Egy hónapok óta tartó rejtély végére tett pontot a kormány legelkötelezettebb közvélemény-kutatója:

a Fidesz továbbra is vezet, természetesen

Az elmúlt hónapokban valahogy elhallgattak a közvélemény-kutató cégek, főleg azok, amelyek történetesen kormányközeliek. Mintha csak nem tudtak volna mit kezdeni azzal a fura ténnyel, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt látványosan növekszik, míg a Fidesz valahogy nem.

De aztán jött a Nézőpont Intézet, és elvégezte a dolgát. Júniusi kutatásuk szerint – kapaszkodjon mindenki –

a Fidesz 44 százalékon áll, míg a Tisza csak 39

 Vagyis semmi ok az aggodalomra, minden a régi: „a nap süt, Orbán vezet”.

Hárompárti parlament – mert hát így jön ki szépen a matek

A Nézőpont szerint a Fidesz természetesen kényelmes előnnyel nyerne, ha most vasárnap lennének a választások, és mellette bejutna még a Tisza Párt (39%) és a Mi Hazánk (7%) is. A többiek?

Köszönik, nem: az MKKP 4%, a DK 3%, Momentum nincs is, és a Párbeszéd valószínűleg már csak emlék.

A mandátumbecslés is magabiztosan optimista: Fidesz 108, Tisza 82, Mi Hazánk 8, a maradék pedig a német nemzetiségi képviselőé – mert hát valakinek őt is képviselnie kell, ha már a liberálisok kiestek a pixisből.

A módszertan: kifinomult varázslat

Természetesen a kutatás „legvalószínűbb listás eredményeken” alapszik – vagyis nem a teljes népesség véleménye számít, hanem azoké, akik biztosan elmennek szavazni, és már eldöntötték, hogy kit szeretnek legjobban a három lehetőség közül: Fidesz, Tisza, vagy a Fidesz árnyéka, a Mi Hazánk.

Az, hogy a Medián nemrég 15 százalékos Tisza-előnyt mért a biztos szavazók körében, az Nézőpontnál láthatóan nem zavart senkit. Ők másik univerzumban dolgoznak – ahol a „választási realitás” azt jelenti, amit a minisztérium asztalára nyomtatnak.

A DK 3 százalékon – és ez talán még hízelgő is

Az a DK, amelyik egykor az ellenzék legerősebb pártja volt, most a statisztikai hibahatár alsó szegélyén táncol – legalábbis a Nézőpont szerint. A Fidesz örülhetne ennek, Dobrev Klára lassan eltűnik a horizonton, és talán újra visszatérhet Brüsszelbe, ahol legalább nem zavarja a hazai közvéleményt.

Tanulság? Megnyugtató mese a hatalomnak

A Nézőpont friss kutatása olyan, mint egy nyugtató mese a hatalmat félteni kezdő Fidesz-választóknak: minden rendben, nincs itt semmi látnivaló, csak egy újabb ellenzéki felfutás, ami majd úgyis elpukkan. Pont mint 2021-ben. Pont mint 2018-ban. És pont mint legközelebb.

Hogy miért most jelent meg a kutatás? Talán azért, mert a hallgatás már kínossá vált. És a legjobb védekezés, mint tudjuk, a támadás – főleg ha számokkal lehet hadonászni.

Közvélemény-kutatás vagy propaganda?

Kinek mi. A Nézőpont szerint 44–39 az állás. A választók szerint? Majd 2026-ban kiderül. Vagy előbb. Ha nem tartanak addig is újabb győzelmet.

A Netflix legsikeresebb koreai sorozata visszatér – és vele együtt a kérdés is újra felmerül: valóban csak fikció, vagy ijesztően valós a Squid Game világa?

Ma debütál a Netflixen a Squid Game (Nyerd meg az életed) második, egyben befejező évada. A brutális túlélőjáték-sorozat nemcsak a nézők idegeit tette próbára, hanem komoly társadalmi kérdéseket is felvetett – olyanokat, amelyek jóval mélyebbre nyúlnak, mint elsőre gondolnánk.

