Súlyos baleset történt a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén: egy civil kormánytisztviselő kezében felrobbant egy éles kézigránát. A tragikus incidens során a fiatal nő mindkét kezét elvesztette, és életveszélyes állapotban szállították kórházba.

Az eddig napvilágot látott információk szerint a nő egyik kezén a csukló, a másikon pedig az alkar elvesztésével járó súlyos repeszsérüléseket szenvedett. Emellett lágyrész- és arcsérüléseket is elszenvedett. Az életmentő műtét után az állapota stabilizálódott, de a baleset pillanatában életveszélyben volt.

A súlyos esetet több hatóság is vizsgálja, köztük a Honvédelmi Minisztérium, a rendőrség és a Győri Regionális Nyomozóügyészség. A Magyar Honvédség azonnali hatállyal felfüggesztette a kormányzati tisztviselők részére szervezett felkészítést, valamint minden kézigránáttal kapcsolatos tevékenységet a vizsgálatok lezárásáig.

Mi okozhatta a tragédiát?

A nyomozás jelenlegi állása szerint egyelőre nem tisztázott, hogy a balesetet emberi mulasztás, egy pillanatnyi elbizonytalanodás vagy a gránát esetleges műszaki hibája okozta. A vizsgálat célja, hogy pontosan rekonstruálják az eseményeket, és kiderüljön, miként történhetett meg a súlyos baleset.

Az „Adaptív védelem” programban történt

A sérült kormánytisztviselő az „Adaptív védelem” nevű önkéntes kiképzési programban vett részt, amelyet a Magyar Honvédség szervezett kifejezetten kormányzati dolgozók számára. A képzést a Magyar Honvédség Különleges Műveleti Parancsnoksága irányította, és az újdörögdi Böszörményi Géza csapatgyakorlótér-parancsnokság területén zajlott.

Fontos megjegyezni, hogy a program minden résztvevője önkéntesen és saját felelősségére vesz részt az ilyen kiképzéseken.

Hogyan zajlik a gránátdobási gyakorlat?

A gránátdobás szigorúan szabályozott körülmények között történik. A gyakorlatban minden dobó személy mellé egy katonai kiképzőt rendelnek, aki figyelemmel kíséri a teljes folyamatot. A résztvevők előzetes elméleti oktatáson vesznek részt, ahol a legfontosabb biztonsági szabályokat is elsajátítják – például azt, hogy ha a gránát kicsúszik a kézből, tilos utánakapni, mert ez rendkívül veszélyes.

A szóban forgó gyakorlat támadó típusú, 96M NF kézigránáttal történik, amelynek célja, hogy kis területen pusztítson, és minimális repeszhatással járjon. A gránát ölőhatósága 2 méteres, a sebesítő hatása pedig 15 méteres sugarú körben érvényesül.

A dobás menete szigorúan szabályozott: a gránátot a dobó kézben tartják, míg a másikkal eltávolítják a biztosító sasszeget, majd a parancs után elhajítják. A biztosítószeg eltávolítása után a robbanás 3-4 másodpercen belül következik be.

Támogatást kapnak a sérültek és családjaik

A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség pszichológusai segítséget nyújtanak a sérült nőnek és családtagjainak. A hivatalos tájékoztatás szerint a kiképzési gyakorlatokkal és a baleset körülményeivel kapcsolatos részletes vizsgálati eredményeket később fogják nyilvánosságra hozni.

A tragédia súlyos kérdéseket vet fel a civil részvétellel zajló katonai gyakorlatok biztonságáról, és feltehetően komoly következményei lesznek a jövőbeli kiképzési gyakorlatokra nézve.

Ismeretlenek vasárnap hajnalban durva és szokatlan támadást követtek el Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk Mozgalom Pest vármegyei képviselője ellen.

A párt közleménye és a Mi Hazánk Gyömrő Facebook-oldala szerint a politikus autóját megrongálták, majd tíz-tizenöt liter vízzel kevert kutyaürüléket öntöttek a jármű utasterébe, miután betörték az egyik ablakát és kivágták az egyik kereket is.

A szokatlan támadás nemcsak anyagi, hanem komoly erkölcsi kárt is okozott. A politikus szerint nem zárható ki, hogy a támadás összefüggésben áll állatvédelmi tevékenységével, amely az utóbbi hónapokban több botrányt is felszínre hozott.

Állatvédelem a célkeresztben?

