Péntek reggel az év első Kossuth rádós interjújában Orbán Viktor is megszólalt a Rogán Antalt érintő amerikai szankciókról. A miniszterelnök szerint Rogán kiválóan végzi a munkáját, és az amerikaiak ezzel csak megerősítették pozícióját a magyar kormányban.

Trump visszatérésétől várja a változást

Orbán az interjú elején az amerikai-magyar kapcsolatokról beszélt, és kifejtette, hogy szerinte minden meg fog változni, ha Donald Trump visszatér a Fehér Házba. „Keddtől egy más nap kel fel a nyugati világ fölött” – mondta, utalva arra, hogy szerinte Trump elnöksége alatt nem lett volna ukrán-orosz háború.

A miniszterelnök szerint a demokrata vezetés mögött egy globalista hálózat áll, amely Soros György egyik kulcsfigurájával működik, és „ráerőszakolja” a világra a saját ideológiáját.

Pressman egy „verőlegény” volt

David Pressman amerikai nagykövet távozásával kapcsolatban Orbán kemény szavakkal illette az Egyesült Államokat: szerinte Pressman egy „verőlegény”, akinek feladata az volt, hogy „belepréselje” Magyarországot a globalista, liberális világrendbe.

Orbán kifejtette, hogy nem véletlenül nem találkozott Pressmannel egyetlenegyszer sem, mivel elejétől egyértelmű volt, hogy a nagykövet feladata Magyarország nyomás alá helyezése volt. „Ahol tudtak, ártottak nekünk” – mondta a magyar miniszterelnök.

Rogán Antal, a „szuverenitás őre”

Orbán az interjú végén kitért Rogán Antal amerikai szankcionálására is, és azt mondta, hogy ezzel csak megerősítették a miniszter pozícióját a magyar kormányban. „Rogán az első számú őre a magyar szuverenitásnak, és ha egy nagyhatalom őt büntei, az azt jelenti, hogy jól végzi a munkáját” – fogalmazott.

Orbán végül megerősítette, hogy Donald Trumppal kötött megállapodása szerint egy „fantasztikus, nagyívű aranykorszak” várható a magyar-amerikai kapcsolatokban, amely szerinte a magyar gazdaságra is pozitív hatással lesz.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem vesz részt Donald Trump január 20-ai beiktatási ünnepségén – jelentette be a Miniszterelnökség kedden. Később Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár egy Facebook-bejegyzésben pontosított: a magyar kormány egyetlen képviselője sem kapott hivatalos meghívót az eseményre, ahogyan más külföldi vezetők sem.

Korábbi spekulációk szerint Orbán Viktor aznap Budapesten tart előadást a magyar EU-elnökség eredményeit értékelő konferencián, ám mára egyértelművé vált, hogy valójában nem kapott meghívást Trump beiktatására.

Ez különösen érdekes annak fényében, hogy Trump stábja más nemzetközi vezetőket, köztük Hszi Csin-pinget, Giorgia Melonit és Javier Mileit meghívta a ceremóniára.

Kovács Zoltán szerint az amerikai elnök beiktatási ceremóniája nem szokványos diplomáciai esemény, hanem a hatalom békés átadását ünneplő rendezvény.

„Aki részt vesz rajta, az személyes meghívásra vagy az elnöki stáb meghívására teszi”

– állítja Kovács. Ennek ellenére több hírforrás is megerősítette, hogy Trump bizonyos vezető politikusokat mégis meghívott, köztük Mileit, Melonit és Jair Bolsonarót is.

A Miniszterelnökség hivatalosan továbbra is azt kommunikálja, hogy Orbán Viktor egy hazai rendezvény miatt nem vesz részt Trump beiktatásán, de az a tény, hogy Trump szoros szövetségeseként számon tartott magyar miniszterelnök kimaradt a meghívottak listájáról, sokak számára meglepő lehet. Az esemény kapcsán több elemző is felvetette, hogy Trump és Orbán kapcsolata talán már nem olyan szoros, mint korábban gondolták.