A sorozat mögötti kérdés: lehetne ez valódi?

Egyre több néző teszi fel magának a kérdést: tényleg csak fikcióról van szó, vagy valós események inspirálták a sorozatot? Egyesek szerint a Netflix csupán szórakoztatni akar, mások szerint viszont a Squid Game sokkal közelebb áll a valósághoz, mint azt kényelmes lenne beismerni.

A MrBeast-féle „valóságshow” – és a média félrevezetése

A sorozat körüli őrületet kihasználva néhány évvel ezelőtt a világhírű YouTuber, MrBeast valóban megrendezte a Squid Game játékainak „valóságbeli”, de erőszakmentes változatát, dollármilliós nyereménnyel. Ez a hír annyira elterjedt, hogy még a magyar állami média is címlapon hozta le: „Elindult a Squid Game a valóságban!”

A valóság? Ezek a cikkek – beleértve a Híradó.hu és az Origo írásait – kattintásvadász címekkel próbálták eladni a YouTube-videót, mintha valódi élet-halál játékokról lenne szó. Természetesen semmi sem állhatna távolabb az igazságtól.

Valóságos inspirációk: Dél-Korea sötét múltja

Bár a sorozat nem dokumentumfilm, a koreai valóság sok ponton ihletője lehetett a történetnek. Két történelmi pillanat különösen megrázó párhuzamokat kínál:

1. A sangongi sztrájk (2009)

A gazdasági válság idején több ezer gyári munkást bocsátottak el. Tüntetések, összecsapások, öngyilkosságok, teljes társadalmi ellehetetlenülés következett. A kétségbeesett emberek sorsa és kiszolgáltatottsága erősen visszaköszön a sorozat szereplőinek életében.

2. A testvérek otthona – egy valódi munkatábor

Kevesen tudják, hogy a 80-as években Dél-Koreában valóban létezett egy „jóléti intézményként” álcázott internálótábor, ahol szegényeket, csavargókat, sőt egyszerű járókelőket is fogva tartottak. Megalázó bánásmód, fizikai bántalmazás és embertelen körülmények voltak mindennaposak. Az elítélteknek „játékokat” kellett játszaniuk egymás ellen – hangulatra hátborzongatóan hasonló módon, mint a Squid Game-ben.

Egy kegyetlen társadalmi tükör

A Squid Game valójában egy társadalomkritikai parabola, ahol a gazdag elit „szórakoztatásként” nézi a szegények szenvedését. A dél-koreai társadalomban óriási nyomás nehezedik a fiatalokra, a társadalmi mobilitás alig létezik, a verseny pedig kíméletlen. Ez a pszichológiai nyomás ugyanúgy gyilkos tud lenni, mint a sorozatban látott játékok.

Akkor valóság vagy fikció?

A válasz: mindkettő. A Squid Game nem egy megtörtént eseményt dolgoz fel, de egy olyan társadalmi valóságot mutat be, amely Dél-Koreában és a világ számos pontján ismerős lehet. Az eladósodottság, a kilátástalanság, az elit cinizmusa és a túlélésért folytatott harc – ezek nem csupán drámai eszközök, hanem sokak mindennapi tapasztalatai.

📌 Ma indul az utolsó évad – de a kérdés, amit feltesz, örökké velünk marad:
Mit ér az emberi élet egy olyan rendszerben, ahol minden csak játék… kivéve a következményeket?

Rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Karácsony Gergely főpolgármester péntek délelőtt, amelyen a Budapest Pride megrendezésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról és a főváros hivatalos álláspontjáról beszélt. Az eseményt élőben közvetíti az ATV.

