Teljesen leállt a vasúti forgalom a győri fővonalon Tata és Tatabánya között szombaton délelőtt, miután leszakadt és kigyulladt a felsővezeték – közölte a MÁVINFORM. Az esemény jelentős fennakadásokat okozott a Budapest és Győr, illetve Hegyeshalom közötti vonatközlekedésben, a menetidők számottevően megnőttek.

A MÁV tájékoztatása szerint Tata és Tatabánya között jelenleg pótlóbuszok szállítják az utasokat. A kialakult helyzet miatt a győri fővonalon közlekedő InterCityk, EuroCityk és Railjetek a fennakadások megszűnéséig helyjegy nélkül is igénybe vehetők.

Több járat is kimaradt: a Győrből 11:59-kor induló S10-es személyvonat például el sem indult a Déli pályaudvarról, ahogyan az Oroszlányból 14:45-kor induló S12-es járat sem közlekedik. Ezeket a kieső vonatokat Volánbuszok helyettesítik.

Az egyik érintett utas, aki a bécsi Pride-ról tartott Budapestre a 7:34-es RegioJet járattal, a Facebookon osztotta meg élményeit. Elmondása szerint a vonat Tata környékén megállt, ahol bemondták, hogy „technikai hiba” történt: a felsővezeték nemcsak leszakadt, hanem ki is gyulladt, és leállt a légkondicionáló is. Mint írta, először magyarul, majd „bróken inglisül” kaptak tájékoztatást arról, hogy a vonatközlekedés teljesen megbénult, és a másik, lehetséges kerülővonalon sem lehet közlekedni a sínfelújítások miatt.

„Elnézést kértek a legalább 75-90 perces késésért… és azóta semmi. Mire a fél vonat a sínek mellett levegőzött, bemondták, hogy vissza leszünk tolva Tatára, és onnan buszokkal visznek tovább” – írta az utas.

A helyreállítás munkálatai folyamatban vannak, de a MÁV még nem közölt pontos időpontot arra vonatkozóan, mikor állhat helyre a menetrend szerinti közlekedés a győri fővonalon. Addig is érdemes tájékozódni az aktuális helyzetről indulás előtt.

Kevés dolog esik jobban a magyar politikai közéletben, mint amikor valaki nyíltan és határozottan szembesíti Orbán Viktort a valósággal – már amikor erre egyáltalán mód nyílik.

A Kelemenet YouTube-csatorna legújabb videójában egy ilyen kivételes pillanatot rögzít: Komjáthi Imre, az MSZP elnöke, keményen nekiment a miniszterelnöknek a Parlamentben, és nem hagyott kérdést afelől, kinek az oldalán áll.

Támogasd a videóst azzal, hogy ide kattintasz és feliratkozol a csatornára. Neked egy kattintás, neki hatalmas segítség.

A felvételből nemcsak az üzenet ereje sugárzik, hanem az is, mennyire szokatlan az ilyen jelenet a hazai politikai közvetítések világában. Nem véletlen – a közmédia öt csatornája sem tűnik elegendőnek a parlamenti viták bemutatására. Talán mert a valóság gyakran túlságosan kényelmetlen a hatalmon lévők számára.

„Olyan ritka, mint Németh Szilárd mondatában a helyes nyelvtan.”

Komjáthi Imre már TikTokon is 800 ezres nézettséget ért el ezzel a felszólalással, és úgy tűnik, sokan osztoznak abban, amit kimondott: az emberek belefáradtak a kirakatpolitikába, és valódi képviseletre vágynak.

A szocialista politikus így fogalmazott:

„Én azért jöttem ide a parlamentbe, hogy a dolgozó embereket képviseljem.”

Ez az egyszerű mondat egy olyan környezetben, ahol a „képviselet” már csak papíron létezik, szinte forradalmi hangzású. A Fidesz-frakcióban inkább a zavart hallgatás dominált, mint a magabiztos visszaszólás.