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese ma délelőtt élő Facebook-videóban számolt be arról, hogy a nemzetbiztonsági bizottság 10 órakor kezdődött ülésén Rogán Antalt szerette volna kérdezni súlyos korrupciós ügyekről és az Amerikai Egyesült Államokból való állítólagos kitiltásának körülményeiről. Azonban a miniszter nem jelent meg az ülésen.

Államtitkárok és titkosszolgálati képviselők Rogán helyett

A beszámoló szerint Rogán Antal helyett államtitkára és néhány titkosszolgálati képviselő vett részt az ülésen. Vadai Ágnest személyesen Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője zárta ki az ülésről. A DK alelnöke így nem tudta feltenni kérdéseit, amelyek a kitiltás okaira és a korrupciós ügyek mögött álló érdekekre vonatkoztak.

„Nem lehet örökké elmenekülni”

Vadai Ágnes kemény szavakkal illette Rogán Antal távollétét. Kijelentette, hogy a miniszter nem bújhat örökké az államtitkárai mögé, és előbb-utóbb választ kell adnia a magyar polgároknak és a titkosszolgálatok munkatársainak. „El fog érkezni az idő, amikor nem menekülhet el gyáván” – mondta.

A DK politikusa arra is utalt, hogy a korrupciós ügyek nemcsak Magyarország nemzetközi megítélését, hanem a titkosszolgálatok munkájának hitelességét is aláássák.

Kérdések, amelyek választ várnak

Vadai Ágnes többek között arra szeretett volna választ kapni:

1. Milyen korrupciós ügyek miatt tiltották ki Rogán Antalt az Egyesült Államokból?
2. Kinek az érdekében cselekedett a miniszter ezekben az ügyekben?

A politikus szerint ezek a kérdések nemcsak az amerikai-magyar kapcsolatok szempontjából fontosak, hanem Magyarország belső biztonsága és átláthatósága miatt is.

A DK üzenete: nem adják fel

Vadai Ágnes hangsúlyozta, hogy a Demokratikus Koalíció nem hagyja annyiban az ügyet, és meg fogják találni a módját, hogy a kérdéseiket feltegyék Rogán Antalnak. „Nem önmagáért, hanem Magyarországért, a magyar polgárokért és a titkosszolgálati munkatársakért” – emelte ki.

Az élő bejelentkezés teljes terjedelmében elérhető Vadai Ágnes hivatalos Facebook-oldalán.

A kérdés továbbra is nyitott: Rogán Antal mikor áll elő válaszokkal?

A Fidesz kommunikációs igazgatóján már látható jelei vannak annak a megborulásnak, amit a Magyar Péter elleni sikertelen hadjárata okozott a Fideszes politikusnak. Menczer Tamás ugyanis úgy tűnik mindenféle politikai realitást és a józan ész talaját is elengedte és olyan konteós összeesküvés elméleteket kezdett szajkózni amik komoly aggodalomra adhatnak okot a politikus állapotával kapcsolatban. 

„Kamuállás és milliós fizetés”

Menczer szerint Magyar Péter szavazása csupán színjáték volt, amelynek eredménye előre eldöntött volt. „Magyar Péter most egy látszat szavazást csinált arról, hogy maradjon-e EP-képviselő Brüsszelben, azonban a végeredmény már régen megvolt” – mondja a videóban.

A kommunikációs vezető élesen kritizálta Magyar Péter döntését, hogy Manfred Weber közelében folytatja munkáját, és nem mond le „a kamuállásért járó milliós kicsike fizetésről”. Hozzátette, hogy Magyar legfontosabb szövetsége a néppárti politikussal, Manfred Weberrel van, aki szerinte „Brüsszelből tartja a mentelmi jogát és segíti”.

Mi állhat a kirohanás mögött?

Menczer Tamás reakciója sokak szerint túlzó és személyeskedő, amely inkább a politikai kommunikációs harc része, mintsem érdemi kritika. Magyar Péter korábbi szavazása, ahol pártja tagjai nagy többséggel támogatták őt, egyértelművé tette, hogy a politikusnak erős bázisa van. Ezt az eredményt azonban Menczer láthatóan megkérdőjelezi, „látszatszavazásnak” bélyegezve azt.

