Olyan dolog történt, amin még a sokat látott MSZP-sek is megdöbbentek

A politikai élet nem szűkölködik botrányos kijelentésekben, de néha még a sokat látott veteránok is csak pislognak.

Most épp Kollár Kinga (TISZA PÁRT) nyilatkozata okozott döbbenetet – nem is akármilyet. A politikus ugyanis abban reménykedik, hogy az uniós források visszatartása miatt „romlik a helyzet” Magyarországon. Igen, jól olvassák: szerinte politikailag az lenne a jó, ha mindannyian rosszabbul élnénk.

Ez nem csak felelőtlen – ez már az a szint, amit még a legrutinosabb MSZP-s is nehezen emészt meg. Mert lehet vitatkozni a kormány politikájával, lehet kritizálni intézkedéseket, sőt: kell is. De azt kívánni, hogy ne legyen pénz kórházra, iskolára, családtámogatásra? Hogy a hétköznapi emberek nyomorúságából sarjadjon valakinek a politikai karrierje?

Ez már nem ellenzéki pozíció, ez már morális csőd.

Az MSZP világosan fogalmazott: „Aki abban lát esélyt a politikai sikerre, hogy honfitársai rosszabbul élnek, az nem méltó a köz szolgálatára.” A párt szerint nem egy rivális politikai erővel van bajuk, hanem egy egész mentalitással – azzal, amelyik a politikát játéknak, a választókat pedig statisztának tekinti.

Miközben emberek küzdenek a rezsiszámlákkal, az élelmiszerárakkal, gyógyszerköltségekkel, addig van, aki ezt politikai lehetőségként ünnepli. Az MSZP ezzel szemben azt üzeni: nem hagyják magukra azokat, akik bérből és fizetésből élnek. Nem azt akarják hallani, hogy „romoljon csak a helyzet” – hanem azt, hogy „veletek vagyunk”.

Kollár Kinga mondata egy pillanat alatt megmutatta, mi a tét a közéletben: nem csak pártok és programok küzdenek egymással, hanem emberi hozzáállások. És amíg lesznek olyan politikusok, akik a saját népük bajában látják a karrierjük esélyét, addig bizony mindig lesz miről beszélnünk.

És most tényleg van.

Elszabadultak a Fidesz valami elképesztő dologra készül: Lázár János fenyíteni próbálta Magyar Pétert

Kormányzati pánikhangulat és durvuló retorika uralja a közéletet egy brüsszeli bizottsági ülés után: Lázár János, építési és közlekedési miniszter példátlanul kemény hangvételű Facebook-posztban üzent Magyar Péternek, a Tisza Párt vezetőjének. A miniszter „hazaárulásról”, „polgárháborús hangulatról” és „káoszszításról” beszél, és egyenesen azt írja: „Különben az Úristen kegyelmezzen neki.”

Miből lett a botrány?

A lavinát Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője indította el egy EP-bizottsági felszólalással, ahol az uniós pénzek felfüggesztéséről és annak magyar társadalomra gyakorolt hatásáról beszélt. A legnagyobb visszhangot azonban az a mondata váltotta ki, miszerint:

„A magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. Én ezért nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokat illetően.”

Ez a kijelentés robbantotta a politikai aknamezőt, amelyre Orbán Viktor, Gulyás Gergely és Lázár János is rálépett – nem is finoman.

Orbán: „Ez a magyar demokrácia sötét napja”

A miniszterelnök szerint a Tisza Párt „összeesküdött Brüsszellel a magyarok ellen”, és tudatosan akarta tönkretenni a gazdaságot és az egészségügyet, hogy az emberek elégedetlensége az ellenzék malmára hajtsa a vizet. Szerinte a képviselők nem az ország érdekeiért, hanem az ország ellen dolgoznak.

„Akik a magyarok ellen dolgoznak Brüsszelben, tűnjenek a magyar közéletből!” – zárta mondandóját a miniszterelnök.

Lázár: „Ez már történelmi bűn”

Lázár János még ennél is tovább ment. A miniszter „az őszödi beszéd utáni legnagyobb botránynak” nevezte a történteket, és szerint a Tisza Párt politikusa nyíltan elismerte, hogy „minél rosszabb Magyarországnak, annál jobb a Tisza Pártnak.”

Lázár súlyos szavakat használt:

„Ez már nem böszmeség, ez történelmi léptékű hazaárulás. Aki így gondolkodik, az ne maradjon a közéletben.”

Majd felszólította Magyar Pétert, hogy határolódjon el a kijelentéstől, különben:

„Az Úristen kegyelmezzen neki.”