Golyóálló mellény, Soros-ösztöndíj és gerinc

Természetesen nem maradt el a jól ismert, csípős humor sem: a videóban Orbán Viktor golyóálló mellényétől kezdve a Soros-ösztöndíjas múltjáig minden napvilágra kerül. Az alkotók emlékeztetnek: a miniszterelnök rendre ellentmond saját korábbi nyilatkozatainak – egy külön válogatás mutatja be, hogyan lett Orbán pályája egyetlen nagy politikai önellentmondás.

A Fidesz gyakran hangoztatott erkölcsi fölényét Komjáthi egyetlen kérdéssel kérdőjelezte meg:

„Ki képvisel itt valójában bárkit is?”

Valami még mindig él a demokráciából

A videó készítője szerint, bár a Parlamentet már régóta igyekeznek kiüresíteni, még mindig akadnak olyan képviselők, akik nem hajlandók a némaság politikáját követni. Az állami média persze mélyen hallgat, de az internet nem felejt – a videó futótűzként terjed a közösségi platformokon.

A végén a készítő arra biztat mindenkit, akinek fontos, hogy az ilyen szókimondó, őszinte tartalmak elérjenek másokhoz is: iratkozzon fel a csatornára.

A Budapest Pride napján Szentkirályi Alexandra – a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője – sajátos módon reagált a rendezvényre. A politikus a közösségi oldalán

a szombati pride kapcsán

arra kérte követőit, hogy a szivárványzászlók helyett inkább egy vasárnapi ebédről, egy kerti munkáról vagy egy szép családi pillanatról osszanak meg képeket – szerinte ez a „méltóságteljes válasz” a Pride-ra.

„Visszautasítom, hogy nekem kelljen kerülgetnem a városban bármit”

Szentkirályi Facebook-posztjában cinikusnak nevezte Karácsony Gergely korábbi kijelentését, miszerint ha egy szülő nem akarja, hogy a gyermeke félmeztelen felnőttekkel találkozzon az utcán, akkor kerülje el az adott városrészt a Pride idején. A politikus szerint ez az elvárás nemcsak szülőként, de fővárosi vezetőként is elfogadhatatlan.

„Anyaként is visszautasítom, hogy nekem kelljen kerülgetnem a városban azokat a pontokat, ahol esetleg valami olyannal találkozhatom, amivel én Bécsben találkoztam” – írta Szentkirályi, utalva a bécsi Pride-on szerzett tapasztalataira, amelyeket csak a budapesti Fidesz oldalán mert képekben megosztani, mert szerinte „olyan brutális dolgokat” látott.

„Ez a mi válaszunk a Pride-ra”

A politikus egy másik posztban arra kérte követőit, hogy a Pride napján inkább olyan fotókat posztoljanak, amelyek számukra valódi értékeket képviselnek:

„Lehet az egy kép a családoddal, egy meccsről, a kertről, amit végre rendbe raktál, egy szép fogásról a tó partján, a gyerekek bizonyítványáról, az első autódról vagy egy jól eltalált vasárnapi ebédről! Ez a mi válaszunk a Pride-ra. Méltósággal, szeretettel, de határozottan.”

Szentkirályi Alexandra szerint a büszkeséget nem az identitáspolitika, hanem a család, a közösség és a hétköznapi örömök jelentik, és ezekről érdemes példát mutatni.

Nem ez az első eset, hogy Szentkirályi bohócot csinál magából

Sokan emlékezhetnek, hogy nem ez az első alkalom, amikor a politikus közéleti megnyilvánulásai vitát váltanak ki. A Kelemenet YouTube-csatorna nemrég egy egész videót szentelt Szentkirályi Alexandrának, amelyben a főpolgármester-jelöltség során tett ellentmondásos kijelentéseit és szerepléseit gyűjtötték össze – humorral, iróniával, néhol kíméletlenül. A

Támogasd a videóst azzal, hogy ide kattintva feliratkozol a csatornára. Nem kerül semmibe, de a tartalomkészítőnek sokat jelent

videó népszerű lett az ellenzéki közönség körében, és újra rámutatott: a politikus gyakran inkább szimbólumává válik annak, hogyan nem szabadna kommunikálni a fővárosi választókkal.

