Az MSZP szerint súlyos nemzeti vagyont érintő veszteségek érték az államot a Vodafone Magyarország részvényeinek adásvétele során. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője bejelentette, hogy a párt hűtlen vagy hanyag kezelés gyanújával feljelentést tesz a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nél keletkezett 13 milliárd forintos veszteség ügyében.

Az ügy háttere

A Corvinus Zrt., amely 100 százalékban állami tulajdonban áll, 2023. január 31-én 49 százalékos részesedést vásárolt a Vodafone Magyarország Zrt.-ben 323,4 milliárd forintos értéken. Két nappal később, 2023. február 2-án a Corvinus Zrt. 19,5 százaléknyi Vodafone részvényt elcserélt Yettel és Cetin részvényekre, amelyek értékét már csak 125,7 milliárd forintra becsülték. Ez a csereügylet mindössze két nap alatt 3 milliárd forintos veszteséget jelentett a magyar állam számára.

További veszteség következett be 2023. december 18-án, amikor a Corvinus Zrt. eladta a Yettel és Cetin részvényeket 115,8 milliárd forintért, ezzel további 9,9 milliárd forintot veszítve. Összességében a tranzakciók során az állami vagyon 13 milliárd forinttal csökkent.

Az MSZP szerint súlyosan sérültek a nemzeti érdekek

Tóth Bertalan a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „A magyar állam magasabb értékű részvényeket cserélt alacsonyabb értékűekre, ezzel közvetlen veszteséget okozva a nemzeti vagyonnak.” Hozzátette, hogy ezzel az előnytelen tranzakcióval az Orbán-kormány gyakorlatilag közpénz-milliárdokkal támogatta az Antenna Hungária Zrt. többségi tulajdonosát, a 4iG Nyrt.-t.

Az MSZP szerint a tranzakció átláthatatlan módon zajlott, és a nemzeti érdekeket súlyosan sértette. A párt szerint a kormány megszegte vagyonkezelési kötelezettségét, amikor közvagyont használt fel egy magáncég piaci pozíciójának erősítésére.

Feljelentés és követelések

A napvilágra került információk miatt az MSZP feljelentést tesz ismeretlen tettesek ellen a büntető törvénykönyv hűtlen kezelésre és hanyag kezelésre vonatkozó előírásai alapján. A párt szerint indokolt a hatósági nyomozás megindítása és annak tisztázása, hogy ki felelős a 13 milliárd forintos veszteségért.

Tóth Bertalan szerint a magyar állampolgároknak joguk van tudni, hogy mi történt a közvagyonnal. Az MSZP továbbra is kiáll a közpénzek felelős és átlátható kezelése mellett, és követeli, hogy a kormányzat vállalja a felelősséget a történtekért.

Mi a következő lépés?

Az MSZP felszólította a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a tranzakció részleteit, és adjon magyarázatot a veszteség okaira. Tóth Bertalan szerint az ügy rávilágít a nemzeti vagyon kezelésének súlyos hiányosságaira és az átláthatóság hiányára.

Az MSZP által tett feljelentés jelentős politikai hullámokat kelthet, hiszen a 13 milliárd forintos veszteség komoly kritikát vet a kormány gazdaságpolitikájára és vagyonkezelési gyakorlatára. Az ügy kimenetele meghatározhatja, hogyan viszonyulnak a magyar állampolgárok a kormányzati döntéshozatalhoz a nemzeti vagyon kérdésében.

A Demokratikus Koalíció (DK) komoly kérdéseket vetett fel a magyar nemzetbiztonságot érintő legújabb botrány kapcsán, miután kiderült, hogy továbbra is árusítják az interneten a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) szerveréről ellopott adatokat.

A párt kezdeményezte az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának összehívását, hogy tisztázódjon, hogyan történhetett meg a súlyos biztonsági incidens, és milyen lépéseket tett a kormány az ügy megoldására.