Kisberk Szabolcs az utóbbi időben aktívan foglalkozott a gyömrői horror menhelyként hírhedtté vált Kutya Mentsvár Menhely ügyével, amely számos felháborodást váltott ki az állatbarátok és civilek körében. A képviselő az elmúlt hetekben több illegális menhelyet és állatkínzási esetet is feltárt, amivel – elmondása szerint – komoly érdeksérelmeket okozhatott.

„Nem tudok mást gondolni: ez az eset figyelmeztetés lehetett azok részéről, akiket zavar, hogy az állatkínzás és az illegális működés napvilágra kerül” – fogalmazott Kisberk a közlemény szerint.

Nem ez az első támadás a párt ellen

A Mi Hazánk közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt napokban több támadás is érte a pártot. A hét közepén Szegeden festékbombával rongálták meg a párt új irodáját, még az ünnepélyes megnyitó előtt. Az eset miatt rongálás miatt nyomozás indult, a gyömrői támadás kapcsán pedig szombaton zajlott a helyszínelés, és a rendőrség több százezer forintos kárt állapított meg.

A párt közlése szerint mindkét ügyben feljelentést tettek, és a hatóságok megkezdték az elkövetők felkutatását.

A Mi Hazánk kommunikációs igazgatója, maga Kisberk Szabolcs válaszolt a sajtó kérdéseire. Elmondása szerint a támadások mögött valószínűleg nem puszta vandalizmus, hanem tudatos, megfélemlítő szándék húzódik meg.

A közvélemény egyelőre megdöbbenve fogadta a történteket. Egy biztos: a kutyaürülékes támadás túlmutat az egyszerű rongáláson – súlyos társadalmi és politikai üzenetet hordoz, függetlenül attól, hogy ki mit gondol a párt tevékenységéről.

Tíz évig falaztak Matolcsyéknak, most meg úgy tesznek, mintha nem tudtak volna semmiről. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke, ma már „kidőlő csontvázakról” beszél, miközben éveken át személyesen segített elásni őket.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője szerint nevetséges és álszent az a fideszes kommunikáció, ami ma az MNB körüli vizsgálatokat kíséri. A jegybank alapítványainak szabálytalan működése, a közpénzek versenyeztetés nélküli elköltése és az államkötvény-vásárlások már tíz évvel ezelőtt is napirenden voltak – csak akkor még a teljes kormánypárt egységesen védte a rendszert.

Amiért ma vizsgálat indul, azért tíz éve még letagadták a valóságot

Tóth Bertalan emlékeztetett: már egy évtizede is felhívták a figyelmet arra, hogy Matolcsy György és köre titkolózik, törvénytelenül költ közpénzt, és a jegybank alapítványait politikai célokra használja fel. Akkoriban azonban a kormány válasza egyszerű volt: tagadás, mellébeszélés, lesöprés.

Tállai András például azzal ütötte el a vádakat, hogy az egész csak „politikai akciótámadás”. Varga Mihály – akkor még pénzügyminiszterként – közölte, hogy nincs szükség vizsgálatra, mert „a központi bankok függetlenek”. Nagy Márton pedig csak annyit mondott: „Mi azt gondoljuk, hogy ez megfelelő.”

Ma már mindenki mossák a kezüket – de kik voltak akkor a cinkosok?

Tóth szerint nemcsak Matolcsy bukása a kérdés, hanem az egész fideszes apparátus felelőssége. Az MNB szabálytalan működését nem egyedül Matolcsy tartotta fenn: ott volt mögötte Varga Mihály, Tállai András, Nagy Márton, Domokos László (ÁSZ), Kovács Árpád (Költségvetési Tanács), a KEHI, a Magyar Államkincstár, és gyakorlatilag minden olyan állami szerv, amelynek kötelessége lett volna fellépni – de inkább falaztak.

Most mindenki meglepődött – tényleg? Vagy csak játszák a meglepődést?

Ahogy Tóth Bertalan írja: „Valamennyien cinkosok és bűnrészesek voltak mindabban, amin most Orbán emberei tágra nyílt szemekkel csodálkoznak. Vagy legalábbis megpróbálnak úgy tenni.” Mert az igazi kérdés nem az, hogy az MNB körül szabálytalanságok történtek-e – hiszen ezt mindenki tudta. Hanem az, hogy kik tették lehetővé, és kik hasznot húztak belőle.

