Legalább kormányozni tudnak: Brutális drágulást hozhat az újév

Az új év nemcsak új reményeket, hanem emelkedő üzemanyagárakat is hozott Magyarországon. Az inflációkövető jövedéki adó miatt az árak ismét felfelé mozdultak, és a 2025-ös évre sem várható jelentős enyhülés. Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője az ATV Start című műsorában osztotta meg az idei évvel kapcsolatos várakozásait.

A forint árfolyamának kulcsszerepe

Az üzemanyagárak alakulása nagyban függ a forint és a dollár közötti árfolyam változásaitól. A 2024 végén tapasztalt 400 forintos dollár-árfolyam már jelentős drágulást eredményezett, és Bujdos szerint további gyengülés esetén még magasabb árakra kell számítani. Az elemző előrejelzése szerint az üzemanyag átlagára 2025-ben várhatóan 620 forintos szinten stabilizálódik, 20 forintos eltéréssel.

Régiós összehasonlítás

Magyarország üzemanyagárai régiós szinten a középmezőnyben helyezkednek el. Bár a környező országokban is emelkedtek az árak, a nyomás enyhült azáltal, hogy a régiós árakat havi szinten elemzik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai, amelyek Magyarország és a szomszédos országok árait hasonlítják össze, a következő hetekben várhatók.

Kihívások a fuvarozóknak és fogyasztóknak

Az üzemanyagár-emelkedés különösen a fuvarozók számára jelent kihívást. Bujdos szerint az áremelkedést ezek a cégek csak késve tudják továbbhárítani, ami hosszabb távon azonban megjelenhet az egyéb termékek árában is. Ez a hatás néhány hónapon belül érezhetővé válhat a fogyasztók számára.

Adóterhek és minimálbéremelés hatásai

A 3%-os kiskereskedelmi különadó eltörlése némi könnyebbséget jelenthet a benzinkutak számára, ám ez nem valószínű, hogy jelentős árcsökkenést eredményez. Az adóterheken túl a minimálbéremelés is növeli a benzinkutak működési költségeit, amelyeket az árakba várhatóan beépítenek.

Nemzetközi tényezők

A globális olajárak alakulását az elemzők szerint kevésbé az orosz-ukrán háború, mint inkább az OPEC döntései és az amerikai olajkitermelés bővülése befolyásolja. Az Egyesült Államok önellátóbbá válási törekvései, valamint a kínai kereslet változása szintén kulcsfontosságú tényezők lehetnek az olajpiac stabilitása szempontjából.

Mire számíthatnak az autósok?

A 2025-ös év az előrejelzések szerint nem hoz jelentős árcsökkenést az üzemanyagpiacon. A forint árfolyama, a nemzetközi olajpiaci trendek, valamint a hazai adóterhek és béremelések egyaránt felfelé húzzák az árakat. Az autósoknak érdemes felkészülniük arra, hogy az üzemanyagköltségek továbbra is magas szinten maradnak.

Rendkívüli műsorvátozást jelentett be az ATV ma estére

Az ATV péntek esti műsorrendje megváltozik: 22:35-től Keleti Ágnes, a magyar sport történetének egyik legnagyobb alakja előtt tisztelegnek egy rendkívüli interjú sugárzásával. Az ötszörös olimpiai bajnok tornász, aki százhárom éves korában, csütörtök hajnalban hunyt el, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolójaként hagyott örökséget maga után.

Keleti Ágnes: A sport és az emberi kitartás ikonja

Keleti Ágnes nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi sportélet egyik legmeghatározóbb alakja volt. Ötszörös olimpiai bajnokként, a Nemzet Sportolójaként, és a világ legidősebb élő, valamint a valaha élt legidősebb olimpiai aranyérmeseként tisztelte a világ. Életútja nem csupán a sportban elért kimagasló eredményeiről, hanem elképesztő kitartásáról és emberségéről is szólt.

Egy rendkívüli interjú

Az ATV azzal a különleges beszélgetéssel tiszteleg a legendás sportoló előtt, amelyben Keleti Ágnes életéről, pályafutásáról, és az őt formáló történelmi időkről mesélt. Az interjú megragadja azt az életerőt és bölcsességet, amely végigkísérte őt több mint egy évszázadon keresztül.