Kettős mérce?

Érdekes párhuzam, hogy Menczer Tamás ugyanakkor nem tesz említést a Fidesz európai parlamenti képviselőinek hasonló „pozícióiról” és juttatásairól, amelyek az ő narratívájában szintén „kamuállások” lehetnek. Ez a kettős mérce felveti a kérdést: vajon a kritika valóban Magyar Péter munkájára irányul, vagy inkább politikai támadás egy olyan képviselő ellen, aki a Fidesz-kritikus tábor egyik kiemelkedő alakja?

A politikai csata folytatódik

Menczer videója valószínűleg nem az utolsó felvonás ebben a politikai összecsapásban. Az, hogy Magyar Péter továbbra is az EP-ben marad, egyértelmű üzenet: ő és pártja nem hajlandó hátrálni. Menczer Tamás kritikája pedig arra utal, hogy a Fidesz számára Magyar jelenléte és aktivitása Brüsszelben komoly kihívást jelent.

Január 20-án, az amerikai elnök beiktatása alkalmából Washington a világ figyelmének középpontjába kerül. Ez a nap az Egyesült Államok politikai életének egyik legfontosabb eseménye, amelyet a globális diplomácia is kiemelt figyelemmel kísér. Donald Trump beiktatására azonban Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke – annak ellenére, hogy szoros kapcsolatot ápol az amerikai exelnökkel – nem utazik el.

Hivatalos indoklás: EU-elnökségi konferencia

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerint Orbán Viktor azért nem vesz részt a beiktatáson, mert január 20-án a magyar EU-elnökség eredményeit értékelő konferencián tart előadást Budapesten. Ez kétségtelenül egy fontos esemény a magyar belpolitikában, de vajon valóban elsőbbséget élvez egy ilyen esemény a világ egyik legjelentősebb diplomáciai rendezvényével szemben?

Orbán és Trump: jó kapcsolat, elmaradó jelenlét

Orbán Viktor és Donald Trump kapcsolata köztudottan baráti. A magyar miniszterelnök még decemberben találkozott Trumppal Floridában, ahol Szijjártó Péterrel együtt látogatták meg az exelnököt Mar-a-Lagóban. Orbán akkor egy Facebook-bejegyzésben számolt be a találkozóról, amelyet „beszélgetésként” jellemzett, nem hivatalos tárgyalásként.

Azonban, amikor Trump történelmi eseményéhez érkezünk – a beiktatási ceremóniához –, a magyar miniszterelnök távolléte elkerülhetetlenül kérdéseket vet fel.

Tényleg fontosabb dolga van?

Orbán indoklása, miszerint egy magyar EU-elnökséget értékelő konferencia miatt marad távol, sokak számára átlátszó kifogásnak tűnhet. Bár a magyar EU-elnökség eredményeinek áttekintése nyilván fontos, az amerikai elnök beiktatása világszinten kiemelt esemény, amely nem csupán diplomáciai gesztus, hanem lehetőség is a nemzetközi kapcsolatok ápolására.

Orbán távolléte annál is furcsább, mivel a kormány korábban büszkén hangsúlyozta a Trump-adminisztrációval való baráti kapcsolatot. Az amerikai elnök beiktatásán való részvétel nemcsak ezt a kapcsolatot erősíthette volna, hanem Magyarország külpolitikai súlyát is növelhette volna.

Következtetés: üzenetértékű távollét

Orbán Viktor döntése, hogy Trump beiktatását kihagyja, azt sugallhatja, hogy valami nem stimmel ezzel az üggyel kapcsolatban. Vagy arról van szó, hogy Orbán személye még mindig ennyire kellemetlen a nemzetközi diplomáciában, vagy arról, hogy Orbán orosz kapcsolatai kellemetlenek lehetnek amerikai belpolitikai szempontból.