Gulyás Gergely: „Ez nem hazaárulás – mert talán nem is magyar”

A Kormányinfón Gulyás Gergely sem kímélte Kollár Kingát. Bár jogilag nem nevezte hazaárulónak, de odaszúrt:

„Semmi nem utal arra, hogy a tiszás képviselő asszonynak Magyarország lenne a hazája.”

Magyar Péter: „Ezért nem jön a pénz – korrupció miatt”

Magyar Péter még Orbán posztja előtt reagált, és határozottan visszautasította a vádakat. Szerinte a helyzet világos:

„Az Orbán-kormány ipari méretű korrupciója miatt nem érkezik meg a 8 ezer milliárd forint uniós forrás hazánkba. A TISZA még nem is létezett, amikor felfüggesztették az uniós kifizetéseket.”

Politikai ágyútűz indul?

A kormány egyértelműen úgy tűnik, megkezdte a Tisza Párt karaktergyilkos támadását – Kollár Kinga mondatai csak ürügyként szolgálhattak egy már amúgy is előkészített stratégiához. Az elmúlt napok nyilatkozatháborúja alapján a 2026-os választási kampány korábban elkezdődött, mint valaha – és a frontvonal most nemcsak a belpolitikában, hanem Brüsszelben is húzódik.

A kérdés csak az: ki profitálhat ebből a háborús retorikából? A választók? Aligha. A kormány vagy az ellenzék? Majd elválik. Addig is, úgy tűnik, a politikai hőmérő tovább emelkedik – és már lángol.

„Azt a rohadt életbe” – Gyurcsány Ferenc szó szerint sokkot kapott

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke Kötcsén járt, ahol – saját elmondása szerint – mindössze néhány alapvető élelmiszert vásárolt egy kisboltban, mégis több mint 4000 forintot fizetett. A volt miniszterelnök az eseten nem csupán meglepődött, hanem fel is háborodott – nem a boltosra, hanem a hazai inflációra, amelyet Európa-bajnok szinten lát.

Lementem a kisboltba itt Kötcsén. Vettem három paradicsomot, négy paprikát, öt fej vöröshagymát, két darab körtét és negyed kiló kenyeret. Fizettem 4.100 forintot. Azt a rohadt életbe!” – kezdődik Gyurcsány posztja, amelyet a Facebookon tett közzé.

A politikus azonnal leszögezte: nem az eladó a hibás, sőt, szerinte éppen hogy a kisboltok vannak a legnehezebb helyzetben. Az igazi felelőst – saját szavaival – „Magyarország Európa-bajnok inflációjában” látja.

Az infláció felzabálja a fizetésünket, a nyugdíjunkat. Orbán és Semmilyenszámotnemtalálokel minisztere azt mondja, hogy tockost adnak a pénzromlásnak, és ketrecharcban leviszik a földre. Ja.” – fogalmaz ironikusan, utalva a kormányzati kommunikációra.

Gyurcsány tovább fűzi gondolatmenetét, amikor Donald Trump – szerinte Orbán „eszement barátja” – felbukkanását is az árfolyam-ingadozásokhoz kapcsolja. Megjegyzi, hogy a forint újra gyengül, ami szerinte nemcsak az utazóknak, hanem minden magyar embernek rossz hír: egy gyengébb forint közvetlenül növeli az inflációt, drágítva az importárukat és a mindennapi megélhetést is.

Amikor a pénztárnál állnak, jusson eszükbe Orbán és Trump. Esetleg a rokonok.” – zárja posztját, nem kevés éllel.

A bejegyzés gyorsan terjed a közösségi médiában, sokan osztják a véleményét az elszállt árakról, mások szerint viszont Gyurcsány most is csak politikai tőkét próbál kovácsolni egy „bevásárlásból”.

Akárhogy is, a kötcsei kisbolt esete újabb jelzés arra, hogy az élelmiszerárak továbbra is érzékenyen érintik a magyarokat – és már nemcsak a pénztárcájukat, hanem a politikai vitákat is újraélesztik.

Olyat húzott Dobrev Klára amivel alaposan meglepte az öreg Orbán-papát

Image: 73897527, A Demokratikus Koalíció 2019-es európai parlamenti választások eredményvárója a budapesti Radison Blu hotelben, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője felszólította a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB), hogy haladéktalanul döntsön pártja népszavazási kezdeményezéséről, amely Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szól. A DK szerint ideje lenne végre valódi kérdésekről kikérni a magyar emberek véleményét – nem pedig „kamukonzultációkkal” szórni a közpénzt és manipulálni a közvéleményt.

A népszavazási kérdést három héttel ezelőtt nyújtották be, de az NVB azóta sem döntött róla. A DK álláspontja szerint az időhúzás nem véletlen: a hatalom nem akar szembesülni azzal, hogy a magyarok többsége támogatja Ukrajna EU-csatlakozását.