Emléke örökké élni fog

Keleti Ágnes neve összeforrt a magyar sport történetével, és öröksége generációkat fog inspirálni. Az ATV műsora lehetőséget ad arra, hogy a nézők közelebbről is megismerjék ezt a páratlan életutat, amely tele volt küzdelemmel, sikerrel és példátlan emberséggel.

Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy Keleti Ágnesre emlékezzenek az ATV különleges adásában, péntek este, 22:35-től!

Történelmi csapás: Orbán olyan ütést kapott amiből csoda ha fel tud álni

Orbán Viktor december 22-én még büszkén jelentette ki, hogy Magyarország nem veszít el EU-s forrást, azonban az Európai Bizottság újév napján hivatalosan is megerősítette: hazánk egymilliárd eurónyi, azaz 400 milliárd forintnyi támogatástól esett el végleg. Ez az összeg nagyobb, mint az ország éves háziorvosi és házi gyermekorvosi kerete, amely 300 milliárd forint.

Miért vesztettünk el ekkora összeget?

Magyarországnak 2024 végéig kellett volna teljesítenie az uniós támogatások feltételeit, de a kormány nem tudott megfelelni ezeknek. Az EU különösen a közbeszerzések átláthatóságát és a korrupció elleni intézkedéseket hiányolta. Az Európai Unió Tanácsa már több mint két éve kötelezte Magyarországot ezek bevezetésére, de a megfelelő változások elmaradtak. Az elvesztett támogatás a 2022-es kötelezettségvállalásokra vonatkozott, és szerkezetileg gyenge területek fejlesztésére szánták volna.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának való megfelelés is problémás:

  • A bíróságok függetlensége továbbra sem biztosított.
  • A sz@&uális kisebbségek jogai sérülnek a 2021-es „gyermekvédelmi” törvény miatt.
  • A tudományos kutatás szabadságát korlátozza az egyetemek kiszervezése.
  • A menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést sem garantálja a magyar állam.

Orbán optimizmusa kontra valóság

Orbán Viktor decemberben még derűlátóan nyilatkozott. Az állami rádióban azt mondta: „Jönni fognak a pénzek, különben vétózom az új költségvetést.” December 22-én pedig úgy fogalmazott: „Brüsszelben van a pénzünk, amit el akarnak venni, de mi meg fogjuk azt védeni.” Ezek a kijelentések most már egyértelműen tévesnek bizonyultak.

Egyedi kudarc az EU-ban

Magyarország történelmet írt azzal, hogy elsőként veszítette el véglegesen kohéziós politikából származó forrásait. Ráadásul a jövőben további szankciók várhatók: a lengyel hírügynökség szerint 2025 végéig újabb 1,1 milliárd euró, 2026 végéig pedig a többi befagyasztott forrás is elveszhet.

Az ellenzék feljelent, a kormány tovább magyarázkodik

A Demokratikus Koalíció feljelentést tett Orbán Viktor ellen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt. Gulyás Gergely és Bóka János azonban továbbra is Brüsszelt okolja, politikai támadásnak titulálva a történteket.

Mi az üzenet az állampolgároknak?

A 400 milliárd forint elvesztése minden magyar állampolgárnak fejenként 40 ezer forintos veszteséget jelent. A kormány retorikája szerint ez a pénz mégis „Brüsszel bűne”, miközben a valóságban a magyar kormány több éves késlekedése és szabálytalanságai vezettek idáig. Ez az összeg nemcsak egy szám, hanem a kórházak, iskolák, utak, és az emberek életminőségének közvetlenül érezhető romlását is jelenti.

A kérdés csak az: a kormány mikor vállal valódi felelősséget ezért a történelmi kudarcért?

Minek ide szilveszteri kabaré: A Fidesz frakcióvezetője megoldotta és hatalmasat égett

Kocsis Máté újévi stand-up show-ját a Facebookon adta elő, ahol most éppen Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét vette célkeresztbe. Nem mintha Magyar Péter különösebben izgatta volna a közvéleményt, de hát valamivel el kell ütni az időt, ha az ember egy olyan párt frakcióvezetője, amely szerint mindig más a hibás. Ezúttal persze Brüsszel az aktuális mumus, mert mi más is lehetne?