Véleményként talán jogos a kérdés: valóban fontosabb egy budapesti konferencia, vagy inkább egyfajta üzenetértékű távolmaradásról van szó? Akárhogy is, nem valószínű, hogy Orbán Viktor döntésén múlt a távolmaradás, hiszen hatalmas belpolitikai sikerként ünnepelhette volna ezt a Fidesz.

Szentkirályi Alexandra legújabb közösségi médiás bejegyzésével ismét magára vonta a figyelmet, ám nem éppen pozitív módon. A fideszes politikus Karácsony Gergely főpolgármestert kritizálta a budapesti lomtalanítás kapcsán, ám a tényleges megoldások helyett a személyeskedést és a politikai támadásokat helyezte előtérbe.

“Mennyire hiteles, hogy az a főpolgármester párttitkározik, aki 20 évet húzott le Gyurcsányékkal, nemrég még a kommunista utódpárt miniszterelnök-jelöltje volt és a kabinetje még most is tele van levitézlett szoci káderekkel?”

A lomtalanítás ügye közérdekű, hiszen Budapest tisztasága és fenntarthatósága mindannyiunk ügye. Szentkirályi azonban ahelyett, hogy érdemben foglalkozott volna a lomtalanítás körüli vitával, egy olyan posztot tett közzé, amely tele volt személyes kritikával és politikai célú megjegyzésekkel.

A kritikusok szerint Szentkirályi posztja inkább a figyelemelterelést szolgálja. A főpolgármester joggal sérelmezte, hogy a lomtalanítás rendszerének átalakításáról a kormány a Fidesszel és vállalati szereplőkkel tárgyalt, miközben a fővárosi önkormányzatot és a kerületeket kihagyták az egyeztetésekből. A Fővárosi Közgyűlés korábban egyhangúlag döntött arról, hogy tárgyalni kell a lomtalanítás jövőjéről, azonban úgy tűnik, a kormány inkább a saját politikai szövetségeseit vonja be a folyamatokba.

Tények helyett személyeskedés

Szentkirályi Alexandra posztjában többször is személyeskedő hangnemet ütött meg, azt sugallva, hogy Karácsony Gergely alkalmatlan a feladatai ellátására. „Mennyire hiteles, hogy az a főpolgármester párttitkározik, aki 20 évet húzott le Gyurcsányékkal?” – írta, miközben semmilyen konkrét javaslatot nem tett a lomtalanítás problémáinak megoldására. Ez a hozzáállás sokak szerint nem méltó egy kormányzati szóvivőhöz, akinek a párbeszéd elősegítése lenne a feladata, nem pedig a politikai konfliktusok szítása.

Mi a valódi kérdés?

A budapestiek számára a lomtalanítás kérdése nem politikai csatatér, hanem gyakorlati probléma. Zöldebb, fenntarthatóbb és átláthatóbb rendszerre van szükség, amely figyelembe veszi a főváros lakóinak és az önkormányzatoknak az igényeit.

Karácsony Gergely szerint ez csak úgy lehetséges, ha a kormány és a főváros együtt dolgozik. Ennek hiánya – és a politikai rivalizálás előtérbe helyezése – azonban megnehezíti a valódi előrelépést.

Szentkirályi hozzáállása: építés helyett rombolás?

Szentkirályi Alexandra bejegyzése ismét rávilágított arra, hogy a kormány részéről a fővárossal való együttműködés helyett gyakran a politikai üzengetés és a személyeskedés kerül előtérbe. A budapestiek azonban nem politikai csatározásokat várnak, hanem érdemi megoldásokat a mindennapi problémákra – például a lomtalanítás körüli káosz rendezésére.

A kérdés tehát továbbra is az: lesz-e végre érdemi egyeztetés a főváros és a kormány között, vagy a politikai rivalizálás akadályozza meg a budapestiek számára fontos kérdések rendezését?

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője újabb szavazást indított arról, hogy folytassa-e képviselői munkáját Strasbourgban és Brüsszelben. A pártelnök korábbi ígéretéhez híven fél évvel az európai parlamenti mandátuma átvétele után ismét a párt tagságára bízta a döntést. A szavazás kedd reggel kezdődött, az eredményeket szerdán hozták nyilvánosságra.

