”.

A BÖK követelései között szerepel:

• az önkormányzatok jogainak visszaállítása,
• gazdasági önállóságuk megerősítése,
• a helyi bevételek és állami támogatások szabad felhasználásának biztosítása,
• valamint a gépjárműadó és az iparűzési adó egy részének visszautalása az önkormányzatokhoz, sőt,
• a személyi jövedelemadóból származó bevételek egy részének is helyi szinten való hasznosítása.

A tiltakozó önkormányzati vezetők szerint ez az intézkedés nemcsak Budapestet és a nagyobb városokat, hanem minden magyar települést veszélybe sodorhat, hiszen ellehetetleníti a közszolgáltatások fenntartását és a helyi fejlesztéseket.

Rendkívüli éjszakán van túl Moszkva és környéke: összesen 69 Moszkva felé tartó drónt semmisített meg az orosz légvédelem hétfő éjszaka és kedd hajnalban – közölte Szergej Szobjanyin, a főváros polgármestere kedden reggel a Telegram-csatornáján – számolt be az ATV.hu

Halálos áldozatok és sebesültek Moszkva körzetében

A hírcsatorna szerint a támadások következményei súlyosak. Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányzója arról számolt be, hogy egy ember életét vesztette, további három pedig megsérült a Domogyedovóban és Vidnoje térségében történt becsapódások következtében. Ramenszkojéban dróndarabok csapódtak egy lakóházba, ahol legalább hét lakás megrongálódott, tizenkét lakót, köztük három gyermeket kellett evakuálni. A sérülteket a helyszínen látták el.

A kormányzó szerint több településről érkeztek bejelentések pilóta nélküli repülőeszközökről, többek között:
Kolomna, Zarajszk, Szerebrjannije Prudi, Szerpuhov, Ramenszkojé, Voszkreszsenszk, Luhovici, Bronnyici, Domogyedovo, Leninszkij, Podolszk, Elektrosztal és Kotelnyiki.

Légiforgalmi káosz: több repülőtér leállt

A támadások idején négy repülőtér működését is felfüggesztették:

• Seremetyjevó,
• Domogyedovo,
• Vnukovo és
• Zsukovszkij.

További támadások más régiókban is

Nemcsak Moszkvát érte támadás:

• Az Ukrajnával határos Belgorod megyében Krasznaja Jaruga településen dróntámadás rongálta meg az elektromos hálózatot, 36 település maradt áram nélkül.
• A kurszki régióban hétfő este az ukrán csapás a Dobrinyja bevásárlóközpontot találta el Belaja Szlobodában, ahol három ember meghalt, kilencen megsérültek, köztük négy 13-14 éves fiatal.
• Kedden hajnalban Kurszk városában is működésbe lépett a légvédelem, míg a Vlagyimiri régió légterében három drónt lőttek le az éjszaka folyamán.

Üzenet a világ felé? – diplomáciai összefüggések

A támadások időzítése sem véletlen – legalábbis Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint. A Telegramon azt írta: nem először történik dróntámadás Moszkva ellen magas rangú külföldi látogatás napján. Ezúttal az EBESZ főtitkára, Feridun Sinirlioglu érkezett Moszkvába tárgyalásra.

Orosz politikai elemzők szerint a dróntámadás példátlan mérete arra utalhat, hogy Kijev erődemonstrációval próbált üzenni, mégpedig a közelgő ukrán-amerikai tárgyalások előtt, amelyeket a szaúdi Dzsiddában tartanak.

A magyar gazdaság helyzete egyre aggasztóbb – legalábbis erre enged következtetni az a rendkívüli bejelentés, amelyet Orbán Viktor tett kedden a közösségi oldalán. A miniszterelnök újabb intézkedéseket jelentett be a kiskereskedelemben, miután a friss inflációs adatok ismét rávilágítottak: az élelmiszerárak elszálltak, és a lakosság egyre nehezebben bírja a terheket.

Megint az árak húzzák a vészharangot

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint 2024 februárjához képest az élelmiszerek ára átlagosan 7,1 százalékkal emelkedett. Az egyes termékcsoportoknál azonban sokkal drasztikusabb növekedések láthatók:

• liszt: +44,3%
• étolaj: +27,5%
• tojás: +24,7%
• tej: +22,5%
• vaj és vajkrém: +19,2%
• kávé: +16,1%
• gyümölcs- és zöldséglé: +14,5%
• csokoládé és kakaó: +13,8%
• tejtermékek összességében: +10,9%

Mindez már nemcsak a boltok polcain, hanem a háztartások pénztárcáján is egyre fájdalmasabban érződik.

Orbán: „Intézkednünk kellett”

A miniszterelnök a közösségi médiában közzétett videójában úgy fogalmazott: „az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében” tárgyalásokat folytattak a kereskedelmi láncokkal, de azok ajánlatai messze elmaradtak a kormány elvárásaitól.

Ezért a kabinet úgy döntött, hogy március közepétől korlátozzák a kereskedők árrését: 30 alapvető élelmiszer esetében az árrés nem haladhatja meg a 10 százalékot.