És még ma is csak Matolcsy embereit váltják le – de az igazi felelősség azokat terheli, akik évekig fedezték őket. Tóth szerint nem egy-egy fejet kellett volna levágni, hanem az egész NER-es garnitúrát kellett volna már rég leváltani.

Tudta? Már 1.452 milliárd forintnyi közvagyon parkol magántőkealapokban – láthatatlanul, ellenőrizhetetlenül – állítja az MSZP.

Az MSZP felhívta a figyelmet erre a hajmeresztő számra, de hogy igazán megértsük ennek a súlyát, nézzük meg egy kicsit más szemszögből.

1452 milliárd forint – ez nem csak sok pénz. Ez annyi pénz, amiből közel 183.000 darab vadonatúj Suzuki Vitarát lehetne venni. Igen, jól olvasta.

Minden egyes autó 7.950.000 forintba kerülne, és ebből az összegből minden tizedik budapesti lakosra jutna egy saját új autó.

El tudja képzelni, ahogy a városban minden utcasarkon ott sorakoznak a vadonatúj autók? Ez az az összeg, amit ma néhány magántőkealap rejt el az emberek szeme elől, miközben egy átlag magyar családnak egy használt autóra is alig telik.

Kinek az autópályája ez a vagyon?

A közvagyon kiszervezésének módszere régóta ismert: az állam „átcsoportosít”, „alapítványosít”, „tőkét kezel” – magyarul: kilapátolja a közvagyont a haveri körök által ellenőrzött magántőkealapokba, ahol aztán senki sem látja, mire költik, kik a haszonélvezők, és mi történik a pénzzel. A trükk jogilag tiszta, erkölcsileg viszont vállalhatatlan.

Képzelje el másképp:

Ha ezt az 1.452 milliárdot nem magántőkealapokban rejtegetnék, szinte minden kórház teljesen új eszközparkot kaphatna.

Tanárok ezrei kaphatnának méltó fizetést.

Vagy legalább ténylegesen megújulhatnának az utak, az iskolák, a tömegközlekedés – nemcsak a politikai kampányvideókban.

De nem ez történik. Mert a közvagyon – amit Ön, mi, mindannyian megtermelünk – valahol egy sötét alapkezelő páncélszekrényében pihen, a NER elitje által gondosan elzárva a nyilvánosság elől.

Szóval legközelebb, amikor azt mondják, nincs pénz tanárokra, orvosokra, utakra vagy nyugdíjemelésre – csak képzeljen maga elé 183 ezer új Vitarát. Mert valahol ezek az autók már rég elgurultak – csak éppen nem Ön vezeti őket.

Míg a főváros vezetése egységet próbál mutatni a Fidesz nyomásával szemben, addig a „szövetségesek” hátulról döfik a kést.

Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina, a baloldal egyik legismertebb, eddig főpolgármester-párti arca most látványosan támadta meg Karácsony Gergelyt – nyilvánosan.

Baranyi szerint Karácsony „a világ leggyávább polgármestere”, mert nem tűzte napirendre a Pride betiltására adott válaszaként javasolt előterjesztéseit – többek közt a szivárványos zászló kitűzését a városházára, és Pride-reklámokat a BKV járatokon.

Valóban elvi vita? Vagy politikai színjáték?

A kritika kemény, de sokak szerint a hangnem és a módszer árulkodóbb, mint maga az indoklás. Baranyi nem először lép ki a baloldali egységből – amikor a legnagyobb nyomás nehezedik a fővárosra, akkor nem együttműködést, hanem konfliktust generál. Ahelyett, hogy a kormányzati elnyomás ellen erősítené a közös fellépést, belülről támad.

Kényelmetlen kérdések Baranyi körül

Baranyi Krisztina évek óta építi magát „függetlenként”, miközben furcsa módon rendre olyan megnyilvánulásai vannak, amelyek a kormányoldalnak kedveznek. Csak néhány érdekesség a háttérből:

Gyurcsány Ferenc szerint Baranyinak bőven van felelőssége a korábbi Fidesz-kétharmadban: „Ha akkor visszalépett volna, minden bizonnyal ellenzéki győzelem születik Ferencvárosban, hiszen Baranyi alig néhány százalékot kapott szemben a közös ellenzéki jelölttel” – állította Gyurcsány Ferenc, utalva arra, hogy Baranyi még az Együtt politikusaként – dacára annak hogy alig egy-két százalékot szerzett a választáson végül – nem volt hajlandó visszalépni az ellenzéki közös jelölt javára Ferencvárosban.