95%-os támogatás a folytatáshoz

A szavazás eredménye egyértelműen a pártelnök pozícióját erősítette meg: Magyar Péter közölte, hogy a 65 ezer szavazó közül a válaszadók 95%-a támogatta, hogy folytassa az EP-képviselői munkáját. A pártelnök köszönetet mondott a támogató szavazatokért, és kiemelte, hogy a Tisza Párt szimpatizánsai elkötelezettek az iránt, hogy a párt nemcsak a hazai politikában, hanem az európai színtéren is aktív szerepet vállaljon.

Üzenet a Fidesznek

Magyar Péter nem mulasztotta el, hogy bírálja a kormányzó Fideszt. Bejegyzésében furcsának nevezte, hogy a Fidesz nem kérdezi meg választóit politikai jövőjükről. Szerinte Orbán Viktornak, aki éppen Indiában tartózkodik, ideje lenne hazatérnie és előrehozott választásokat kiírnia, ha valóban olyan magabiztos, mint állítja.

A pártelnök arra is javaslatot tett, hogy Deutsch Tamás, a Fidesz vezető európai parlamenti képviselője, szintén tartson nyílt szavazást arról, hogy a választók támogatják-e a munkájának folytatását.

Második szavazás a mandátumról

Ez nem az első alkalom, hogy Magyar Péter a párt szimpatizánsainak véleményét kéri ki politikai döntéseiről. Júniusban, a mandátuma átvétele előtt már megkérdezte a párttagokat, hogy elfogadja-e az EP-képviselői szerepet. Akkor is nagy többség támogatta őt. Az akkori ígéretéhez hűen, fél év elteltével újra lehetőséget adott a szimpatizánsoknak a véleménynyilvánításra.

Nemzetközi szerepvállalás a cél

Magyar Péter kiemelte, hogy nem volt eredeti tervei között az EP-képviselői munka, de sokan győzködték, hogy vállalja el a feladatot. A pártelnök szerint a Tisza Párt nemzetközi szerepvállalása elengedhetetlen ahhoz, hogy komoly pozíciókat érjenek el az Európai Néppárton belül, például egy szakbizottsági elnöki tisztséget.

A Tisza Párt és Magyar Péter jövője

A pártelnök támogatottsága és a párt tagjainak aktív részvétele a szavazásokon arra utal, hogy a Tisza Párt hosszú távon is komoly szerepet kíván vállalni a hazai és európai politikában. Magyar Péter további terveiről egyelőre keveset árult el, de hangsúlyozta, hogy folytatja munkáját, és minden erővel azon lesz, hogy a párt pozícióját megerősítse mindkét színtéren.

Magyar Péter mostantól még nagyobb hangsúlyt fektethet az EP-ben való munkájára, miközben továbbra is kritikusan viszonyul a kormány politikájához. A Tisza Párt elnöke egyértelműen jelezte: nemcsak a magyar választók, hanem az európai színtér figyelmét is rá kívánja irányítani a párt törekvéseire.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdai ülésén nagy többséggel megszavazta a kormánnyal tavaly november végén kötött négyoldalú megállapodás érvénytelenítését – értesült a HVG. Az erről szóló napirendi pontot 10 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el. Varga Zs. András, a Kúria elnöke nem vett részt a szavazásban.

A megállapodás háttere

A szóban forgó megállapodás az Igazságügyi Minisztérium (IM), a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az OBT között jött létre. Ennek keretében az állam több mint 130 milliárd forintot különített volna el a bírók és igazságügyi alkalmazottak béremelésére, ugyanakkor feltételként szervezeti átalakításokat szabott meg. Bár az OBT szorosan, de elfogadta a javaslatot, később belső konfliktusok és vezetőváltások árnyékolták be a döntést.