Karácsony nyomatékosította: a főváros teljes mértékben kiáll a Pride mellett, és minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítja, hogy a rendezvény békésen, biztonságosan és méltóságteljesen valósulhasson meg. Hangsúlyozta, hogy Budapest minden polgár városa – függetlenül attól, hogy ki milyen nemű, identitású vagy világnézetű.

Az eseményen több külföldi újságíró is jelen volt, köztük a Reuters, a Politico és a Deutsche Welle tudósítói, ami jól mutatja, hogy a Budapest Pride ügye immár nemzetközi figyelmet kap – különösen a magyar jogállamisággal kapcsolatos európai viták közepette.

A főpolgármester kijelentette: a rendezvény biztosításában a Fővárosi Önkormányzat együttműködik a civil szervezetekkel, és megtesz minden szükséges lépést a résztvevők biztonsága érdekében. Ugyanakkor figyelmeztetett: bár békés megmozdulásról van szó, számítanak arra, hogy provokációk történhetnek.

Kevés annál kielégítőbb dolog van a magyar politikai közéletben, mint amikor valaki nyíltan és bátran a szemébe mondja Orbán Viktornak az igazságot – már amikor erre egyáltalán lehetőség van.

A Kelemenet YouTube-csatorna legfrissebb videójában épp egy ilyen ritka pillanatot mutat be: Komjáthi Imre, az MSZP elnöke, szó szerint felmosta a padlót a miniszterelnökkel a Parlamentben.

Támogasd a videóst azzal, hogy ide kattintva feliratkozol a csatornára. Nem kerül semmibe, de a tartalomkészítőnek sokat jelent

A videóban nemcsak a pillanat ereje érződik, de az is, mennyire ritkán látunk ilyet a hazai közvetítésekben. Nem csoda, hiszen a köztévé öt csatornája sem elég arra, hogy közvetítse a parlamenti vitákat – talán pont azért, mert a valóság néha túlságosan kínos tud lenni a hatalom számára.

„Olyan ritka, mint Németh Szilárd mondatában az alany-állítmány egyeztetés”

Komjáthi Imre TikTokon már több mint 800 ezres nézettséggel robbant, és úgy tűnik, rengetegen rezonálnak azzal, amit a szocialista politikus kimondott: az embereknek elegük van a látszatból, és valódi képviseletet akarnak.

Komjáthi így fogalmazott:

„Én azért jöttem ide a parlamentbe, hogy a dolgozó embereket képviseljem.”

Ez a mondat talán ártatlannak tűnik, de egy olyan helyen, ahol a „képviselet” már szinte idegen szóvá vált, valóban forradalmi üzenetnek hat. Nem is csoda, hogy a Fideszes padsorokból inkább zavart csend hallatszott, mintsem derültség.

Golyóálló mellény, gerinc és Soros-ösztöndíj

A videóban nem marad el a jól ismert szarkazmus sem: Orbán golyóálló mellényétől kezdve a Soros-ösztöndíjas múltjáig minden felkerül a vádlottak padjára. Az alkotók emlékeztetnek arra, mennyiszer fordult már szembe saját korábbi kijelentéseivel a miniszterelnök – egy külön összeállítás mutatja meg, hogy Orbán Viktor pályafutása lényegében egy politikai önellentmondás sorozat.

A Fidesz gyakran hangoztatott erkölcsi fölényét Komjáthi egyetlen kérdéssel rombolta porig:

„Ki képvisel itt valójában bárkit is?”

A demokrácia csírája még él

A videó készítője szerint, bár a Parlamentet régóta próbálják kiüresíteni, még mindig akadnak olyan politikusok, akik nem hajlandók beállni a sorba. És bár az állami média ezt mélyen hallgatja, az internet nem felejt – a videó futótűzként terjed a közösségi oldalakon.

A cikk végén a videó készítője arra kér mindenkit, aki fontosnak tartja, hogy az ilyen őszinte, szókimondó tartalmak eljussanak másokhoz is, iratkozzon fel a csatornára.