Dobrev hivatkozott a Republikon Intézet friss felmérésére, amely szerint a magyar társadalom többsége egyértelműen támogatja Ukrajna uniós tagságát, és csak kisebbségben vannak az ellenzők. Ez pedig – a DK szerint – egyértelműen igazolja, hogy a kérdés fontos, aktuális, és méltó arra, hogy népszavazás döntsön róla.

A DK által benyújtott kérdés így szól:

„Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna a csatlakozási feltételek teljesítése esetén az Európai Unió tagja legyen?”

A párt úgy véli, hogy ezzel a világos és egyértelmű kérdéssel érdemes foglalkozni – ellentétben a kormány által indított, sokak által „kamukonzultációnak” nevezett, manipulált kérdőívekkel. A Demokratikus Koalíció álláspontja világos: Ukrajna EU-csatlakozása Magyarország érdeke is, különösen a kárpátaljai magyar közösség szempontjából.

Baloldalinak és európainak lenni nem divat kérdése” – hangsúlyozta Dobrev Klára, hozzátéve, hogy a DK szociáldemokrata pártként elkötelezett az Európai Egyesült Államok víziója mellett. Szerintük a kormánypropaganda ukránellenes hangulata nemcsak káros, hanem élesen szembemegy a valósággal és az emberek véleményével is.

A kérdés most az: mer-e dönteni az NVB, vagy újra győz az időhúzás politikája?

Pankotai Lili kimondta, amit sokan nem mertek volna

Pankotai Lili ismét megszólalt – és ezúttal a demokrácia valódi természetére hívta fel a figyelmet. Friss Facebook-bejegyzésében markáns és egyben gondolatébresztő véleményt fogalmazott meg arról, hogy mit is jelent valójában egy demokratikus berendezkedés, és miért nem elég az, ha pusztán „tüntethetsz és szavazhatsz”.

Sokan hangoztatják – nem ritkán cinikus éllel –, hogy „amíg elmondhatod a véleményed, addig itt demokrácia van”, vagy „amíg szabadon tüntethetsz, nincs miről beszélni”. Pankotai azonban ezzel az egyszerűsítő logikával szállt szembe: szerinte ezek a jogok önmagukban nem jelentik azt, hogy egy ország valóban demokratikus. Ezek a felszíni elemek csak akkor kapnak igazi jelentést, ha mögöttük működik a rendszer is – és nem csupán papíron.

A posztjában hangsúlyozza, hogy a demokrácia nem pusztán jogtechnikai kérdés, hanem egy mélyebb, tartalmi valóság. A formai keretek önmagukban nem érnek semmit, ha a mögöttük lévő intézmények kiüresedtek, vagy a hatalom szolgálatában állnak.

Pankotai felsorolta a demokrácia legfontosabb alappilléreit:

  • Független bíróságok, ahol a jog mindenkit egyformán véd.
  • Szabad és sokszínű média, amely segíti az állampolgárokat abban, hogy ne csak propaganda alapján formáljanak véleményt.
  • Ténylegesen szabad választások, ahol nemcsak a szavazás lehetősége adott, hanem az információ is hozzáférhető.
  • Független jogállam, ahol a hatalmi ágak valóban elkülönülnek.
  • A civil társadalom szabadsága, ahol a polgárok szerveződhetnek, kérdezhetnek, vitázhatnak – félelem és megbélyegzés nélkül.

És végül, a legfontosabb gondolata:

„A demokrácia nem az, hogy elmehetsz szavazni – hanem az, hogy valódi választási lehetőséged van.”

A bejegyzés nem csak politikai állásfoglalás, hanem egy figyelmeztetés is: ha a fenti alappillérek meggyengülnek – ha a média egy kézben összpontosul, ha a bíróságok nem függetlenek, ha a közbeszédet propaganda uralja –, akkor hiába vannak „demokratikus” külsőségek, a rendszer valójában már nem az. Csak egy díszlet.

Pankotai Lili szavai egyre többekhez jutnak el, és fontos kérdéseket vetnek fel. Kérdéseket, amelyek nem csupán a politikusokra, hanem mindannyiunkra tartoznak: mert a demokrácia nem magától értetődő, hanem olyasmi, amit nap mint nap meg kell védeni. És nem elég a színpad, ha a darabot már rég nem játsszák benne.

Az orbáni útra lépett a Karácsony Gergelyt hátba szúró Baranyi Krisztina (cikkünk frissült)

A magát az átláthatóság és civil kontroll bajnokaként hirdető Baranyi Krisztina mára pontosan azon az úton halad, amit évek óta bírál: a zárt ajtók mögötti döntéshozatal, az információk visszatartása, a politikai trükközés és az egyeztetés nélküli hatalomgyakorlás lett a ferencvárosi városvezetés védjegye.