Miközben a Mi Hazánk aktivistái újabb tiltásokkal és fenyegetésekkel próbálják megakadályozni a Budapest Pride megrendezését, addig egyre több ismert közszereplő és politikus emeli fel a hangját a rendezvény és az LMBTQ-közösség mellett. A legnagyobb figyelmet azonban ezúttal kétségtelenül Dobrev Klára kapta, aki nemcsak hogy kiállt a Pride mellett, de egy frappáns kulturális utalással odaszúrt a kormányzatnak is.

A Demokratikus Koalíció politikusa a Harcosok Klubja ikonikus jelszavát – „Zászló, zászló, szív” – vette kölcsön, és alakította át úgy, hogy az méltó legyen a Pride szellemiségéhez:

„Szivárvány, szivárvány, szív.”

Ez az egyszerű, de hatásos mondat villámgyorsan kezdett terjedni a közösségi médiában, és sokak szerint pontosan azt a bátor, egyértelmű kiállást jelenti, amit az ellenzéki politikától egy ilyen napon elvárnának.

Tiltás, ellenállás – de a támogatás is egyre hangosabb

A rendőrség hivatalosan is betiltotta a Pride eredetileg tervezett felvonulását biztonsági okokra hivatkozva, amit sokan politikai nyomásként értelmeznek. A Mi Hazánk külön kampányt indított az esemény ellen, az online térben pedig megindult a szokásos gyűlöletcunami. Ennek ellenére több ezren készülnek a megmozdulásra – és a résztvevőket számos ismert személyiség támogatásáról biztosította.

Az ATV élőben közvetíti majd a Budapest Pride eseményeit, ezzel is jelezve, hogy a közbeszédben kiemelt helye van a szabadságjogok védelmének – még akkor is, ha a hatalom ezt igyekszik elnyomni.

Ismert nevek a Pride mellett

Tilla (Till Attila) Facebook-posztjában így fogalmazott:

„Nem látok semmi kivetnivalót abban, hogy emberek karnevált, parádét tartanak. Ez nem valakik ellen, hanem önmagukért van. (…) Kifejezetten károsnak tartom, hogy erről még mindig vitatkoznunk kell.”

Sebestyén Balázs is megszólalt, ő ünnepként jellemezte a Pride-ot:

„A sokszínűség nem veszély, hanem erő. Nem megoszt, hanem gazdagít!”

Dobrev üzenete: szimbolikus és politikai egyszerre

Dobrev Klára rövid, de sokatmondó bejegyzése sokkal több volt egy szolidaritási gesztusnál. A „szivárvány, szivárvány, szív” mottóval nemcsak az LMBTQ-közösség mellé állt ki, hanem burkoltan, de egyértelműen szembement a kormányzati gyűlöletpolitikával, amely évek óta próbálja marginalizálni és megbélyegezni a közösséget.

A Harcosok Klubja eredeti mondása – „zászló, zászló, szív” – az ellenállás, az öntudat és a közösségi összefogás szimbóluma lett az évek során, és Dobrev átformált verziója most új értelmet adott neki: ezúttal a sokszínűség, a szabadság és a szeretet harcáról szól.

A politikai üzenet világos

A jobboldal frusztrációja nem is maradt el: kormánypárti influenszerek és politikusok máris „provokációnak” nevezték Dobrev megszólalását. Ám a politikus ezzel nemcsak hogy nem hátrált meg, hanem éppen azt üzente: a szabadságot nem lehet betiltani. A szeretet nem kér engedélyt. És a jövőt nem lehet visszatartani.

Szokatlan jogi és politikai huzavona után ma délután mégis megrendezésre kerülhet a Budapest Büszkeség menete – magyarul a Pride – annak ellenére, hogy a rendőrség korábban hivatalosan megtagadta a felvonulás engedélyezését.

A szervezők – élükön Karácsony Gergellyel – azonban egy ügyes jogi kiskaput kihasználva úgy szervezték meg a rendezvényt, hogy az az önkormányzati rendezvényekre vonatkozó szabályozás alá essen.

A rendőrség szerint jogsértő, de nem oszlatnak

A rendőrség ma délben kiadott közleményében leszögezte: a rendezvényt hivatalosan betiltották, azonban nem terveznek oszlatást vagy tömeges letartóztatást. Ennek ellenére egyéni szinten pénzbírságokat szabhatnak ki a résztvevőkre, mivel az esemény a rendőrségi értelmezés szerint továbbra is engedély nélkül megtartott gyülekezésnek minősül.