Orbán szerint az elmúlt időszakban egyes termékeknél az árrés egészen döbbenetes mértéket ért el – például:

• tojásnál 40%,
• vajnál és tejföl esetén több mint 80%.

„Ez elfogadhatatlan” – jelentette ki a kormányfő.

Újabb piaci beavatkozás – ideiglenesen

A kormány az új szabályozást március közepétől május végéig vezeti be, utána felülvizsgálják annak hatékonyságát és szükségességét. A boltoknak tehát kötelező lesz csökkenteni az árakat ott, ahol az árrés túlzott mértékű, és az állam szigorúan ellenőrizni fogja a betartást.

Politikai üzenet is rejlik a döntés mögött?

A mostani lépés egyértelmű jele annak, hogy a kormány már nem tudja elbagatellizálni a társadalmi elégedetlenséget az élelmiszerárak miatt. Miközben a hivatalos kommunikáció szerint a magyar gazdaság „erős lábakon áll”, a gyakorlatban egyre több jel utal arra, hogy az Orbán-rendszer gazdasági bástyái is repedezni kezdtek.

A boltokra gyakorolt nyomás és az árréskorlátozás ugyan rövid távon csökkentheti az árakat, de hosszú távon komoly piaci torzulásokhoz vezethet – figyelmeztetnek szakértők.

Mindenesetre az üzenet világos: valami nincs rendben, és még a miniszterelnök is kénytelen belátni, hogy az infláció elleni harc messze nem ért véget.

Nem tudhatjuk biztosan, hogy a politikus vitte magával a berendezés egy részét, vagy a távozása után került ilyen állapotba az általa korábban lakott lakás, mindenesetre Józsefváros Momentumos alpolgáremstere igen egyértelműen jelentette ki a videójában, hogy a Fidesz politikusának köze lehet a felvételen látható állapotokhoz.

A VIII. kerület alpolgármestere, Sátly Balázs ugyanis egy Facebook-videóban mutatta be annak az önkormányzati lakásnak a jelenlegi állapotát, amelyből nemrég költözött ki Kecskeméti László fideszes kerületi képviselő.

A felvétel tanúsága szerint a lakás gyakorlatilag ki lett fosztva – a konnektorok, ajtófélfák és a konyhaszekrény is eltűnt.

„Hamarosan egy rászoruló józsefvárosi család fogja megkapni ezt a lakást, úgyhogy eljöttünk megnézni, hogy Kecskeméti László milyen állapotban hagyta itt. Sajnos most nem lehet beköltözni ebbe a lakásba”

– mondta az alpolgármester a videóban, miközben kamerával körbejárta az üresen kongó ingatlant.

Sátly szerint az eset példátlan még a fideszes politikusok körében is. Úgy fogalmazott: „a fideszesek között is új szint az, amit Kecskeméti csinált”.

A politikus felszólította a volt képviselőt, hogy szolgáltassa vissza az elvitt berendezési tárgyakat és szerelvényeket.

Kecskeméti László korábban a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ vagyongazdálkodási igazgatója volt. 2019-ben, az önkormányzati választások után távozott posztjáról közös megegyezéssel, ám az önkormányzattól bérelt szolgálati lakásban egészen 2025-ig maradt.

A lakás mostani állapotának helyreállítása időt és pénzt igényel, így a rászoruló család beköltözése is késedelmet szenvedhet

– hívta fel a figyelmet az alpolgármester.

Az ügy komoly visszhangot válthat ki, hiszen az önkormányzati lakások célja éppen az lenne, hogy segítséget nyújtsanak a nehéz helyzetben lévő helyieknek.

via: HVG

Újabb figyelmeztető pofonba szaladt bele a Fidesz: három településen tartottak időközi polgármester-választást vasárnap, és egyik helyen sem a kormánypárt jelöltje került ki győztesként – sőt, több esetben még jelöltjük sem volt. A választási eredmények egyértelmű üzenetet hordoznak: a helyi közösségek egyre gyakrabban választanak független vezetőket a pártpolitikai erőkkel szemben.

Osli: új korszak kezdődik a Fidesz után

A Győr-Moson-Sopron vármegyei Osli településen Varga András független jelölt aratott győzelmet, miután 261 szavazatot kapott a vasárnapi voksoláson. A település vezetéséért négy független jelölt versenyzett, közülük Kapui Szabolcs 195, Fodor István 35, míg Nagyné Horváth Veronika 17 voksot szerzett.

A választás különös jelentőséggel bírt, ugyanis a települést 34 éven keresztül irányító Fodor József (Fidesz–KDNP) halála miatt kellett új vezetőt választani. A több mint három évtizedes fideszes uralomnak ezzel vége szakadt – a helyiek úgy döntöttek, más irányt szabnak a falu jövőjének.