Aki eddig azt hitte, hogy Baranyi az „új politika” képviselője – annak érdemes újragondolnia, ki is áll ma a IX. kerület élén.

Mert amit Ferencvárosban művel, az már inkább emlékeztet Orbán Viktor módszereire, mint egy valódi demokratikus városvezetésre. És miközben országosan még mindig a rendszer egyik legkeményebb kritikusaként pózol, helyben ugyanazokat az eszközöket használja, mint akiket bírálni szokott.

Karácsonyt hátba szúrta, a nyilvánosságot kizárta

Baranyi Krisztina aki Karácsony Gergely főpolgármesterrel szemben nyílt támadásokba kezdett és korábban a „világ leggyávább főpolgármesterének nevezte” egyre inkább távolodik az ellenzékiségtől, főleg, hogy a saját kerületében ő maga alkalmazza a legsötétebb trükköket melyeket korábban a Fidesznél láthattunk csak.

15 perces trükk: így kerüli meg Baranyi a képviselőket és a nyilvánosságot

Több kerületi képviselő szerint a hivatal csupán negyedórával a zárás előtt küldte ki azt a dokumentumot, amelyből kiderült, miről is lesz szó a másnapi bizottsági ülésen. A cél világos: az ellenzéki képviselőknek ne legyen idejük felkészülni, és a lakosság se szerezzen tudomást arról, hogy épp milyen súlyos kérdéseket tárgyalnak. Egyfajta „sötétben tartás”, amit a helyi ellenzék már nem hajlandó szó nélkül hagyni.

Zöld szavak – szürke valóság

A Semmelweis Egyetemmel történő megállapodás egyre több feszültséget teremt, mely a Szentágothai János tér átépítését takarja. A kerületben élő érintettek márciusban tiltakozó demonstrációt is tartottak, mivel a sűrűn fásított zöldfelület egy pihenőpark, amelynek háta mögött a Semmelweis Egyetem a 2013-ban megvásárolt épülettömbjében egy újabb egyetemi szárnyat szeretne létesíteni. A probléma ezzel az, hogy az egyetem az építés felvonulási területének épp ezt a parkot nézte ki, ahol ma fás, bokros terület van.

Itt néhány hónap múlva többtonnás munkagépek fognak dolgozni, majd a munka végeztével a fák egy részét zöldkazettákba telepített cserjékre cserélik, és a teret szürke árnyalatos téglaburkolattal lekövezik.

A botrány amely a Szentágothai János tér átépítése körül bontakozott ki rávilágít arra, mennyire problémás ez a fajta „ellenzékiség”. Az ügyben a helyiek demonstráltak, a fák kivágásától tartanak. A park egy részét beton és térkő váltja fel, a zöldterület csökken, de a ezt futónövényekkel próbálják „elfedni”.

Ez pedig zöldpolitika helyett zöldre mázolt beruházás – miközben a jelek szerint háttérben már hónapokkal ezelőtt elkezdtek egyeztetni a beruházókkal, a képviselőket és lakosokat csak utólag tájékoztatták. Ez lenne a „semmit rólunk, nélkülünk” elv megvalósulása?


Cikkünk megjelenése után a Semmelweis Egyetem az alábbi helyesbítést küldte meg részünkre, melyet az alábbiakban változtatás nélkül közlünk:

A Szentágothai János tér teljes lekövezéséről ír a szerző, többek között arra hivatkozva, hogy „A SOTE látványtervein azonban az látszik, hogy a jelenlegi zöldfelületi mutatót úgy kívánják a helyszínen fenntartani, hogy – bár a parkot letérkövezik – a határoló tűzfalra futónövényt futtatnak fel. …. Az Indexnek nyilatkozó egyik baloldali kerületi képviselő szerint összességében 23 százalékkal több szilárd burkolat fedi majd a teret.”

Ezzel szemben a valóság az, hogy szó nincs a tér teljes lekövezéséről, a zöldfelület tervezett aránya pontosan megegyezik a jelenlegivel, 34 százaléknyi és jelentősen meghaladja a helyi szabályozás szerinti elvárt mértéket.

A cikk szerzője azt írja, hogy „A SOTE látványtervein azonban az látszik, hogy a jelenlegi zöldfelületi mutatót úgy kívánják a helyszínen fenntartani, hogy – bár a park zöldkazettákon kívüli részét lekövezik és a födémen lévő zöldfelület is csökken – a határoló tűzfalra futónövényt futtatnak fel.”
Ezzel szemben a valóság az, hogy a födém a tér alá épített mélygarázs födémje – ezt a terven a világos zöld kazetták jelölik. Itt jelenleg sincsenek nagy fák, mert a födém nem terhelhető a szükséges földréteggel.