„Hol hibázott az Orbán-kormány?”

Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese szerint a kormány nem fordított kellő figyelmet a helyzet kezelésére, és „összevissza hazudozik” az ügy kapcsán. A DK azt várja, hogy a bizottság ülésén világos válaszok szülessenek többek között arra, hogy:

• Hol hibázott a kormány, ami miatt bűnözők hozzáférhettek a katonai titkokhoz?
• Mit tett az Orbán-kormány az ellopott adatok visszaszerzése érdekében?
• Felvették-e a kapcsolatot nemzetközi hatóságokkal az ügy felderítéséért?

A párt szerint az ügy komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent, és a magyar embereknek joguk van tudni, milyen mulasztások vezettek a történtekhez. „Az Orbán-kormány nem titkolhatja el a felelősségét az egyik legsúlyosabb nemzetbiztonsági botrányban” – hangsúlyozta Vadai.

A kormány válasza: „Nem tárgyalunk bűnözőkkel”

A honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf december végi interjújában elismerte a támadást, de hangsúlyozta, hogy a kormány nem tárgyal bűnözőkkel. Elmondása szerint a VBÜ működésének megbénítása nem sikerült a támadóknak, ugyanakkor adatokat tulajdonítottak el, amelyek közül szerinte „nagyobb részben nyilvános beszerzési adatokra vonatkoznak”.

A miniszter elmondta, hogy a VBÜ vezetőjét felmentették, és helyére egy különleges műveleti háttérrel rendelkező tábornokot neveztek ki, aki felelős a biztonságos működés helyreállításáért. Hozzátette: a kiberbiztonság napjaink egyik legnagyobb kihívása, és folyamatos támadások érik az adatgazdákat világszerte. A magyar kormány szerint a védekezés fejlesztése prioritást élvez.

A botrány árnyékában: kérdések és felelősség

A DK szerint azonban a kormány kommunikációja nem nyújt megnyugtató válaszokat, és felmerül a kérdés, hogy a VBÜ-nél tapasztalt biztonsági hiányosságok hogyan veszélyeztették a magyar nemzetbiztonságot. A párt szerint az ügy mérete és súlyossága megköveteli, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága nyilvánosan foglalkozzon a kérdéssel.

A botrány kapcsán az is nyitott kérdés, hogy a kormány milyen nemzetközi együttműködést kezdeményezett a kibertámadás felderítésére, illetve hogy az ellopott adatok milyen mértékben érintik a magyar honvédség vagy szövetséges országok biztonságát.

Hova vezet az ügy?

A Demokratikus Koalíció kezdeményezése azt mutatja, hogy az ellenzék nem hagyja feledésbe merülni a botrányt. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának összehívása lehetőséget teremthet arra, hogy fény derüljön a kormány esetleges felelősségére, és hogy a jövőben elkerülhetők legyenek hasonló incidensek.

A magyar kiberbiztonság kérdése napjainkban egyre égetőbbé válik, és a mostani ügy csak ráirányítja a figyelmet arra, hogy az adatvédelem terén mennyi még a tennivaló. A magyar emberek válaszokat várnak, a kormány reakciója és a bizottsági ülés eredménye pedig meghatározhatja, hogy milyen következményekkel jár ez a súlyos nemzetbiztonsági incidens.

A január 12-én megrendezésre kerülő dombóvári időközi választás tétje nemcsak helyi szinten, hanem országos jelentőséggel is bírhat. A kampány célegyeneséhez érkezve egyre több jel utal arra, hogy az MSZP által támogatott független jelölt, Harangozó Gábor, komoly esélyekkel indulhat, és akár meglepetésgyőzelmet is arathat a kormányoldal jelöltjével szemben.