Tumultus várható: a Mi Hazánk a Szabadság híd lezárására készül

A Mi Hazánk Mozgalom – amely kezdettől fogva hevesen ellenzi a Pride megrendezését – bejelentette, hogy blokád alá veszi a Szabadság hidat, így akár több száz radikális tüntető is megjelenhet, és komoly forgalmi fennakadásokra lehet számítani a belvárosban. A feszült helyzet tumultuózus jeleneteket vetít előre, a rendőrség kiemelt készültséget rendelt el.

Orbán Viktor: „A szabályokat be kell tartani”

A miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban reagált a kialakult helyzetre. Egyértelműen kijelentette:

„Hiába mondja valaki, hogy nem kell rendőrségi jóváhagyás – de kell!”

Orbán Viktor szerint a gyülekezési jog nem korlátlan, és a rendőrség elutasító határozata után bírósági úton kellett volna rendezni a helyzetet. A Kúria döntése viszont nem a Karácsony-féle Pride-ra vonatkozott, hanem egy teljesen más, jogvédő szervezetek által bejelentett felvonulásra, amit szintén június 28-ára terveztek.

Karácsonyék álláspontja: nem gyülekezés, hanem fesztivál

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a rendezvény nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, mivel a 2001. évi XVII. törvény értelmében a „magyar szabadság napján” az önkormányzat saját eseményt szervezhet, amelyet nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni. Ez a jogi értelmezés lehetővé teszi, hogy a rendezvényt megtartsák – kérdés, hogy ezt a rendőrség és a bíróság hosszú távon is elfogadja-e.

A kormánypárti politikusok sem maradtak csendben. Szentkirályi Alexandra egy fényképet és egy rövid üzenetet osztott meg a közösségi médiában, utalva arra, hogy a jogszabályokat nem lehet kijátszani, csak azért, mert valakinek más a politikai célja. Bár konkrétan nem nevezte meg Karácsonyt vagy a Pride-ot, üzenete egyértelmű célzást tartalmazott.

Vannak történetek, amelyek annyira pontosan ragadják meg egy korszak lényegét, hogy szinte kár lenne elemzésekbe csomagolni őket.

Juszt László, a legendás televíziós újságíró nemrég egy ilyen aranyfokozatú anekdotát osztott meg – benne Kádár Jánossal, Czinege Lajossal, egy rózsadombi házzal és a hatalom hallgatag logikájával. És persze benne van az a kontraszt is, amit ma már nehéz lenne nem észrevenni.

A történet dióhéjban

A szóbeszéd szerint amikor Czinege Lajos, az egykori honvédelmi miniszter a rózsadombon felépíttette magának a szerény kis villát (a honvédség hathatós közreműködésével), hívatlan vendég érkezett a házavatóra: maga Kádár János. Nem kiabált, nem csapott az asztalra, csak körbenézett, és ennyit mondott:

„Gratulálok, Czinege elvtárs, hogy sikerült megépítenie a mindenkori honvédelmi miniszter házát.”

Letette a pezsgős poharat – és távozott.

A jelenlévőknek nem is kellett több. A történet folytatásához már nem is kell szóbeszéd: amikor Czinege kiesett a kegyből, nem maradt a rózsadombi házban. Költözhetett szépen egy honvédségi lakótelepre. És nem titokban: az MTV híradójában is szerepelt, Juszt szerint ő maga tudósította az eseményt.

És most ugorjunk pár évtizedet – vagy inkább egy világot

Ma Magyarországon az állami pénzből meggazdagodó elit nemhogy nem költözik ki sehova, hanem újabb ingatlanokat vesz a szomszédban is.
Matolcsy György unokatestvérétől a Rogán család „hirtelen jött” sikerein át a Tiborcz-féle kastélyfelújítási programig hosszú listát lehetne írni. De nem lenne elég egy cikk rá.

És persze senki nem kopog be pezsgőspohárral a házavatóra, hogy szóljon:

„Gratulálok, ezt most már a NER minisztereinek építették.”