 Fontos kiemelni továbbá, hogy a Thaly Kálmán utcára kihelyezett hét darab dézsás növény nem számít bele a zöldterületi mutatóba.

 A cikk szerzője arról is ír, hogy „Itt néhány hónap múlva többtonnás munkagépek fognak dolgozni, majd a munka végeztével a fák egy részét zöldkazettákba telepített cserjékre cserélik, és a teret szürke árnyalatos téglaburkolattal lekövezik.”

Az állítás, miszerint „a fák egy részét zöldkazettákba telepített cserjékre cserélik” nem igaz. Ezzel szemben a valóság az, hogy a csatolt látványterven is szereplő (körrel jelölt) 14 db előnevelt fát tervezzük telepíteni, amelyek az innovatív faátültető német technológiának köszönhetően döntő részben a jelenleg is a téren álló koros fák.

A cikkhez küldött helyesbítési kérésre az alábbi két infografikát kaptuk:


A jogállamiság harcosa? A kormányhivatal szerint még a működési szabályzat is problémás

A Fővárosi Kormányhivatal törvényességi észrevételek sorát fogalmazta meg Ferencváros működésével kapcsolatban. A kifogások között szerepel:

  • a képviselői jogok korlátozása,
  • az interpellációk ellehetetlenítése,
  • átláthatatlanság a „különös eljárásrend” okán

Baranyi tehát úgy viselkedik, mint egy kicsiben működő hatalomkoncentráló gépezet, ahol a formális szabályokat is addig csavarják, amíg már senki nem lát bele, mi történik a színfalak mögött.

Baranyi ma már nem ellenzéki hős – hanem egy új Orbán Ferencvárosban

A kerületben dolgozó baloldali képviselők is egyre nyíltabban kritizálják Baranyit. A „közösségi városvezetés” mára öncélú hatalomgyakorlássá vált, ahol az információkat visszatartják, az ellenállókat kikerülik, és a kényelmetlen ügyeket lesöprik az asztalról.

Baranyi Krisztina először Karácsonyt szúrta hátba, most pedig a saját választóit zárja ki a döntéshozatalból. A módszerek ismerősek: ez az orbáni hatalomtechnika kicsiben.

És ha így folytatja, a választók a végén pont úgy fogják megítélni, mint azt, akit eddig olyan hangosan kritizált.

Index.hu nyomán

Lehullott a lepel Orbán tervéről – veszélyes és drámai következményei lehetnek a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésnek

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) mély aggodalmát fejezi ki a kormány döntése kapcsán, miszerint Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – ennek éles hangon és szakmai alapossággal kidolgozottan hangot is adott az MSZP.

Ez a lépés súlyosan ellentétes hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásaival és az igazságszolgáltatás iránti elkötelezettségével valamint tovább távolítja Magyarországot az Európai Unió alapértékeitől.

A Nemzetközi Büntetőbíróság szerepe és jelentősége

Az ICC létrehozása mérföldkő volt a nemzetközi közösség számára a legsúlyosabb bűncselekmények – mint a népirtás, háborús bűnök és emberiség elleni bűncselekmények – elkövetőinek felelősségre vonásában. Az ilyen bűncselekmények nem ismernek határokat, és az igazságszolgáltatás biztosítása érdekében elengedhetetlen a nemzetközi összefogás.

Folyamatban lévő ügyek és Magyarország felelőssége

Az ICC előtt számos fontos ügy van folyamatban, többek között:

  • Ukrajnában elkövetett háborús bűnök: Az ICC vizsgálja azokat a bűncselekményeket, amelyeket az orosz–ukrán háború során követtek el, beleértve a civilek elleni támadásokat és a tömeges deportálásokat. Tavaly az ICC nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen az ukrán gyerekek Oroszországba hurcolása miatt. Ha Magyarország kilép az ICC-ből, nem lesz jogi kötelezettsége végrehajtani az ilyen elfogatóparancsokat.
  • Embercsempészet és emberkereskedelem a mediterrán térségben: Az ICC nyomozást folytat a líbiai embercsempész-hálózatok ellen, amelyek rendszeresen eladják a menekülteket emberkereskedőknek. Egy 2023-as vizsgálat szerint fegyveres csoportok erőszakkal prostitúcióra kényszerítenek nőket és gyermekeket. A Nemzetközi Büntetőbíróság szerepe kulcsfontosságú ezen bűncselekmények visszaszorításában.
  • Háborús bűnök Észak-Oszétiában és Grúziában: Az ICC a 2008-as orosz–grúz háború során elkövetett bűncselekményeket is vizsgálja, beleértve az etnikai tisztogatásokat és civilek elleni támadásokat. Több tízezer grúz kényszerült elhagyni otthonát, mivel oroszbarát milíciák fegyveres erővel űzték el őket.