Magyar Péter szerint a Fidesz és Baranyi „egy brancs”. 

A fenti hozzászólást Magyar Péter fogalmazta meg, amikor egy nyilvános bejegyzésben emlékeztetett: Baranyi Krisztina „olyan ellenzéki”, hogy férje a Diákhitel Központ felügyelőbizottságának elnöke volt.

A #egybrancs címkével ellátott poszt nem csak célzatos, de rávilágít arra a kényelmetlen összefonódásra, amely egyre több „függetlennek” mondott szereplő körül sejlik fel.

Miközben Baranyi a nyilvánosság előtt kemény szavakkal ostorozza Karácsony Gergelyt, addig Baranyi háttérből olyan kapcsolatok sejlenek fel, amelyek minimum elgondolkodtatók – főleg, ha a rendszerrel való valós szembenállásról beszélünk.

Ez csupán két példa a Baranyi Krisztina körüli ellentmondásokra, de például nemrégiben a kontroll.hu tárt fel egy igen érdekes történetet Baranyi Krisztina környékén. És a sor sajnos a végtelenségig lenne folytatható.

Egyre világosabb, hogy miközben a nyilvánosság előtt ellenzéki hangot üt meg, a háttérben olyan történetek húzódnak meg, amelyek minimum árnyalják ezt a képet – és jogosan vetik fel a kérdést: valóban a rendszer ellen harcol, vagy épp annak egy beépült eleme?

Karácsony válasza: higgadt, de sokatmondó

Karácsony Gergely nem ment bele a sárdobálásba. Mindössze annyit közölt: ő volt az első, aki kitűzte a szivárványos zászlót egy középületre Magyarországon, és a Pride szervezőit idén is támogatja. Nem kommunikációs performanszokra van szükség, hanem valódi politikai erőre – utalt finoman Baranyi színpadias fellépésére.

Összezárás vagy önrombolás?

Miközben a Fidesz sorra hozza a politikai tér szűkítésére irányuló törvényeit, a budapesti ellenzéknek égető szüksége lenne az összefogásra. Ehelyett belső harcokat és nyilvános konfliktusokat látunk. Baranyi Krisztina legutóbbi akciója pedig újra azt a kérdést veti fel: vajon ki profitál abból, ha a budapesti ellenzék saját magát gyengíti?

A válasz – egyre nyilvánvalóbb.

Hát ez valószínűleg nem az a műsorfolyam volt, amit a Karmelita kolostorban jóváhagytak.

30 teljes másodperc. Ennyi időre bénult meg az M1 híradójának rendszere – és talán néhány fideszes sajtós is –, amikor élő adásban, ország-világ előtt egy ismeretlen férfi kényelmesen beállt a kamera elé.

Mindez egy, az Országos Vérellátó Szolgálatról szóló riport közben történt. Csakhogy a férfi nem csak úgy random belépett a képbe – mögötte egy szivárványszínű háttér előtt kisminkelt Orbán Viktor-portré virított, mint egy alternatív valóság ikonikus festménye.

A jelenet teljes abszurditásához hozzátartozik, hogy eközben Deme Orsolya, a szervezet országos koordinátora éppen a kombinált transzplantáció fontosságáról igyekezett komolyan tájékoztatni a nézőket. De hát ki figyel ilyenkor a vesetranszplantációra, amikor a háttérben úgy fest a jelenet, mintha a Pride és a Karmelita szürreális kollabja elevenedne meg?

A kamera nem kapcsolt el. Nem vágtak, nem zoomoltak, nem jött a szokásos „képzavar miatt megszakítjuk” felirat. Csak ott állt a férfi, a sminkelt Orbán előtt, és 30 másodpercig úgy tűnt, mintha ez lenne a magyar közmédia új arculata.

Aztán, amikor már tényleg kínossá vált az egész, a híradó hirtelen lekeverte a riportot – a szakértőt szó szerint félmondatban vágták el –, és már pattantunk is vissza a stúdióba, mintha mi sem történt volna. Aki figyelt, látta. Aki nem, az most keresheti: az egész jelenet visszanézhető az M1 online híradójában a 26. perctől.