Miháldon is a függetlenek győztek

Nemcsak Osliban, hanem a zalai Miháldon is független polgármester került a település élére. A választást itt is korábbi lemondás indokolta: a tavaly megválasztott polgármester, Tollárné Tóth Tímea (független) novemberben lemondott, mert – elmondása szerint – nem tudott együtt dolgozni a képviselő-testülettel.

A vasárnapi időközi választáson Bakonyi Kornél győzött, 199 szavazattal megelőzve vetélytársát, Gerő Sándort, aki 159 voksot gyűjtött. A választási részvétel meghaladta az 55 százalékot, ami szintén azt mutatja: a helyiek fontosnak tartották, hogy beleszóljanak a település irányításába.

Gibárton nyolcan küzdöttek a polgármesteri székért

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Gibárton is új polgármestert választottak: a legtöbb szavazatot, szám szerint 53-at, Babik Adrienn kapta. A választás különösen izgalmas volt, hiszen összesen nyolc független jelölt mérettette meg magát.

A verseny szorosságát jól mutatja, hogy a második helyen végzett Boros Péter csupán két szavazattal maradt le, míg a harmadik helyezett Soltészné Jancsó Éva is csak öt voksal kapott kevesebbet a győztesnél. A 292 választásra jogosult közül 207-en járultak az urnákhoz – ez kiemelkedő, 70 százalékos részvételt jelentett.

A választásra itt is haláleset miatt volt szükség: a korábbi polgármester, Soltész István 2023 novemberében hunyt el.

Fideszes visszaesés – csak a jéghegy csúcsa?

Bár a Fidesz ezekben az időközi választásokban nem minden esetben indított saját jelöltet, a tendencia nem elhanyagolható: egyre több településen döntenek a választók független jelöltek mellett, elutasítva a központi pártirányításra épülő politikát.

A Fidesz hosszú ideje dominál a hazai politikában, de a helyi szinteken egyre több jel utal arra, hogy ez a fölény meginogni látszik. Az ilyen eredmények – még ha kisebb településekről is van szó – üzenetértékűek lehetnek a 2024-es önkormányzati választások közeledtével.

A kérdés már csak az: a kormánypárt időben észreveszi-e a repedéseket a rendszerben, vagy a választók sorra döntenek majd úgy, hogy mást bíznak meg a helyi közösségek vezetésével.

A kormány 3,9 milliárd forintot von el a XV. kerülettől szolidaritási adó címszó alatt, ami pontosan akkora összeg, mint amennyit az önkormányzat az utak, járdák felújítására, a közterületek fenntartására és a szociális kiadásokra fordítana. Az MSZP helyi vezetője, Török Zsolt, sájtótájékoztatón tiltakozott az önkormányzati forráselvonások ellen.

A XV. kerület szorult helyzetbe kerül

Török Zsolt „El a kezekkel az önkormányzatok pénzétől! Több pénzt az embereknek! Több pénzt az önkormányzatoknak!” címmel tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kormány legújabb döntése súlyosan veszélyezteti a kerület működését. A 3,9 milliárd forintos elvonás azt jelenti, hogy az önkormányzat képtelen lesz ellátni alapvető feladatait.

A XV. kerület 2025. évi költségvetése szerint:

• 779 millió forintot terveztek utak és járdák felújítására,
• 2700 millió forintot közterületek üzemeltetésére,
• 503 millió forintot szociális kiadásokra.

Az elvonás gyakorlatilag ellehetetleníti ezen szolgáltatások színvonalának fenntartását.

Újabb csapás az önkormányzatokra

A kormány további lépéseket tesz az önkormányzatok pénzügyi kiszolgáltatottsága felé. Egy tervezet szerint minden önkormányzatnak az 50 millió forintot meghaladó hazai költségvetési támogatásait a Magyar Államkincstárba kellene utalnia 2025. március 31-ig.

„A központosított számlavezetés célja nem más, mint az önkormányzatok pénzügyi mozgásterének szűkítése, az állami kontroll növelése és az államkincstár likviditásának biztosítása. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg maga a magyar állam is nehéz költségvetési helyzetben van” – mondta Török.

Van forrás, csak nem oda jut

Az MSZP nemcsak tiltakozik a forráselvonások ellen, hanem rámutat arra is, hogy a kormány milliárdokat oszt szét a NER-közeli cégeknek és szervezeteknek.

Példaként említhető a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft., amelyen keresztül milliárdok áramlanak NER-közeli szereplőkhöz. Rogán-Gáll Cecília és Sarka Kata a Fitbalance és a FemCafé projektek kapcsán jelentős szponzorpénzekhez jutottak. Emellett a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány is hatalmas összegeket kapott, amelynek vezetésében Orbán Ráhel és Tiborcz István emberei is szerepet kaptak.

Ezek a példák rávilágítanak arra, hogy a kormány forrásokat biztosít a saját körének, miközben az önkormányzatokat ellehetetleníti. Az MSZP szerint itt az ideje annak, hogy a pénzek a helyi lakosokat és közszolgáltatásokat szolgálják, nem pedig a kormányzati elit zsebét tömjék – zárta sajtótájékoztatóját Török Zsolt.