Magyarország kilépése az ICC-ből azt üzeni a nemzetközi közösségnek, hogy nem kíván részt venni ezen bűncselekmények elleni fellépésben. Ez elfogadhatatlan egy demokratikus jogállamban.

Uniós tagság és jogállamiság

Magyarország az Európai Unió egyetlen tagállamaként döntött az ICC-ből való kilépés mellett, ami tovább növeli elszigeteltségünket az uniós közösségen belül. Ez a lépés negatívan befolyásolhatja az uniós forrásokhoz való hozzáférésünket is, hiszen az EU kiemelt figyelmet fordít a jogállamisági normák betartására.

Magyarország hitelességének romlása

A kilépés aláássa hazánk nemzetközi tekintélyét, hiszen a demokratikus értékeket és a jogállamiságot képviselő államok elvárják, hogy partnereik elkötelezettek legyenek az igazságszolgáltatás iránt.

Ez különösen fontos NATO- és EU-tagként, mivel mindkét szervezet kiemelten kezeli a nemzetközi jog tiszteletben tartását. Magyarország ezzel a lépéssel olyan országok közé sorolja magát, amelyek nem kívánják betartani a nemzetközi igazságszolgáltatás normáit.

Belső jogállamisági aggályok

A kormány döntése összhangban van az elmúlt években megfigyelhető folyamatokkal, melyek során gyengítették az igazságszolgáltatás függetlenségét és csorbították a demokratikus intézményeket. Ez tovább erősíti a jogállamisággal kapcsolatos uniós aggályokat, és növeli a kockázatát annak, hogy Magyarország még több uniós támogatástól essen el.

További elszigetelődés veszélye

A kilépés tovább mélyíti Magyarország elszigeteltségét az EU-n belül, és nehezebbé teheti a gazdasági és politikai együttműködést más tagállamokkal.

Az ICC-ből való kilépés precedenst teremthet arra, hogy a kormány más nemzetközi szervezetekből is kivonuljon, ha azok számonkérik az alapvető jogállami normák betartását. Ez pedig komoly diplomáciai és gazdasági károkat okozhat hazánknak.

Az igazságszolgáltatás iránti elkötelezettség fontossága

A jogállamiság és az igazságszolgáltatás iránti elkötelezettség nem választható szét. Nem lehetünk egyszerre a jogállamiság hívei, miközben elutasítjuk a nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását. A kilépés azt sugallja, hogy a kormány nem tartja fontosnak a legsúlyosabb bűncselekmények elleni fellépést.

Felszólítás a döntés felülvizsgálatára

A Magyar Szocialista Párt felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul vizsgálja felül döntését, és tartsa fenn Magyarország tagságát a Nemzetközi Büntetőbíróságban. Csak így biztosíthatjuk, hogy hazánk továbbra is aktív szereplője maradjon a nemzetközi igazságszolgáltatásnak, és hozzájáruljon a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásához.

Vérfagyasztó tényeket közölt az MSZP – szakmailag úgy felmosták a padlót Orbánékkal, hogy azt tanítani kellene

Az MSZP nem kertelt: kőkemény, szakmailag alátámasztott tényeket tettek le az asztalra a kormány új drogpolitikájával szemben – és ezzel gyakorlatilag darabokra szedték a Fidesz másfél évtizedes semmittevését. A szocialisták úgy mutattak rá a rendszer hibáira, hogy abból politikai tananyagot lehetne írni.

A kormány legújabb törvényjavaslata (T/11401.) újabb szigorításokat hozna a szerhasználók ellen – hosszabb rendőrségi őrizet, a jogállamiságot súroló intézkedések, keménykedő retorika. De az MSZP szerint ez nemcsak embertelen, hanem teljes szakmai csőd is. És most részletesen meg is mutatták, miért.

1. Orbán Viktor ígérete: drogmentes Magyarország – a valóság: droguralta nyomorvidékek

2009-ben még nagy hangon ígérte a Fidesz, hogy „néhány éven belül” felszámolják a drogproblémát. Ehhez képest 2024-ben ott tartunk, hogy dizájnerdrogok pusztítanak a legszegényebb településeken, már gyerekek is ájulnak el tőlük az iskolákban. Prevenció nincs, ellátórendszer nincs, de a kormány továbbra is eljátssza a keményfiút – papíron.

2. Kriminalizálás mindenek felett – miközben a nemzetközi példák mást mutatnak

A kormány azt hiszi, ha elég fiatalt visznek be 72 órára, megoldódik a droghelyzet. Az MSZP viszont világosan kimondta: a kriminalizálás sehol nem csökkentette a szerhasználatot – csak tovább taszította a legkiszolgáltatottabbakat a mélybe. Az elrettentés nem megoldás, a rendőrség túlterhelt, a börtönök zsúfoltak – és még mindig nincs válasz arra, miért nincs működő megelőző rendszer.