Az új év első poénjai

Kocsis szerint Magyar Péter nem is türelmetlen, csak szegény egy brüsszeli „gazdi” bábja, aki üzeneteket továbbít. Hogy pontosan ki Magyar Péter gazdája, azt persze Kocsis nem bontotta ki, de hát miért is kellene bizonyíték, amikor elég egy Facebook-poszt ahhoz, hogy az igazság felderüljön? Az, hogy a Tisza Párt még egy időközi választásra sem képes jelöltet állítani, nyilvánvalóan azt bizonyítja, hogy Magyar Péter az Európai Bizottság titkos ügynöke. Mi más magyarázná, hogy Brüsszel egyszerűen nem bír várni?

Kocsis és a szuverenitás

A frakcióvezető nem felejtette el újra és újra hangsúlyozni a magyar kormány „szuverenitását”. Ez a kormány olyan független, hogy csak az orosz gázáron, a kínai hitelen és néha a belarusz barátkozáson múlik a működése. De Brüsszel? Ugyan már! „Ne hisztizzenek!” – üzente Kocsis a messzi nyugat felé, miközben szépen kihangsúlyozta, hogy Magyarország sorsa már eldőlt 2022-ben és 2024-ben. A választók döntöttek, úgyhogy Weber úrnak „nyet” van – vagy hogy is mondják ezt Moszkvában.

Egy kis matek és manipulált közvélemény-kutatások

A frakcióvezető természetesen nem hagyta ki, hogy lekezelően megjegyezze: a Tisza Párt 30%-os EP-választási eredménye valójában semmit sem ér a Fidesz 45%-ával szemben. És persze, ezek a „balos” közvélemény-kutatások csak manipulálnak. Az ember majdnem sajnálja Kocsist, amiért egy alternatív valóságban kell élnie, ahol a tények sosem zavarják meg a jó kis propaganda-építkezést.

Az üzenet, amit senki sem kért

Kocsis lezárásként még gyorsan biztosított mindenkit: 2026-ban is a Fidesz nyer majd, szóval senki ne aggódjon! Ahogy mondani szokták: „Ha nem győzünk, legalább mondjuk el, hogy biztos győztünk volna!” És persze közben Brüsszelnek is üzent: „Ne hisztizzenek már, kedves gazdik!” Nos, ha valamit tudunk Kocsis Mátéról, az az, hogy a retorikai finomság nem az erőssége, de hát épp ettől olyan szórakoztató az előadása.

Máté, köszönjük a nevetést! Szilveszter elmúlt, de te hoztál nekünk még egy kis kabarét.

Jön az előrehozott választás? A Tisza már a dátumot is sejti

A Tisza Párt csütörtök délután közzétett közleménye szerint reális lehetőségként merül fel, hogy április második felében előre hozott országgyűlési választásokat tartsanak Magyarországon. A párt január 6-tól kampány üzemmódra vált, hogy felkészüljön az esetleges választásokra.

Magyar Péter: „Orbán Viktor ne futamodjon meg!”

A párt vezetője, Magyar Péter, már újévi beszédében követelte, hogy 2025-ben tartsanak előre hozott választásokat. Mostani közleményükben az előre hozott választások időzítésével kapcsolatban hangsúlyozzák: az Országgyűlés feloszlatása után a választásokat minimum 70, maximum 90 napon belül kell kiírni.

„A TISZA-nál úgy számolunk, hogy amennyiben Orbán Viktor gyáván nem futamodik meg, úgy reálisan április második felében kerülhet sor előre hozott országgyűlési választásra” – írják.

A párt közölte, hogy felgyorsítja a 106 egyéni országgyűlési képviselőjelölt kiválasztását és a leendő TISZA-kormány programjának véglegesítését. Magyar Péter ígéretet tett arra, hogy hamarosan részletekkel jelentkezik arról, miként segíthetnek a támogatók „egy igazságos, őszinte, élhető és emberséges Magyarország” megvalósításában.

Kormány: nincs előre hozott választás

A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) január elsején egyértelműen cáfolta az előre hozott választások lehetőségét. Közleményükben hangsúlyozták: „Magyarországon politikai stabilitás van, szemben egyes nyugat-európai országokkal. A következő országgyűlési választások 2026-ban lesznek, minden ezzel ellentétes híresztelés csupán ócska politikai hecckampány.”

Miért merült fel mégis az előre hozott választás?

A Tisza Párt és más ellenzéki szereplők – például Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke – arra hivatkoznak, hogy a 2025-ös költségvetésben 8,4 milliárd forintot különítettek el országgyűlési választásokra. Ezt szokatlannak tartják, hiszen a következő választás csak 2026-ban esedékes.