Sőt, ma inkább az történik, hogy a ház, az utca, a falu és a környező erdő is valakinek az ölébe pottyan – közpénzből, de már magántulajdonként értelmezve.

Kádár vs. Orbán – két hatalom, két reflex

Nem mintha Kádár rendszere a tisztaság netovábbja lett volna. De volt egy belső korlát, egy elvárás a látszatra, egyfajta fegyelmezett visszafogottság. Ha valaki túl látványosan próbált urizálni, az „elvtársak” intézkedtek. Még ha csak egy félmondattal is. És az működött.

Orbán rendszerében viszont nincsenek ilyen félmondatok. Csak szalagátvágások. Átírt törvények. Különleges jogállású alapítványok. Tiborcz-kastélyok. Rogán-fiúk. És persze minden építkezéshez valahogy mindig sikerül „hozzácsatornázni a szükséges infrastruktúrát”. Véletlenül.

Egy hónapok óta tartó rejtély végére tett pontot a kormány legelkötelezettebb közvélemény-kutatója:

a Fidesz továbbra is vezet, természetesen

Az elmúlt hónapokban valahogy elhallgattak a közvélemény-kutató cégek, főleg azok, amelyek történetesen kormányközeliek. Mintha csak nem tudtak volna mit kezdeni azzal a fura ténnyel, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt látványosan növekszik, míg a Fidesz valahogy nem.

De aztán jött a Nézőpont Intézet, és elvégezte a dolgát. Júniusi kutatásuk szerint – kapaszkodjon mindenki –

a Fidesz 44 százalékon áll, míg a Tisza csak 39

 Vagyis semmi ok az aggodalomra, minden a régi: „a nap süt, Orbán vezet”.

Hárompárti parlament – mert hát így jön ki szépen a matek

A Nézőpont szerint a Fidesz természetesen kényelmes előnnyel nyerne, ha most vasárnap lennének a választások, és mellette bejutna még a Tisza Párt (39%) és a Mi Hazánk (7%) is. A többiek?

Köszönik, nem: az MKKP 4%, a DK 3%, Momentum nincs is, és a Párbeszéd valószínűleg már csak emlék.

A mandátumbecslés is magabiztosan optimista: Fidesz 108, Tisza 82, Mi Hazánk 8, a maradék pedig a német nemzetiségi képviselőé – mert hát valakinek őt is képviselnie kell, ha már a liberálisok kiestek a pixisből.

A módszertan: kifinomult varázslat

Természetesen a kutatás „legvalószínűbb listás eredményeken” alapszik – vagyis nem a teljes népesség véleménye számít, hanem azoké, akik biztosan elmennek szavazni, és már eldöntötték, hogy kit szeretnek legjobban a három lehetőség közül: Fidesz, Tisza, vagy a Fidesz árnyéka, a Mi Hazánk.

Az, hogy a Medián nemrég 15 százalékos Tisza-előnyt mért a biztos szavazók körében, az Nézőpontnál láthatóan nem zavart senkit. Ők másik univerzumban dolgoznak – ahol a „választási realitás” azt jelenti, amit a minisztérium asztalára nyomtatnak.

A DK 3 százalékon – és ez talán még hízelgő is

Az a DK, amelyik egykor az ellenzék legerősebb pártja volt, most a statisztikai hibahatár alsó szegélyén táncol – legalábbis a Nézőpont szerint. A Fidesz örülhetne ennek, Dobrev Klára lassan eltűnik a horizonton, és talán újra visszatérhet Brüsszelbe, ahol legalább nem zavarja a hazai közvéleményt.

Tanulság? Megnyugtató mese a hatalomnak

A Nézőpont friss kutatása olyan, mint egy nyugtató mese a hatalmat félteni kezdő Fidesz-választóknak: minden rendben, nincs itt semmi látnivaló, csak egy újabb ellenzéki felfutás, ami majd úgyis elpukkan. Pont mint 2021-ben. Pont mint 2018-ban. És pont mint legközelebb.

Hogy miért most jelent meg a kutatás? Talán azért, mert a hallgatás már kínossá vált. És a legjobb védekezés, mint tudjuk, a támadás – főleg ha számokkal lehet hadonászni.