3. Tény: 15 éve nem történt semmi – csak leépítés, hazudozás és propaganda

2013 óta nincs érvényben valódi drogstratégia. A tűcsereprogramokat leállították, a szociális munkát kivéreztették, az iskolai prevenció gyakorlatilag eltűnt. A kormány eközben diadalmas nyilatkozatokat tesz – miközben a gyerekek már mentőhelikopterrel kerülnek kórházba drogfogyasztás miatt.

4. Mezőcsát: az ország szégyene

Az MSZP külön kiemelte a mezőcsáti esetet, ahol tavaly hat iskolás fiút vittek kórházba, miután valószínűleg drogot fogyasztottak. Az állam válasza? Rendőrségi eljárás – de sehol egy iskolapszichológus, sehol prevenciós oktatás, sehol egyetlen szakember, akihez ezek a gyerekek fordulhatnának. Ez nem hiba, ez rendszerhiba.

5. Az MSZP három kérdése, amire a kormány nem tud válaszolni

A szocialisták nem hagyták annyiban – feltették a három kérdést, amire ma nincs válasza sem Pintér Sándornak, sem Orbán Viktornak:

  • Miért nincs még mindig drogprevenciós rendszer Magyarországon?
  • Mi történt – vagyis inkább mi nem történt – az elmúlt 15 évben a drogkezelés terén?
  • Hogyan történhetett meg, hogy a miniszterelnök drogellenes ígérete teljes csődbe fulladt?

A válasz: mert nem akartak foglalkozni vele. Mert nem volt politikai akarat, csak üres jelszavak és tévékamerák előtt elmondott monológok.

Az MSZP most nem szimplán kritizált – hanem szakmailag megalapozott, adatvezérelt, emberközpontú alternatívát tett le. Olyat, amiből valóban működő rendszer épülhetne: prevencióval, szociális munkával, rehabilitációval, ártalomcsökkentéssel. Ezt hívják úgy, hogy politikát csinálni felelősséggel.

Közben a kormány tovább keménykedik, mintha ez 1993 lenne, nem 2025. De lehet, hogy most végre nem ússzák meg ennyivel – mert ez a padló, amit most felmostak alattuk, már vizes. És csúszik. Nagyon.

Több ezren tüntetnek Orbán ellen – Megtelt az Erzsébet híd

Kedd délutántól ismét tüntetők lepték el Budapest belvárosát. A demonstrációra ezúttal is az Erzsébet hídon került sor, ahol Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ellenzéki pártokkal és civil szervezetekkel közösen tartott megmozdulást a kormány politikája, a gyülekezési törvény módosítása és a Pride betiltása ellen tiltakozva.

A demonstrálók létszáma ezrekben mérhető, pontos számot nem tudunk, de az biztos, hogy a híd szinte rogyásig megtelt, a közlekedés megbénult.

24 helyett 12 óra

A mostani megmozdulás a negyedik hasonló akció az elmúlt hetekben. Egy héttel ezelőtt Hadházy már bejelentette, hogy április 8-án egy teljes napos, 24 órás hídfoglalásra készülnek. A rendőrség és a Kúria azonban végül csak 12 órára adott engedélyt, így legkésőbb kedd hajnal 4 óráig el kell hagyniuk a demonstrálóknak az Erzsébet hidat.

Politikai, szakmai és művészi hangok

A „technofasizmus” elleni tüntetésen ismét számos közéleti szereplő és ismert arc szólalt fel. A színpadon megjelent Simkó Edit tanár, Koltai Róbert és Szalay Krisztina színművészek, Holoda Attila energiapolitikai szakértő, valamint Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék nemrég lemondott bírója. Felszólalt még Puzsér Róbert publicista és Kis Milán influenszer is.

A szervezők a hivatalos program után nem zárják ki annak lehetőségét, hogy – az előző demonstrációkhoz hasonlóan – más hidakat is ideiglenesen lezárjanak, ezzel erősítve az üzenetüket.

MSZP: meleg tea és jelenlét

Az MSZP is aktívan részt vesz az eseményen, sátrat állítottak fel a helyszínen, ahol meleg teával kínálják a tüntetőket. Ezzel is támogatva a demonstrációt és a hajnali órákig kitartó résztvevőket.

A tüntetés békésen, de határozott hangvételben zajlik. A résztvevők a szabad gyülekezéshez való jogot, a demokratikus értékek védelmét és az autoriter tendenciák elleni összefogást hangsúlyozzák.

Nem akármivel készül ma estére az MSZP – Ma hatalmas tüntetés lesz

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) is aktívan részt vesz a mai, Erzsébet hídra szervezett demonstráción, amelyet Hadházy Ákos hirdetett meg a gyülekezési jog korlátozása és a Pride betiltása ellen.