A KTK ezt azzal magyarázta, hogy a költségvetési tétel a 2026-os választások előkészítését szolgálja, és nagy részét informatikai fejlesztésekre fordítják. „A biztosított összeg jelentős része informatikai fejlesztés, ami a választások akadályoktól mentes, egyéb rendszerektől független informatikai rendszerrel támogatott lebonyolításához járul hozzá” – áll a közleményben.

Valós esély vagy politikai játszma?

Az előre hozott választások lehetősége továbbra is kérdéses. A kormány egyértelműen cáfolja a pletykákat, míg az ellenzék, különösen a Tisza Párt, kampányüzemmódba kapcsolt, mintha reális forgatókönyv lenne az áprilisi szavazás.

Amennyiben az Országgyűlés valóban feloszlatná magát, az a magyar politikai élet drámai fordulatát jelentené, de ennek jelenleg semmi jele. Az elkövetkező hetek valószínűleg tisztázni fogják, hogy a Tisza Párt harcos optimizmusa vagy a kormány cáfolatai állnak közelebb az igazsághoz.

Itt a várva várt bejelentés: Mégsem szűnik meg a műsor, csak máshogyan lesz!

A Speedzone autós tartalomgyártó csapata, amely 2025. január 1-jével jelenlegi formájában megszűnt, új irányba indul. Az autós világ meghatározó szereplőie egy új márka, a The Zone alatt folytatják munkájukat.

A The Zone: egy új fejezet kezdete

Az új platformról szóló bejelentést a csapat social media-felületein tették közzé. A The Zone nemcsak az autós tartalomra koncentrál, hanem szélesebb technológiai, gépészeti és kalandtematikát ígér. A csapat így definiálta az új projektet:

„A The Zone a múlt, a jelen és a jövő. Minden, ami gép és technológia, minden, ami a világ, egy végtelen kaland autózáson innen és túl. Egy hely, ahol szabad vagy, és ahová elhozzuk neked mindazt, amit átélünk és tapasztalunk.”

Az új YouTube-csatorna és Instagram-oldal már elérhető, és az első epizód premierje 2025. január 31-re van kitűzve.

Régi arcok, új lendület

A csapat egyik legismertebb arca, Vályi István, a következőket osztotta meg az új projekttel kapcsolatban:

„Itt lesz minden, amit szeretünk és ahogyan szeretjük. Itt a jövőnk, rengeteg munkánk van benne, és csak több lesz. Iratkozzatok fel, kövessétek be, január 31-én rajtol az első epizód a YouTube-csatornán, de addig is socialmedia-felületeinken szivárogtatunk.”

Miért volt szükség a változásra?

Bár a Speedzone megszűnésének okairól korábban nem nyilatkoztak részletesen, a csapat hangsúlyozta, hogy új irányokat keresnek, amelyek jobban tükrözik az elképzeléseiket és szenvedélyüket. A The Zone ennek a keresésnek az eredménye, amely új alapokra helyezi a csapat által képviselt értékeket és tartalmakat.

A rajongók reményei

A Speedzone búcsúja sokakat szomorúsággal töltött el, de az új projekt iránti érdeklődés és lelkesedés már most érezhető. A csapat hitelessége és stílusa garancia arra, hogy a The Zone is meghatározó szereplővé válhat az autós és technológiai tartalomgyártás világában.

Január 31-én indul az új kaland – a The Zone-nal!

Olyasmi történt, amitől Orbán már az újév első napjaiban paprikapiros fejjel toporzékolhat a várban

Az Egyesült Államok távozó magyarországi nagykövete, David Pressman Wesley-díjat kapott a John Wesley Lelkészképző Főiskolától (WJLF). Az elismerést Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője adta át. Ez a hír aligha arat osztatlan sikert Orbán Viktor környezetében, hiszen két olyan szereplőről van szó, akik a magyar miniszterelnök szempontjából meglehetősen kényelmetlenek: Iványi Gábor, akinek egyházát a kormány minden eszközzel ellehetetleníti, és David Pressman, aki rendszeresen kritizálta a magyar kormány politikáját.