Egy dinamikus kampány mögött álló csapat

Harangozó Gábor és csapata az ünnepek alatt sem pihent. A jelölt a személyes kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt: kopogtatott, szórólapokat osztott, és beszélgetett a helyiekkel, hogy első kézből értesüljön a választók problémáiról és elvárásairól. A kampány során olyan kérdésekre fókuszált, amelyek közvetlenül érintik a körzet lakóit – például az egészségügyi ellátás helyzete, a közlekedés javítása és a munkahelyteremtés.

Milyen jövőt ígér Harangozó Gábor?

A jelölt programjának középpontjában az emberek mindennapi életének jobbá tétele áll. Céljai között szerepel:

• Munkahelyteremtés: Környezetbarát befektetésekkel hozna létre jól fizető munkahelyeket a térségben, hogy a helyiek számára biztos megélhetést nyújtson.
• Egészségügyi fejlesztések: Befejezné a dombóvári rendelőintézet munkálatait, új mentőállomást létesítene, és megőrizné a helyi kórházi osztályokat.
• Idősgondozás: Bővítené a dombóvári és bonyhádi idősotthonokat, valamint az ingatlanok felújításáért is dolgozna.
• Közlekedési reform: Harcolna az M9-es autópálya megépítéséért, útfelújításokat kezdeményezne, és a tömegközlekedés javítása érdekében tárgyalásokat folytatna a MÁV és a Volán vezetőivel.

A kampány üzenete: „Esélyt Tolnának”

Harangozó Gábor kampánya során azt az üzenetet közvetítette, hogy Tolna megye települései végre kiléphetnek a leszakadás árnyékából, és csatlakozhatnak az ország fejlődő régióihoz. Ez az optimizmus és a konkrét cselekvési terv lehet az, ami a választók bizalmát megnyerheti vasárnap.

Milyen esélyekkel indul az MSZP jelöltje?

A körzetben az ellenzéki összefogás lehetősége már korábban is megmutatkozott, most pedig úgy tűnik, hogy Harangozó Gábor személyében egy olyan jelölt áll rajthoz, aki nemcsak a baloldali szavazókat, hanem a kormánykritikusokat és a bizonytalanokat is képes megszólítani. Az eddigi kampány lendülete, a közvetlen kapcsolatkeresés a választókkal, valamint a program hitelessége mind abba az irányba mutat, hogy a jelölt komoly esélyesként indulhat neki a választásnak.

Egy meglepetésgyőzelem hatásai

Egy Harangozó-féle győzelem nemcsak a helyi közösség számára lenne jelentős, hanem országos szinten is üzenetet hordozna. Egy ellenzéki siker a Tolna 2-es választókörzetében azt jelezhetné, hogy a kormányoldal dominanciája megtörhető, és az ellenzék még a kisebb településeken is képes lehet hatékonyan mozgósítani.

Január 12-én, vasárnap kiderül, hogy valóban megszületik-e az a meglepetésgyőzelem, amely új lendületet adhat a térség fejlődésének – és talán az ellenzéki politikának is. A választók kezében a döntés: esélyt adnak-e Harangozó Gábornak és programjának, hogy lendületbe hozza Tolnát?

Georg Spöttle, a Fidesz egyik legismertebb szócsöve, 24 évnyi politikai aktivitás és médiamunka után bejelentette visszavonulását a közéletből és a politikából. A migrációs szakértőként és politikai kommentátorként ismert Spöttle döntését saját Facebook-oldalán közölte követőivel, amely sokakat meglepett, hiszen a kormányközeli médiában betöltött szerepe és markáns véleményei révén egyfajta ikonikus alakja lett a politikai közbeszédnek.

Az utolsó nyilvános szereplés

Spöttle elmondása szerint visszavonulása előtt még egy fontos eseményen részt vesz: január 20-án Donald Trump beiktatásának budapesti ünnepségén mond majd beszédet, amelyet „a záróakkordként” emlegetett. Ez az utolsó fellépés szimbolikusnak tűnik, hiszen Trump politikai vonala és retorikája hosszú évekig inspirálta Spöttle munkásságát.

Mi állhat a háttérben?