A történtek után egyvalami biztos: valahol most fejek hullanak. A belső levelezőlistákon már valószínűleg pörög a „ki volt az operatőr?”, „ki nem figyelt a vágásra?”, és „ki a fene tette oda azt a háttérképet?” típusú kérdések özöne. Orbán Viktor pedig – ha valóban látta az adást – valószínűleg nem éppen a sminkjét igazítja, hanem épp őrjöng a Karmelitában.

Hogy a férfi direkt akciózott-e, vagy csak véletlenül sodorta oda a sors, nem tudni. De egy biztos: rég láttunk ilyen vizuális performanszot az állami híradóban.

És ha ez így megy tovább, a következő riportban talán már egy lufiból hajtogatott Rogán is feltűnik.

Az MSZP benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését célozza – jelentette be Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője közösségi oldalán. A javaslat egyik legfontosabb eleme az úgynevezett árcsökkentési garancia, amelynek célja, hogy az áfacsökkentés valóban a fogyasztók pénztárcáján is érezhető legyen.

„Nekünk nem csak ötleteink vannak, mi cselekszünk!” – írja Tóth, hozzátéve: a javaslat értelmében az érintett termékekre ársapkát is bevezetnének, ezzel megelőzve, hogy a kereskedők egyszerűen „lenyeljék” az adócsökkentésből származó hasznot.

Ne a multik zsebében landoljon a könnyítés

Az MSZP szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az áfacsökkentés önmagában nem garancia a bolti árak mérséklésére, mivel gyakran a kereskedők profitnövelésre használják fel a lehetőséget. Az MSZP mostani javaslata ezért kettős védelmi mechanizmust tartalmaz: az alacsonyabb adókulcsot kötelező árcsökkentéssel párosítanák, hogy az valóban a lakosság mindennapi kiadásait enyhítse.

A társadalom is támogatja

A frakcióvezető hozzátette: a Medián legfrissebb közvélemény-kutatása szerint még a Fidesz szavazóinak többsége is támogatja az alapélelmiszerek áfacsökkentését. Szerinte a kormánypárt gyakran figyeli a közvélemény alakulását – itt az ideje, hogy most valóban hallgassanak a saját szavazóikra, és megszavazzák az MSZP törvénymódosítását.

„A mi javaslatunk nem csupán ígérgetés. Az MSZP törvénymódosító indítványa ott van a Parlament előtt.” – hangsúlyozta Tóth Bertalan.

Éles üzenet a kormánypártnak

Az MSZP szerint a javaslat különösen időszerű a folyamatosan emelkedő élelmiszerárak mellett, hiszen az infláció továbbra is jelentős terheket ró a családokra. A párt ezzel nemcsak konkrét segítséget szeretne nyújtani, hanem politikai nyomást is gyakorolna a kormányra, hogy végre érdemi lépéseket tegyen a megélhetési válság enyhítése érdekében.

A kérdés most az: lesz-e valódi kormányzati akarat a társadalmi elvárások követésére, vagy a javaslat sorsa csupán egy újabb parlamenti fiókban végzi?

Fordulat következett be a Pankotai Lili kontra Pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium ügyben: a Pécsi Ítélőtábla másodfokon megállapította, hogy az iskola megsértette a diák politikai véleménynyilvánításhoz fűződő jogait. Az ítélet értelmében az intézménynek egymillió forint sérelemdíjat kell fizetnie a volt tanulónak, továbbá közleményt is közzé kell tennie az ítéletről saját felületein – írja a Telex.

A döntés jogerős, és teljes mértékben megváltoztatja az elsőfokú ítéletet: a Pécsi Törvényszék még elutasította Pankotai keresetét, megalapozatlannak tartva a diák által benyújtott panaszt.

Példát akart mutatni

Pankotai Lili még 2023 januárjában jelentette be a Telexnek adott interjúban, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indít az iskola ellen. Mint elmondta, nem személyes bosszú vezette, hanem az a cél, hogy másoknak is példát mutasson: „vissza kell tolni a határokat”.

A TASZ és az egykori diák szerint a politikai véleménye miatt megalázó és zaklató légkör alakult ki az iskolában, amely végül odáig vezetett, hogy 2022 novemberében elhagyta az intézményt. A zaklatás részeként nyilvános elhatárolódás, igazgatói számonkérések történtek, sőt az igazgató felmérést is végzett a tanárok körében, hogy kívánják-e tovább tanítani a végzős diákot. A válaszok után közölte: a tanárok közül szinte senki nem akar vele együtt dolgozni.