A párt közösségi oldalán jelezte: nem üres kézzel érkeznek, több mint ezer matricával készültek, amelyeket a tüntetés során osztanak majd szét a résztvevők között. A matricák célja, hogy minél több helyre eljusson az üzenetük – ahogy fogalmaztak: „Találkozzunk, beszélgessünk és vigyetek matricákat!”

A demonstráció eredeti célja az volt, hogy a tiltakozók legalább 24 órára lezárják az Erzsébet hidat. A rendőrség azonban ezt a kérést nem engedélyezte, a közlekedés rendjére hivatkozva. Végül a demonstráció időkeretét kedd délután 16 órától szerda hajnal 4 óráig engedélyezték, beleértve a színpad felállítását és lebontását is.

A döntést a Kúria is megerősítette, amelynek tanácsát Varga Zs. András, a testület elnöke vezette. A bíróság szerint a tüntetés célja nem lehet a forgalom szándékos akadályozása, még ha egy ilyen demonstráció ezzel is jár.

Hadházy Ákos szerint a döntés politikai indíttatású: „Varga Zs. András Orbán embere, és nem bízta a véletlenre, a saját tanácsához vonta a döntést.” A képviselő ettől függetlenül kijelentette: este 17 órától hosszú időre kint lesznek a hídon, és ott válaszolnak majd a korlátozásokra.

Ez már a negyedik hete tartó tüntetéssorozat része, amelyet Hadházy és a Momentum szervez. A megmozdulások apropója a március közepén elfogadott törvénymódosítás, amely betiltja azokat a gyűléseket, amelyek „népszerűsítik” a homoszexualitást vagy a nemváltást. Az előző hetekben a tüntetők több alkalommal is blokkolták a fővárosi hidakat, például a Szabadság, Petőfi és Margit hidat is.

A kormány nem nézi jó szemmel a demonstrációkat. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt pénteki rádióinterjújában kijelentette: „Nem normális, hogy a hidakat lezárják. A nem tüntető többségnek is joga van normális életet élni.” A kormány ezért újabb törvénymódosítást készít elő, amely még szigorúbban szabályozná a közlekedést akadályozó tüntetéseket.

A miniszterelnök szerint bár a bírói függetlenség miatt nem utasíthatják a bíróságokat, jogalkotással megakadályozhatják, hogy egyáltalán ilyen demonstrációkat engedélyezzenek. „Ha a bírók így döntenek, és mi ezt nem akarjuk, akkor megváltoztatjuk a jogszabályokat.”

Hadházy szerint ez épp azt bizonyítja, hogy a kormányt zavarják a tiltakozások: „Orbán arrogáns reakciója megmutatja, mennyire zavarják őket az eddigi tiltakozások. Természetesen emiatt sem hagyhatjuk abba!” A politikus azt reméli, hogy a mai tüntetésen a korábbinál is többen vesznek részt, ezzel is nyomást gyakorolva a hatalomra: „Nem nyugszunk bele ezekbe a mocskos törvényekbe.”

Az MSZP részvétele és a matricák terjesztése is ezt a célt szolgálja: hogy a tiltakozás ne csak a hídra, hanem az egész városra – és országra – kiterjedjen.

Ezeket olvasta?

Ez is érdekelheti

Robbantott az MSZP frakcióvezetője: Tóth Bertalan kitálatlt az „évtized rablásáról”

Az MSZP új podcast műsora, az MSZPod első adásában Dr. Tóth Bertalan frakcióvezető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványain keresztül történő pénzmozgásokról beszélt részletesen. A...

A legendás televíziós odacsapott Orbánnak: Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan

Juszt László, a legendás tévés, aki hosszú éveken át A tévé ügyvédje című műsorban állt ki az igazságért, most ismét megszólalt – ezúttal nem...

Összeomlott az ellenzéki párt – A párt frakcióvezetője már „csomagol”

Úgy tűnik, a Momentum végleg letette a fegyvert a parlamenti jelenlét reményében. A párt frakcióvezetője, Bedő Dávid a Magyar Hangnak adott interjúban gyakorlatilag beismerte:...

Tóth Bertalan: Több mint egymillió magyar nyugdíjas él nélkülözésben

Drámai adatokat osztott meg a közösségi oldalán Dr. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője: egy friss felmérés szerint a magyar nyugdíjasok közel 60 százaléka él...

Botrányba fulladt a Ferenc pápa gyászmiséje az ismert fideszes bajkeverője viselkedése miatt

Sajnálatos incidens zavarta meg a Ferenc pápa emlékére szervezett hálaadó szentmisét szerda este Budapesten, a Szent István Bazilikában. Az eseményt a Magyar Katolikus Püspöki...