Spöttle posztjában némi derűvel említette, hogy továbbra is külpolitikai újságíróként dolgozik majd, de hozzátette: „lehet, hogy hamarosan csatlakozom azon német nyugdíjasokhoz, akik pálmafák alatt akarják eltölteni utolsó éveiket.”

Ugyanakkor kérdéseket vet fel az időzítés, hiszen Spöttle tevékenysége az elmúlt években jelentős politikai támogatottságot és láthatóságot élvezett.

Az időzítés különösen érdekes, hiszen 2024-ben a magyar politikai színtér továbbra is feszült, a migráció és külpolitika pedig továbbra is központi kérdések maradnak. Vajon Spöttle döntése mögött politikai átrendeződések, esetleg belső konfliktusok húzódhatnak meg? Esetleg ő maga döntött úgy, hogy elég volt a politikai csatározásokból?

Túl a politikán: a nyugdíjas évek árnyékában

Spöttle nyilatkozataiban többször is megmutatta, hogy nem idegenkedik a gondolattól, hogy egyszerűbb, kevésbé feszült életet éljen. A „pálmafák alatt” megemlítése talán csak egy humoros megjegyzés volt, de egyben utalhat arra is, hogy szeretné hátrahagyni a magyar politikai közeg állandó zaját és konfliktusait.

Mit hagy maga után?

Georg Spöttle neve szorosan összefonódott a kormány migrációellenes kampányaival, amelyben szakértőként és véleményvezérként egyaránt kiemelkedő szerepet játszott. Karrierje során nemcsak a politikai vitákban, hanem a közösségi médiában is aktívan jelen volt, ahol markáns és megosztó stílusa révén rengeteg követőt és ellenzőt szerzett.

Spöttle visszavonulásával egy karakteres hang tűnik el a magyar politikai közéletből, amely biztosan űrt hagy maga után mind a támogatói, mind az ellenzői körében. A jövőben talán külföldi partokon, távol a politikától talál rá arra a nyugalomra, amit keres – vagy új kihívásokat talál magának, akár szakmai, akár személyes szinten.

A kérdés már csak az: vajon Spöttle visszavonulása valóban végleges, vagy később újra felbukkan a magyar közélet színpadán? Az idő választ ad majd.

Egy magyar YouTuber nem hagyta szó nélkül Orbán Viktor indiai nyaralását, amely során a miniszterelnök a Blikknek adott interjújában magyarázta meg úti céljának választását. A szatirikus videó humoros és éles kritikával reagált Orbán kijelentéseire, különösen azokra, amelyek a „múlt és a jövő” jegyében magyarázták az utat.

„Miért India?” – A múlt és a jövő szatírája

Orbán Viktor szerint az út két fő indokból valósult meg: Vasco da Gama és India gazdasági potenciálja miatt. A YouTuber azonban rögtön rámutatott az indokok abszurditására:

Attól hogy Orbánnak a gyemekkori olvasmányaiban ennyire megragadt da Gama… nekem a 80 nap alatt a föld körül volt a kedvencem

utalt arra, hogy emiatt ő sem megy világkörüli útra.

A miniszterelnök gazdasági jövőképét is kicsit cinikusan fogalmazta újra:

– „India robbanásszerű fejlődése inspirálja Viktort? Inkább reméljük, hogy nem próbál meg egy indiai stílusú vonatrendszert importálni hozzánk. Bár, ha a MÁV-ra gondolok, talán már nincs is mit lerombolni.”

„Ki fizeti az utat?” – Orbán válasza gúny tárgya lesz

A videó egyik legviccesebb pillanata az volt, amikor a YouTuber Orbán Viktor rövid válaszát vette célkeresztbe arra a kérdésre, ki fizeti a nyaralást: „Én.”

– „Persze, Viktor, miért is kérdeznénk többet? Csak egy gyors emlékeztető: az állami fizetésből élsz. Szóval az én fizetem valójában azt jelenti, hogy mi fizettük! Egy egész ország dobta össze a repjegyedet, csak nem tudtunk róla.”