Elnöki váltás és belső ellentétek

A megállapodás aláírása után Szabó Péter, az OBT akkori elnöke lemondott, miután bizalmatlansági indítványt nyújtottak be ellene. Utódja, Pecsenye Csaba, megválasztása után kezdetben megvédte a megállapodást, kijelentve, hogy az nem sértette senki becsületét. Később azonban az Igazságügyi Minisztériumnak címzett levelében bírálta, hogy az OBT beleegyezése nélkül fogadták el a bírói nyugdíjkorhatár módosítására vonatkozó javaslatot.

Az OBT már 2024 decemberében jelezte, hogy felülvizsgálatra van szükség. A januári rendes ülésen végül a megállapodás érvénytelenítése mellett döntöttek, ezzel jelezve, hogy a szervezet nem tartja elfogadhatónak a korábbi feltételeket és eljárásokat.

Mit jelent ez az igazságszolgáltatásra nézve?

A döntés komoly üzenet a kormány és az igazságszolgáltatás kapcsolatáról. Az OBT határozata újabb konfliktust generálhat a bírói függetlenség és a kormányzati elvárások között, különösen, hogy a béremelési ígéreteket a szervezeti változtatásokhoz kötötték.

Az érvénytelenítés jogi és pénzügyi következményei egyelőre nem világosak, de az OBT lépése rávilágít a bíróságok és a kormány közötti növekvő feszültségekre.

A következő hetekben várhatóan további részletek derülnek ki arról, hogyan érinti a döntés az igazságszolgáltatás szereplőit, és hogy az állam hajlandó-e újratárgyalni a megállapodás feltételeit.

Cikkünk megjelenése után az alábbi tájékoztatást kaptuk az Igazságügyi Minisztérium Sajtóirodájától, melyet változtatás nélkül közlünk:

Tuzson Bence igazságügyi miniszter az Országos Bírói Tanács szerdai ülésén megszületett döntés kapcsán az alábbi nyilatkozatot teszi:

Sajnálattal és mélységes megütközéssel vettem tudomásul az Országos Bírói Tanács (OBT) mai döntését a felek által aláírt, az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelését és az igazságszolgáltatásban dolgozók jövedelmi viszonyainak rendezését célzó négyoldalú megállapodás kapcsán. E megállapodás egy olyan történelmi léptékű vállalást jelentett volna, amely 2027-ig a bírák jövedelmének átlagosan 48%-os, a bírósági titkárok és fogalmazók 82%-os, valamint a bírósági tisztviselők 100%-os emelését tűzte ki célul.

A megállapodás nemcsak az igazságszolgáltatás dolgozóinak megbecsülését, hanem az igazságszolgáltatás egészének hatékonyabb működését is szolgálja.

Személy szerint nagyra becsülöm a testület elnökét és tagjait, mégis az OBT mai döntése nem csupán szembe megy korábbi álláspontjával, hanem mélységes következetlenséget sugall, amely megkérdőjelezi a testület hitelességét. Ez a helyzet mindannyiunkat átgondolásra késztet, hiszen az egymásnak ellentmondó döntések komolytalanságot tükröznek, ami nehézséget okoz abban, hogy megfelelő együttműködés alakuljon ki az igazságszolgáltatás jövőjét érintő kérdésekben.

Mindazonáltal, kormányzati oldalról a megállapodást továbbra is hatályosnak tekintjük.

Bár sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az OBT nem kíván aktív szerepet vállalni a bírósági rendszer hatékonyságát célzó jogalkotási munkában, a mi elkötelezettségünk töretlen. Az igazságügyi tárca folytatja munkáját az alkotmányosság, a bírói függetlenség és a jogállamiság maximális tiszteletben tartásával. Az igazságszolgáltatás zökkenőmentes működése, a társadalom szolgálata iránti felelősségünk változatlan, és továbbra is minden jogi kötelezettségünknek eleget fogunk tenni.

A Demokratikus Koalíció (DK) újabb nyolc országgyűlési képviselőjelöltjét mutatta be, akik 2026-ban szállnak ringbe a választásokon.

A párt közleménye szerint a jelöltek között találhatók tapasztalt politikusok, akik korábban már legyőzték a Fideszt saját választókerületükben, illetve olyan helyi kötődésű személyiségek, akik aktív szereplői a közéletnek, és most lépnek be az országos politikába.