A bíróság szerint a diák jogai sérültek

A Pécsi Ítélőtábla ítéletében hangsúlyozta: Pankotai Lilinek „van politikai tulajdonsága”, így a jogai a véleménynyilvánítása miatt sérültek. Az ítélet külön kiemelte, hogy egy diák alárendelt helyzetben van egy intézménnyel szemben, ezért az iskola magatartása – külön-külön és összességében is – jogsértő volt.

A bíróság szerint, ha az iskola valóban a köznevelési törvény szerint kívánt volna eljárni, akkor nem elhatárolódni kellett volna a diáktól, hanem kiállni mellette, és megvédeni őt a támadásokkal szemben.

Nem bocsánatkérés, de kötelező közlemény

A TASZ jogi képviselője, Zeller Judit elmondta: szerették volna elérni, hogy az iskola bocsánatot kérjen, ez azonban végül nem szerepel az ítéletben. Az intézménynek ugyanakkor kötelező közleményt kell megjelentetnie, amely tájékoztatja a nyilvánosságot az ítélet tartalmáról.

„Fontos elem, hogy az erőviszonyokat helyesen értékelte a bíróság. Egy diák állt szemben egy egész iskolával. Egy iskola nem teremthet ellenséges viszonyokat a saját diákjával szemben” – értékelte az ítéletet Zeller Judit. „Ha komolyan gondoljuk, akkor a gyerekvédelem ezt is jelenti.”

Példátlan ügy – jelzés az oktatási rendszer felé

Az ítélet precedensértékű lehet a magyar oktatási rendszerben. A döntés üzenete világos: a politikai véleménynyilvánítás nem lehet alapja megkülönböztetésnek vagy megalázásnak – még az iskolák falain belül sem.

A kérdés most már csak az: lesz-e következménye a gyakorlatban is, vagy csupán papíron marad meg az igazságszolgáltatás győzelme?

Drámai mértékben drágulnak az ingatlanok Magyarországon – hívta fel a figyelmet Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke egy közösségi médiás bejegyzésében. A legfrissebb adatok szerint országosan 10,4%-kal, míg Budapesten elképesztő 17%-kal emelkedtek a lakásárak egyetlen év alatt. A fővárosban a használt lakások átlagára már a 100 millió forintot közelíti – és ez nem luxuslakásokat jelent, hanem az átlagot.

„Hol éljenek a magyarok? Mit csináljanak a fiatalok?” – teszi fel a jogos kérdést Komjáthi, aki szerint egyre több fiatal számára válik elérhetetlenné az önálló lakhatás. Az albérletárak is követik a trendet: Budapesten egy 1-2 szobás lakás bérlése is sok esetben többe kerül, mint egy átlagos fizetés fele.

Lakhatás mint luxuscikk

A mostani ingatlanpiaci folyamatok arra mutatnak, hogy a lakhatás ma már nem alapvető szükségletként, hanem egyre inkább luxustermékként jelenik meg. A fiatal pályakezdők, kisgyermekes családok vagy alacsonyabb jövedelműek számára már szinte csak a szülői ház, vagy a hitelből való eladósodás marad alternatívának.

A társadalmi következmények már most is érezhetők: későbbre tolódik a családalapítás, fokozódik az elvándorlás a nagyvárosokból, és egyre többen választják a külföldi munkavállalást – nem karrierépítésből, hanem kényszerből.

Hol van a megoldás?

A kormány részéről eddig leginkább a hitelalapú támogatási formák kerültek előtérbe, mint például a CSOK vagy a babaváró hitel, ám ezek elsősorban a középosztály felsőbb rétegeinek nyújtanak segítséget, miközben nem fékezik az árakat, sőt, sok esetben még tovább fűtik az ingatlanpiacot.

Szakértők szerint valódi megoldást csak állami bérlakásprogram, megfizethető lakások építése, valamint piacszabályozó intézkedések – például albérletár-szabályozás – hozhatnának.

Kérdések maradnak

• Hová költözzenek a fiatalok, ha se vásárlásra, se bérlésre nincs esélyük?
• Mi lesz azokkal, akik egy élet munkája után sem tudnak saját lakásban megöregedni?
• Ki viszi tovább az országot, ha a fiatal generáció külföldre menekül a megfizethetetlen árak elől?

Egy biztos: a lakhatás nem lehet kiváltság, hanem alapjog kellene, hogy legyen. A jelenlegi trendek viszont egyre inkább az ellenkező irányba mutatnak.