Újabb látványos konfliktus robbant ki az ellenzék soraiban, miután Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy podcastben arról beszélt, hogy a gyülekezési törvény elleni tüntetések megszervezésében a pártok nem nyújtottak neki segítséget.

A kijelentés nem maradt válasz nélkül: Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője kemény hangvételű Facebook-posztban cáfolta Hadházy állításait, és nyílt levélben vonta kérdőre korábbi szövetségesét.

„Pontosan tudod, hogy amit mondasz, az nem igaz”

Bedő szerint Hadházy tudatosan torzítja a valóságot, hogy saját narratíváját erősítse. A Momentum politikusa egyértelműen állítja: nemcsak hogy segítettek Hadházy-nak, de kezdetben ők keresték meg az együttműködés szándékával.

„Március 18-án Lőcsei Lajos képviselőtársammal mi beszéltünk rá téged, hogy állj be mellénk, és tarts te is füstgyertyát a parlamentben” – emlékeztetett Bedő. Hozzátette, Hadházy először visszautasította a közös fellépést, majd csak akkor csatlakozott, amikor látta, hogy sokan követik a Momentum hívását.

Elutasítás és távolságtartás

A nyílt levél tanúsága szerint a Momentum több alkalommal is kezdeményezett együttműködést Hadházyval a tüntetések szervezésében, de rendre falakba ütköztek. Bedő azt is felrója, hogy Hadházy nem élt a felajánlott technikai és szervezési segítséggel sem – aminek következményeként gyakran kaotikus volt a demonstrációk lebonyolítása.

Az egyik legélesebb kritika azonban az volt, hogy Hadházy következetesen távol maradt a valódi ellenállásoktól: nem vett részt a parlamenti blokádokban, sem a Momentum hídfoglalásaiban. Bedő szerint ez nem elvi, hanem taktikai távolságtartás volt, mely mögött az állhatott, hogy Hadházy nem akart éles konfrontációt a hatalommal.

A demokrácia elleni játék?

A Momentum frakcióvezetője szerint Hadházy retorikája hosszú távon rombolja a demokratikus ellenzék lehetőségeit. Mint írja: „Cinikus és rendkívül káros az a kijelentésed, hogy neked egyedül kell tüntetned, mert a pártok ebben nem partnerek.” Bedő úgy véli, az efféle kijelentések valójában az ellenzéki pártok elleni bizalmat rombolják – hasonló módon, ahogyan azt a Fidesz propaganda is teszi.

Jövőkép és üzenet 2026-ra

A levél végén Bedő Dávid nemcsak védekezett, hanem politikai vízióját is megfogalmazta. Azt írta: a Momentum célja 2026-ra egy „sokszínű és sokszereplős liberális demokrácia” felépítése, nem pedig a NER újracsomagolt változata.

A vitából egyértelműen látszik: az ellenzéki oldalon nemcsak a kormány leváltásáról, de az egymással való viszonyról is komoly törésvonalak húzódnak. Hogy ez a belső feszültség mennyire gyengíti az ellenzék közös esélyeit 2026-ban, az még kérdéses – de az biztos, hogy a nyilvánosság előtt zajló viták tovább mélyíthetik a bizalmi válságot.

A szombati Budapest Pride felvonulás körül kialakult feszültség miatt Brüsszelben is téma lett a magyarországi helyzet. Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió csúcstalálkozója előtt tartott sajtótájékoztatóján reagált az eseménnyel kapcsolatos kérdésekre, és hangsúlyozta:

Magyarországon világos jogszabályi rendszer van, amelynek minden esetben érvényt kell szerezni — ugyanakkor az ország civilizált, nem él az erőszak eszközével.

„Ha ilyet csinál valaki, akkor van egy világos jogszabályi rendszer, aminek ilyenkor érvényesülnie kell.

„De hát mi egy civilizált ország vagyunk, nem bántjuk egymást”

– jelentette ki a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy erőszak árán is feloszlatják-e a Budapest Büszkeség vonulást.