Kritika a szabadság időzítése kapcsán

A YouTuber arra is rávilágított, hogy a miniszterelnök szabadsága éppen akkor kezdődött, amikor véget ért Magyarország EU-elnöksége. Orbán ezt „nagy menetként” jellemezte, de a szatirikus kommentár erre így reagált:

– „Hát igen, a nagy menet után muszáj volt pihenni. Kérdés, hogy a magyar nép is megérdemelne-e egy kis nyugalmat?

A politikai humor ereje

Orbán Viktor indiai útja kiváló alapanyagot nyújtott egy humoros, de elgondolkodtató videóhoz. A YouTuber szatírája nemcsak nevetést váltott ki, hanem arra is ösztönözte nézőit, hogy kritikusabban tekintsenek a politikai elit döntéseire. Ez az eset is bebizonyította, hogy a humor hatékony eszköz lehet a közéleti kérdések feldolgozására – még akkor is, ha a célkeresztben épp a miniszterelnök áll.

Ha tetszett ez a videó, itt tud feliratkozni a videós csatornájára

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Dél-Indiában tölti szabadságát családja társaságában. A Blikknek adott rövid interjújában beszélt arról, miért esett választása éppen erre a célpontra, miközben az utazása kapcsán felmerülő kritikákról is megosztotta véleményét.

A múlt és a jövő: miért éppen India?

A miniszterelnök szerint két okból döntött India mellett: „a múlt és a jövő miatt”. Mint mondta, Kochi városában éppen ott jár, ahol Vasco da Gama, a híres portugál felfedező elhunyt.

– „Kochiban halt meg Vasco da Gama, akit még ifjúsági regényekből kedveltem meg. Az ő nyomába »eredtem«. Kedvenc felfedezőm, jelentősége legalább akkora, mint Kolumbuszé” – fogalmazott Orbán, utalva gyermekkori olvasmányaira.

A másik ok pedig India gazdasági potenciálja volt. Orbán szerint az ország „robbanásszerű fejlődés előtt áll”, és ezt a jövőképet személyesen is érdekesnek találta.

„Az EU-elnökség után jó kiszakadni a verkliből”

A miniszterelnök szabadságának időzítése sem véletlen: január elsején ért véget Magyarország EU-elnöksége, amelyet Orbán „nagy menetként” jellemzett.

– „Az EU-elnökség még nekem, sokat látott csatalónak is feladta a leckét. Indiában sem pihenünk sokat, de azért jó kiszakadni az otthoni verkliből” – mondta.

A miniszterelnök hozzátette, hogy az utazást saját költségén finanszírozta, és január 17-én már ismét dolgozik, hiszen a Kossuth Rádióban kezd.

Reagálás a kritikákra: „Makkegészséges vagyok”

Az utazást ért kritikák kapcsán Orbán kifejtette:

– „Olvasom, hogy mindenféle sületlenségeket hordanak össze. Így szokott ez lenni. Pedig semmi más nem történt, csak a miniszterelnök kivette a szabadságát.”

A felvetésekre, miszerint egészségi okok miatt utazott volna Indiába, határozottan reagált:

„Makkegészséges vagyok. Ne reménykedjenek!”

Az indiai csodadoktor és a kulturális túra

A szabadsága során készült képek között feltűnt egy indiai csodadoktor is, aki Orbán elmondása szerint az egyetlen magyarul beszélő indiai ismerőse. A miniszterelnök ezért kérte meg, hogy vezesse körbe őt a helyi kulturális nevezetességek között.

„Aki luxusra vágyik, menjen a Bahamákra”

Orbán az interjú végén leszögezte, hogy az utazás nem a luxusról szól.

– „Aki luxusra vágyik, menjen inkább egy osztrák síparadicsomba vagy a Bahamákra. Akit a kultúra érdekel, jöjjön Indiába!” – zárta szavait.