Iványi Gábor: a lelkész, aki keresztelte Orbán gyermekeit

Iványi Gábor metodista lelkészt és egyházát Orbán Viktor személyesen is jól ismeri: Iványi keresztelte a miniszterelnök gyermekeit. Ez azonban nem akadályozta meg a Fideszt abban, hogy hosszú évek óta jogi és pénzügyi támadásokkal próbálja ellehetetleníteni a MET működését. A Márokpapi szakképző iskola nemrég elvesztette az állami támogatást, és november óta már egy állami szakképző központ működteti, miután az intézmény pénzügyi nehézségei miatt nem tudta fizetni a dolgozók bérét.

A MET helyzete jól mutatja, hogy a kormány mennyire célzottan támadja Iványi szervezeteit. A MET jogi státuszát megvonták, és a támogatások megvonásával próbálják ellehetetleníteni azokat az oktatási és szociális intézményeket, amelyek az ország legkiszolgáltatottabb rétegeit segítik.

Pressman: a nagykövet, aki nem félt konfrontálódni

David Pressman amerikai nagykövet nem egyszer bírálta a magyar kormányt. Kritikus hangot ütött meg a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége, az LMBTQ-közösségek jogai és a demokratikus intézmények aláásása kapcsán. Pressman stílusa és egyértelmű állásfoglalásai gyakran ingerelték a kormányt, amely több alkalommal élesen reagált a nagykövet kijelentéseire.

Most, hogy Iványi Gábor adta át neki a Wesley-díjat, ez a két, Orbán számára különösen kényelmetlen szereplő szimbolikus gesztusban találkozott.

Orbánnak ez a díj fájhat

A Wesley-díj egy olyan elismerés, amelyet eddig csupán öt kiemelkedő közéleti személyiség kapott meg. Iványi Gábor döntése, hogy Pressman-t tünteti ki, üzenetértékű: a díj átadásával Iványi ismét felhívta a figyelmet az általa képviselt értékek fontosságára, amelyeket Orbán Viktor rendszere igyekszik ellehetetleníteni.

Ez a helyzet tökéletesen szimbolizálja a magyar politikai valóság ellentmondásait: a miniszterelnök, aki egykor Iványi Gábor egyházához fordult családja legfontosabb vallási szertartásaihoz, most egy olyan nagykövet díjazását nézi, akit kormányának politikai ellenfeleként kezel.

David Pressman Wesley-díja méltó lezárása nagyköveti pályafutásának Magyarországon – és egyértelmű jelzés arról, hogy az általa képviselt értékek továbbra is szembemennek Orbán Viktor rendszerének elveivel.

Újabb ellenzéki politikus dobta be a törölközőt – Kilépett a korábbi pártelnök

Kendernay János, az LMP korábbi társelnöke bejelentette, hogy kilép a pártból. Döntését egy hosszú Facebook-bejegyzésben osztotta meg, amelyben részletesen kifejtette a pártban szerzett tapasztalatait és távozásának okait. A politikus elmondása szerint tízéves tagsága alatt az LMP elveszítette azt a potenciált, amely miatt csatlakozott, és mára gyakorlatilag működésképtelenné vált.

A kezdetek: idealizmus és csalódás

Kendernay bejegyzésében arról írt, hogy pályafutásának első öt éve az építkezés és a politikai lehetőségek kiteljesítésének időszaka volt, bár ezt árnyalták a pártvezetők közötti konfliktusok és távozások. Saját bevallása szerint idealistaként és naivan érkezett az LMP-be, azonban hamar rá kellett ébrednie, hogy a párt tagságának jelentős része nem azonosult a zöld politikával.

„Be kellett látnom, a párt tagságának jelentős része se nem tartotta magát zöldnek, se nem akart azzá válni, képezni magát, felkészülni a kormányzás képességére, helyi és országos szinten” – fogalmazott.

Az LMP problémái: széthúzás és érdektelenség

A politikus kemény kritikát fogalmazott meg a párt belső működésével kapcsolatban. Elmondta, hogy a tagság nagy része nem érdeklődött a kormányzás iránt, és az „együttműködés kultúrájának hiánya” miatt nemcsak a párton belül, hanem külső partnerekkel sem alakultak ki hatékony kapcsolatok.

„Elégséges volt számukra a partvonalon kívüli »jól megmondjuk« lehetősége, a kibicnek semmi sem drága alapon” – írta Kendernay, hozzátéve, hogy ez a mentalitás akadályozta a párt előrehaladását.