Orbán Viktor szerint Magyarországon bárki gyülekezhet és elmondhatja a véleményét, ezek az alkotmányos jogok szilárdan garantáltak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény egyértelműen kimondja: ha alkotmányos jogok ütköznek, akkor a gyermekvédelmi szempontok elsőbbséget élveznek. Ennek megfelelően arra kérte az állampolgárokat, hogy ne tegyenek olyat, ami ezt a védelmet sértené.

A kérdés felvetődött azután, hogy több kormányzati szereplő – köztük Tuzson Bence igazságügyminiszter – is jelezte: szerintük a Pride esemény bizonyos elemei sérthetik a gyermekvédelmi törvényeket, és akár börtönbüntetést is kilátásba helyeztek az azokat megszegők számára.

Orbán: „Ez nem része a magyar politikának”

A miniszterelnök az erőszakos beavatkozás lehetőségét elutasította. Mint fogalmazott: „Itt polgárháború sem volt sosem, talán ’56-ban egy kicsit. De mi, ha nem is értünk egyet, nem szoktuk bántani egymást, ez nem része a magyar politikának.”

Egy kérdésre válaszolva, hogy mit tenne, ha gyerekei ki akarnának menni a Pride-ra, Orbán Viktor elmondta: mind az öt gyermeke nagykorú, így saját döntésük, hogy miben vesznek részt.

Jogértelmezési vita a Pride körül

Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt nyilatkozta, hogy a Budapest Pride nem a gyülekezési törvény hatálya alá esik, így a rendőrség nem tilthatja be azt. A kormányzati oldalról viszont többen is úgy látják, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania, és szabályszegés esetén szankciók következhetnek.

Orbán Viktor tavasszal egy hasonló brüsszeli sajtótájékoztatón már leszögezte: senkit sem fognak letartóztatni pusztán azért, mert részt vesz a Pride-on, ugyanakkor azok, akik megszegik a vonatkozó törvényeket, pénzbírságra számíthatnak.

A szombati esemény várhatóan erőteljes rendőri jelenlét mellett zajlik majd, miközben a társadalmi vita továbbra is éles: a jogegyenlőség, az alkotmányos szabadságjogok és a gyermekvédelem határairól szóló kérdések még hosszú ideig napirenden maradhatnak.

Valami végleg eltört.

Rogán Antal, az állami propaganda felügyeletéért is felelős miniszter, szerdán reggel másfél órát töltött egy harmadik kerületi irodaházban, amelyben több fideszes kötődésű kommunikációs szervezet is működik – köztük a Megafon és a Digitális Szuverenitás Központ. Amikor a Telex újságírója megpróbált választ kapni arra, hogy mi dolga volt ott a miniszternek, a válasz inkább volt egyfajta kommunikációs kapituláció, mintsem érdemi tájékoztatás.

A jelenet szinte abszurd: miután a Telex riportere szembesítette Rogánt az ottlétével, a miniszter először csak annyit mondott:

„Látogatóban.” Majd a további kérdésekre, hogy pontosan hová is látogatott el – Megafon? Digitális Szuverenitás Központ? Origó? – így felelt:

„Nem tudok róla, hogy az Origó itt lenne.”

Végül pedig eleresztette az interjú legemlékezetesebb mondatát:

„Én azt gondolom, hogy az tartozik a miniszteri feladataimhoz, amit annak gondolok.”

Ez a mondat akár a NER szellemiségének mottója is lehetne.

Egy épület, sok kérdés

A Perc utcai irodaház nem ismeretlen terep a Fidesz kommunikációs gépezete számára. Itt működik a tavaly több mint 5 milliárd forintból gazdálkodó Megafon is, amely hivatalosan sem a kormánnyal, sem a Fidesszel nem áll kapcsolatban – legalábbis papíron. Mégis, rendszeresen tűnnek fel itt fideszes politikusok, köztük Orbán Viktor is, aki két hete adott interjút a helyszínen Menczer Tamásnak.