Mit üzen a miniszterelnök utazása?

Orbán Viktor indiai szabadsága nemcsak a személyes feltöltődésről szól, hanem üzenetértékű is: a múlt és a jövő metszéspontjában állva helyezte fókuszba a kultúra és a gazdasági fejlődés fontosságát. Az időzítés talán nem véletlen, hiszen a miniszterelnök most is igyekszik úgy pozicionálni magát, mint aki egy lépéssel előrébb jár – legyen szó politikáról, kultúráról, vagy akár a személyes inspirációról.

Ha valami biztos, az az, hogy Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke sosem mulaszt el egy alkalmat, hogy Orbán Viktornak üzenjen – akár nyíltan, akár burkoltan, akár szarkasztikus éllel. Ezúttal sem volt másként: egy Facebook-posztban figyelmeztette a miniszterelnököt az indiai Kocsín városában állítólag hemzsegő zsebtolvajokra, de a valódi üzenet persze nem a turisták biztonságáról szólt.

Magyar Péter óvó szavai mögött ugyanis az irónia éles pengéje lapult, hiszen a „zsebtolvajok” emlegetése Orbán Viktor számára aligha csupán a helyi bűnözés statisztikájára vonatkozott. Aki értette az áthallást, annak nem kellett sokat gondolkodnia: Magyar finom célzása a hazai közélet zavaros ügyeire és a „szétlopás” vádjára utalt, amelyet később nyíltan ki is mondott.

A poszt további részében Magyar Péter nem csupán a zsebtolvajokkal kapcsolatban adott tanácsot, hanem egyenesen a kormányzás felelősségét vetette fel. Ironikus éllel kívánta, hogy a miniszterelnöknek „a pálmafák árnyékában, két koktél között, az Arab-tenger partján” sikerüljön átgondolnia, hogyan jutottunk idáig. Ez a kitétel nemcsak a politikai kritikát tartalmazta, hanem azt a népi elképzelést is, miszerint Orbán egyre inkább eltávolodott a valóságtól, miközben a magyarok itthon az inflációval, a válsággal és a megosztottsággal küzdenek.

Magyar Péter emlékeztetett arra az időszakra, amikor Orbán Viktor a 2008-as gazdasági válság idején előrehozott választásokat követelt, Gyurcsány Ferencet pedig a hatalomhoz való görcsös ragaszkodással vádolta. „Mára ön lett Gyurcsány Ferenc” – fogalmazott kegyetlen tömörséggel, mintegy megfordítva a hajdani politikai harcos retorikáját. Magyar szerint Orbán Viktor most ugyanolyan helyzetben van, mint annak idején Gyurcsány: a hatalomhoz ragaszkodva csak a saját politikai közösségét és az országot viszi zátonyra.

A poszt végére Magyar egy Gandhi-idézetet is beékelt, amely látszólag a miniszterelnök politikai harcának dicsőségét ígérte. Persze az idézet kontextusából kiragadva az üzenet inkább a miniszterelnök illúzióinak szólhatott, semmint bátorításnak. Végezetül Magyar megint csak a zsebtolvajokat hozta szóba – szinte már abszurdba hajló szatirikus felhanggal –, mintha csak azt sugallná: egy politikus sosem lehet elég óvatos, legyen szó a Kocsín utcáin sündörgőkről, vagy azokról, akik otthon kotorásznak a közös kasszában.

Ha Orbán Viktor olvasta a posztot, kérdés, hogy a Gandhi-idézetet vitte magával a tengerparti sétára, vagy inkább Magyar Péter ironikus zsebtolvaj-említésén töprengett. Akárhogy is, Magyar posztja biztosan nem múlt el nyomtalanul – és talán néhány magyar választó számára is világosabbá vált, hogy a zsebtolvajok Indiában és otthon sem mindig ott vannak, ahol elsőre gondolnánk.