Közvélemény-kutatás vagy propaganda?

Kinek mi. A Nézőpont szerint 44–39 az állás. A választók szerint? Majd 2026-ban kiderül. Vagy előbb. Ha nem tartanak addig is újabb győzelmet.

A Netflix legsikeresebb koreai sorozata visszatér – és vele együtt a kérdés is újra felmerül: valóban csak fikció, vagy ijesztően valós a Squid Game világa?

Ma debütál a Netflixen a Squid Game (Nyerd meg az életed) második, egyben befejező évada. A brutális túlélőjáték-sorozat nemcsak a nézők idegeit tette próbára, hanem komoly társadalmi kérdéseket is felvetett – olyanokat, amelyek jóval mélyebbre nyúlnak, mint elsőre gondolnánk.

A sorozat mögötti kérdés: lehetne ez valódi?

Egyre több néző teszi fel magának a kérdést: tényleg csak fikcióról van szó, vagy valós események inspirálták a sorozatot? Egyesek szerint a Netflix csupán szórakoztatni akar, mások szerint viszont a Squid Game sokkal közelebb áll a valósághoz, mint azt kényelmes lenne beismerni.

A MrBeast-féle „valóságshow” – és a média félrevezetése

A sorozat körüli őrületet kihasználva néhány évvel ezelőtt a világhírű YouTuber, MrBeast valóban megrendezte a Squid Game játékainak „valóságbeli”, de erőszakmentes változatát, dollármilliós nyereménnyel. Ez a hír annyira elterjedt, hogy még a magyar állami média is címlapon hozta le: „Elindult a Squid Game a valóságban!”

A valóság? Ezek a cikkek – beleértve a Híradó.hu és az Origo írásait – kattintásvadász címekkel próbálták eladni a YouTube-videót, mintha valódi élet-halál játékokról lenne szó. Természetesen semmi sem állhatna távolabb az igazságtól.

Valóságos inspirációk: Dél-Korea sötét múltja

Bár a sorozat nem dokumentumfilm, a koreai valóság sok ponton ihletője lehetett a történetnek. Két történelmi pillanat különösen megrázó párhuzamokat kínál:

1. A sangongi sztrájk (2009)

A gazdasági válság idején több ezer gyári munkást bocsátottak el. Tüntetések, összecsapások, öngyilkosságok, teljes társadalmi ellehetetlenülés következett. A kétségbeesett emberek sorsa és kiszolgáltatottsága erősen visszaköszön a sorozat szereplőinek életében.

2. A testvérek otthona – egy valódi munkatábor

Kevesen tudják, hogy a 80-as években Dél-Koreában valóban létezett egy „jóléti intézményként” álcázott internálótábor, ahol szegényeket, csavargókat, sőt egyszerű járókelőket is fogva tartottak. Megalázó bánásmód, fizikai bántalmazás és embertelen körülmények voltak mindennaposak. Az elítélteknek „játékokat” kellett játszaniuk egymás ellen – hangulatra hátborzongatóan hasonló módon, mint a Squid Game-ben.

Egy kegyetlen társadalmi tükör

A Squid Game valójában egy társadalomkritikai parabola, ahol a gazdag elit „szórakoztatásként” nézi a szegények szenvedését. A dél-koreai társadalomban óriási nyomás nehezedik a fiatalokra, a társadalmi mobilitás alig létezik, a verseny pedig kíméletlen. Ez a pszichológiai nyomás ugyanúgy gyilkos tud lenni, mint a sorozatban látott játékok.

Akkor valóság vagy fikció?

A válasz: mindkettő. A Squid Game nem egy megtörtént eseményt dolgoz fel, de egy olyan társadalmi valóságot mutat be, amely Dél-Koreában és a világ számos pontján ismerős lehet. Az eladósodottság, a kilátástalanság, az elit cinizmusa és a túlélésért folytatott harc – ezek nem csupán drámai eszközök, hanem sokak mindennapi tapasztalatai.

📌 Ma indul az utolsó évad – de a kérdés, amit feltesz, örökké velünk marad:
Mit ér az emberi élet egy olyan rendszerben, ahol minden csak játék… kivéve a következményeket?