Ugyanitt található a Digitális Szuverenitás Központ is, amelynek vezetője maga is elismerte: együttműködésük van a Fidesszel. Ennek ellenére Rogán azt állítja, hogy a látogatásának nincs semmi különös jelentősége – legalábbis annyi, amennyit ő annak tart.

Az Origó titokzatos jelenléte

Külön pikáns, hogy Rogán az Origóról is megjegyezte, nem tud róla, hogy ott lenne – miközben több korábbi sajtóértesülés és szemtanú szerint az Origó szerkesztősége szintén ebben az épületben működik, a Megafon és a disz.közvetlen szomszédságában. A hivatalos cím ugyan továbbra is az Üllői úton van, de a Lakmusz már korábban beszámolt arról, hogy a lap valódi működési helye valójában a harmadik kerületben van.

A kérdés az: mit keresett ott?

Rogán látogatása önmagában nem törvénysértő. Az viszont, hogy egy közpénzből fizetett miniszter egy nyilvánvalóan kormányközeli kommunikációs bázison tesz látogatást, majd mindezt megpróbálja bagatellizálni vagy elrejteni, újra ráirányítja a figyelmet a kormány és a „függetlennek” mondott propagandaszervezetek összefonódására.

És ha a miniszteri feladatkör tényleg az, amit a miniszter annak tart – akkor talán ideje újraértelmezni, mit is jelent ma a „közszolgálat” Magyarországon.

Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina ismét billentyűzetet ragadott, hogy Facebook-posztban szórja ki dühét – ezúttal a Tisza Párt lett a bűnbak. A fővárosi közgyűlés kudarcba fulladt, a város költségvetését nem fogadták el, és Baranyi most úgy véli, Budapest a csőd szélén táncol.

A megszokott stílusában, felsőbbrendű kioktatással és politikai haszonszerzés szagú pánikkeltéssel tálalta mondandóját.

„Csődbe viszi Budapestet a Fidesz és a Tisza öncélú hisztériája” – írta, mintha az elmúlt évek városvezetése nem maga is bőven hozzájárult volna a főváros pénzügyi helyzetének megroppanásához.

A poszt szerint a város elkerülhetetlen csődje fenyeget, ha a költségvetést, a 20 milliárdos folyószámla-hitelkeret emelését és a közösségi közlekedési cégek követelésértékesítését nem szavazzák meg – és szerinte ez már csak hat nap kérdése.

Azt állítja, a Tisza-frakció épp azért bojkottálta a közgyűlést, mert nem mertek „megszólalni” a Pride kérdésben. Ez persze remek lehetőség volt Baranyinak, hogy erkölcsi magaslatról osztogassa a politikai pofonokat.

A történet pikantériája, hogy nemcsak Magyar Péterék maradtak távol, hanem végül a Fidesz is. Ők ugyanazzal az indokkal – a Pride emlegetése miatt – döntöttek a bojkott mellett. Ez Baranyi számára újabb ok volt az önelégült kiakadásra, így a végén ironikusan „megköszönte” mindenkinek a felelős városvezetést.

Amit Baranyi nem mond el

Aki ismeri Baranyi Krisztinát, az már tudja: ha valami nem úgy történik, ahogy ő akarja, akkor mindig van valaki más, akire rá lehet mutogatni. Most épp Magyar Péterék kerültek sorra. Holnap valószínűleg más lesz a hibás. De a főpolgármesteri ambíciók árnyékában ez már aligha meglepő.

A politikai viták manapság ritka madarak, a valóban érdemi viták pedig már a kihalás szélén táncolnak. Ezért is kavart nagy port a Kulja András (Tisza) és Takács Péter (Fidesz) egészségügyről szóló ATV-s összecsapása. De még ennél is nagyobbat szólt az, amit Kelemen László tett hozzá: egy brutálisan pontos, szarkazmustól sistergő reakcióvideót készített a Kelemenet YouTube-csatornára, ami nemcsak szórakoztat, de fájdalmasan őszinte látleletet ad arról, miért tartunk ott, ahol.