Az utolsó öt év: kiüresedés és veszteségek

Kendernay szerint az utóbbi öt évben a párt legjobb tagjai távoztak, és mára gyakorlatilag nincs tagsága vagy politikája az LMP-nek. A közösség eltűnt, és a párt szerinte elvesztette létjogosultságát.

„Tisztességes lenne az Országgyűlésből kivonulnia és visszaadni a mandátumokat, hiszen amúgy sem maguknak köszönhették az ott még látható egyéni képviselők” – zárta bejegyzését.

A távozás háttere

Az LMP az elmúlt években több jelentős tagját veszítette el. Tavaly Csárdi Antal, Schmuck Erzsébet és Keresztes László Lóránt is elhagyták a pártot, ami komoly csapást mért a politikai közösségre. Kendernay mostani kilépése újabb jele annak, hogy a párt súlyos válsággal küzd.

Új utak keresése

Kendernay János nem hagy fel a politikával: bejegyzésében arról írt, hogy zöld-keresztényként keresi azokat a társakat, akik új alapokra helyezhetik a zöld politikát Magyarországon. Véleménye szerint szükség van a zöld politika képviseletére, amelyet újra kell építeni.

A politikus távozása újabb kihívás elé állítja az LMP-t, amelynek jövője ezek után még bizonytalanabbá vált.

Meglepő fordulat: Előrehozott választások lehetnek 2025-ben?

Magyar Péter, az ellenzéki politikai élet egyik meghatározó szereplője, újévi beszédében határozottan követelte egy előrehozott országgyűlési választás kiírását. „A magyar nép demokratikus joga, hogy új irányt szabjon az országnak!” – jelentette ki, ezzel egyértelművé téve, hogy a kormány válságkezelő intézkedéseit elégtelennek tartja.

Eközben Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke a 2025-ös költségvetés egy gyanús tételére hívta fel a figyelmet. Posztjában kiemelte, hogy 8,4 milliárd forintot különítettek el „országgyűlési választások előkészítésére”, amely költségek szokatlanul korainak tűnnek.

“Mindez persze úgy szerepel, hogy a 26-os választás előkészítésére kell. De olyan tételek szerepelnek benne, amikre a választási évben szoktak költeni, s nem az előzőben, mint például a választási nyomtatványok vagyis szavazólapok elkészítése vagy éppen a postai értesítők költsége” – tette hozzá Kovács. Ráadásul „2017-ben és 2021-ben, a választások előtti évben, ezek a tételek nem jelentek meg a költségvetésben” – emelte ki.

Ezért Kovács szerint felmerülhet annak a lehetősége, hogy a kormány legalábbis mérlegelhette egy előrehozott választás kiírását. Bár posztjában tréfásan megjegyezte, hogy „esetleg más országok választásaira költik ezt az összeget,” valójában komoly összefüggést sejtetett a költségvetési tételek és Magyar Péter követelése között.

Az ATV rámutatott, hogy 2022-ben, amikor parlamenti választásokra és népszavazásra is sor került ugyanazon a napon, a költségvetési előkészületek a választási évet érintették, nem az azt megelőzőt. Az akkori 19 milliárdos keret összehasonlítható alapot biztosít a jelenlegi 8,4 milliárdos előirányzat értékeléséhez.

Magyar Péter újévi követelése Kovács Gergely megfigyeléseinek tükrében még megalapozottabbnak tűnik. Ha a kormány tényleg előkészít egy esetleges előrehozott választást, az alapjaiban változtathatja meg az ország politikai életét.

A következő hónapokban minden bizonnyal intenzív közéleti vita zajlik majd, amely során az ellenzék valószínűleg még nagyobb nyomást helyez a kormányra, hogy tisztázzák szándékaikat.

Egyelőre a hivatalos álláspont szerint a 8,4 milliárdos költségvetési tétel a 2026-os választások előkészítésére irányul, ám az időzítés szokatlansága számos kérdést vet fel, amelyek megválaszolására politikai felelősség hárul a kormányra.

Felrobbant az internet: Alig 2 nap alatt 500 ezren látták Bödőcs Tibor legújabb videóját a „kicsi”-ről

Mielőtt alkotói szabadságra vonul, Bödőcs Tibor még egy utolsó ajándékkal lepte meg rajongóit. A humorista közzétett egy tízperces ízelítőt Barbárglamour című műsorából, amelyet január 10-én tűz műsorra a Comedy Central. A videóban szokásához híven közéleti szereplőket és politikai témákat figuráz ki, megidézve Donald Trumpot, Orbán Viktort, valamint Magyar Pétert is.