Támogasd a videóst azzal, hogy ide kattintva feliratkozol a csatornára. Nem kerül semmibe, de a tartalomkészítőnek sokat jelent

A videó nem egyszerű véleményalkotás, hanem politikai boncolás. Kelemen nem próbálja meg úgy tenni, mintha objektív hírszerkesztő lenne – pont ettől hiteles. Amit lát, azt kimondja. Amit hall, azt elemzi. És amikor egy fideszes államtitkár élő adásban kezd el hadoválni szakvizsgákról meg CD-írásról a magyar egészségügy kapcsán, akkor nem történik más, csak az, ami bármelyik néző fejében is megfogalmazódik: „Jézusom!”

Kelemen videója azt csinálja, amit a közszolgálati médiának kéne: keretbe helyezi a történteket, visszavág, értelmez, és nem fél kimondani, hogy ez a vita, amit kaptunk, inkább performansz volt, mint valódi párbeszéd.

Kulja vs. Takács? Nem is ez a lényeg. Hanem a rendszer, amit mutatnak.

A reakcióvideó világossá teszi: nem az számít, hogy ki „nyerte” a vitát, mert ebben a rendszerben a magyar egészségügy a vesztes – és vele együtt mindenki, aki valaha kórházba szorult vagy fog még szorulni.

Kulja András ugyan próbált az emberek nevében beszélni, de a konkrétumokat gyakran elkerülte. Takács Péter pedig hozta a kormányzati sablont: számokkal zsonglőrködött, felelősséget hárított, végül még az orvosokat is megvádolta azzal, hogy saját zsebre dolgoznak. Kelemen mindezt úgy elemzi, hogy a néző egyszerre röhög és sír – tipikus „nem hiszem el, hogy ez tényleg elhangzott” érzés.

Kelemen László hangja: hiteles, ironikus és halálosan pontos

A videó stílusa egyszerre ironikus, indulatoktól fűtött és mégis mértéktartó. Nincs alpári beszólás, de minden mondat üt. Kelemen úgy kérdez vissza, mint egy barát, akivel nézed az adást:

– „Akkor most ki nem végzett el mit?”
– „Ez most fenyegetés vagy csak egy jogszabály?”
– „És ki fizetett kinek, miért?”
– „Miért nem tudja az államtitkár, hogy mi van Szentesen?”

Ezek a kérdések nem csak retorikai eszközök, hanem kollektív fejcsóválások megfogalmazott formái.

A videó valódi értéke: segít látni a lényeget a propaganda mögött

A legnagyobb erőssége Kelemen videójának, hogy nem áll meg ott, hogy röhög a kínos mondatokon. Hanem segít értelmezni, hogyan működik a rendszer. Hogyan próbálja a Fidesz a problémákat elkenni, hogyan próbálja a Tisza megúszni a kockázatvállalást, és hogyan tűnnek el a valódi kérdések a kommunikációs zajban.

A végső üzenet nem az, hogy „nincs remény”, hanem inkább az:
„Ha már ilyen vitákból kell contentet gyártani, legalább legyen valaki, aki értelmesen összerakja nekünk, mi is történik valójában.”

 Ez több mint egy reakció – ez kortárs magyar valóságshow

A Kelemenet csatorna ezzel a videóval nemcsak egy politikai „performanszt” értelmezett újra, hanem megmutatta azt is, hogy mit jelent 2025-ben értelmesen reagálni közéleti eseményekre. Humorral, dühvel, de főleg: gondolattal.

És ha valamitől újra élni kezdhetne a magyar politikai kultúra, hát talán pont az ilyen videók lehetnek az első fecskék.