Örömhírekkel kezdődött

„Annyira boldog vagyok, mert évzáró hangulat van, és annyi minden történt idén” – kezdi Bödőcs Tibor, aki azzal a bejelentéssel indít, hogy „mi nyertük meg az amerikai elnökválasztást”. Persze azonnal helyesbít: „Nem mi, hanem Donald Trump.” A humorista szőke Torgyánként emlegeti Trumpot, míg Orbán Viktor a „türk basa” becenevet kapta, amelynek eredetét is megmagyarázza: „Hát így kell hívnom, mert ellopták a Kicsit.”

Politikusi karikatúrák

A tízperces videóban Bödőcs szinte mindenkit pellengérre állít, aki számít a közéletben. Orbán Viktor és Donald Trump mellett szerepel benne a „Messiásként” csúfolt Magyar Péter, akiről megjegyzi: „Nem járt a vízen, b.zmeg!” Bödőcs a migrációval kapcsolatban is odaszúr, megemlítve, hogy „ezt már pedzegették az indiánok is.”

A magyar politika sem maradt ki a célkeresztből. A humorista különösen kreatívan figurázza ki Szijjártó Pétert, akit „Kakadu” néven emleget, és a vármegyebérlet moszkvai metróra való kiterjesztését egy humoros abszurdumként mutatja be.

EU-elnökség, Pegasus és pápalátogatás

Az Európai Unió magyar soros elnökségéről Bödőcs megállapította, hogy „ez olyan, mintha Ganxsta Zolee lenne az esztergomi érsek.” Kitért az elhíresült Pegasus-botrányra, a pápalátogatásra, és számos más közéleti eseményre, miközben fergeteges karakterekkel és szójátékokkal tarkította előadását.

A közönség rajongása

A videó hatalmas sikert aratott: a YouTube-on már most a legfelkapottabb videók között szerepel. Nem csoda, hiszen Bödőcs Tibor ismét hozta a tőle megszokott éleslátást, szellemes megjegyzéseket és abszurd humorát.

Bödőcs ideiglenes visszavonulása ellenére a Barbárglamour minden bizonnyal emlékezetes lezárása lesz ennek a korszaknak. Az alkotói szabadság előtt álló humorista ismét bebizonyította, hogy képes a közéleti történések legsötétebb zugait is humorral megvilágítani.

A Barbárglamour január 10-én látható a Comedy Centralon – addig is, íme a tízperces ízelítő, ami garantáltan felderíti az év eleji hangulatot!

Ezeket olvasta?

Ez is érdekelheti

Élő egyenesben sült fel a Magyar Pétert lemondatni akaró „ellenzéki” politikus

A Kelemenet YouTube-csatorna új videóval jelentkezett, amely ismét nem kíméli Ferencváros polgármesterét, Baranyi Krisztinát. A szókimondó, ironikus stílusáról ismert csatorna ezúttal "Ferencváros Evitáját" vette górcső...

Még a fideszeseket is ledöbbentette Orbán emberének vállalhatatlan mondatai

A politikai közélet kritikus vizsgálata ritkán jár akkora visszhanggal, mint amikor a hatalom saját embereit kezdi ki a valóság – vagy épp saját korábbi...

Parádés: Az MSZP politikusa saját korábbi mondataival ütötte ki Orbánt

A sajtószabadság világnapján különös erejű politikai üzenet jelent meg a közösségi médiában. Gurmai Zita, az MSZP országgyűlési képviselője frappáns és kemény posztban emlékeztette Orbán...

Orbánon röhög az internet: Eddig több mint kétmillió ember látta a legújabb Orbán-ellenes...

Gyakorlatilag új műfaj született a népművészetben. Ez nem más mint az Orbán-ellenes gúnydalok. Szinte folyamatosan jelennek meg olyan művészeti alkotások, melyek a regnáló miniszterelnököt kritizálják...

Felmosták Orbánnal a padlót – Hatalmasat aláztak a miniszterelnökre

Péntek reggel Orbán Viktor szokásos Kossuth rádiós interjújában próbálta megmagyarázni, miért gyengült 0,4 százalékkal a magyar gazdaság. A miniszterelnök szerint nem ő, nem a...