A bemutatott jelöltek listája:

Baranya megye 1. számú választókerület (Pécs és környéke):
Auth István – helyi vállalkozó, korábbi önkormányzati képviselő.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. számú választókerület (Ózd és környéke):
Csák Árpád – ózdi önkormányzati képviselő, a Borsod megyei közgyűlés tagja.

Budapest 6. számú választókerület (VII., VIII., XIV., XV. kerület részei):
Dr. Komáromi Zoltán – a DK országgyűlési képviselője és egészségügyi szakpolitikusa.

Pest megye 13. számú választókerület (Dabas és környéke):
Magdics Máté – a Pest megyei közgyűlés tagja.

Budapest 15. számú választókerület (XVII. és XVIII. kerület részei):
Gy. Németh Erzsébet – a DK országgyűlési képviselője, korábbi főpolgármester-helyettes.

Veszprém megye 4. számú választókerület (Devecser-Pápa térsége):
Molnár Bálint – mérnök-informatikus, a helyi közélet aktív szereplője.

Békés megye 3. számú választókerület (Gyula, Füzesgyarmat, Sarkad és környéke):
Molnár Gábor – füzesgyarmati általános iskolai tanár.

Komárom-Esztergom megye 3. számú választókerület (Komárom-Oroszlány térsége):
Salkovics Róbert – a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés tagja.

Dr. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: bárhogyan próbálja a Fidesz módosítani a választókerületek határait, nem fogják megakadályozni, hogy minden körzetben szociáldemokrata jelölt induljon. Kiemelte, hogy Orbán Viktor csak a baloldal jelöltjeivel győzhető le, és a DK elkötelezett amellett, hogy a baloldali szavazók érdekképviselet nélkül ne maradjanak.

A párt üzenete egyértelmű: a Demokratikus Koalíció minden választókerületben alternatívát kíván kínálni a kormány politikájával szemben, és felkészülten várja a 2026-os választásokat.

A bejelentést a DK hivatalos csatornáin élőben is közvetítették, ami jelentős érdeklődést váltott ki a szimpatizánsok körében. A bemutatott jelöltek helyi és országos ismertsége erősítheti a párt pozícióját a következő választásokon.

Ma reggel ismét a magyar vasúti közlekedés gyengeségeire ébredhettek az ország lakói, amikor az első hópelyhek megérkeztek, és gyakorlatilag azonnal összeomlott a MÁV rendszere. A Győr-Veszprém és a Székesfehérvár-Komárom vonalon egyórás késésekkel indult a nap, majd a kelenföldi állomás is csatlakozott a káoszhoz, szinte teljesen ellehetetlenítve a vonatközlekedést.

Ez az esemény újabb fejezetet nyit a magyar vasúttársaság megoldatlan problémáinak sorában, amelyek hosszú évek óta keserítik az utasok életét. A jelenlegi helyzet különösen kontrasztos, hiszen néhány nappal ezelőtt Lázár János, a MÁV-ért felelős miniszter, nagyszabású ígéreteket tett a vasúthálózat felújítására, a késések minimalizálására és az utasok érdekeinek érvényesítésére.

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese éles kritikával illette a helyzetet. Szerinte a kormány ígéretei helyett végre kézzelfogható lépéseket kellene tenni. A politikus arra szólította fel Lázár Jánost, hogy az érintett utasok számára térítsék vissza a jegyek árát, és tegyék lehetővé, hogy vonatjeggyel buszokon is utazhassanak a káosz ideje alatt.

A Demokratikus Koalíció szerint másfél évtizednyi Fidesz-kormányzás után a MÁV állapota egyértelműen mutatja, hogy az Orbán-kormány nem képes kezelni a közlekedési infrastruktúra problémáit.

„Nem ígérgetni kell, hanem segíteni azoknak, akiket cserben hagyott az állami vasút”

– fogalmazott Arató.

A MÁV évtizedek óta tartó alulfinanszírozottsága és szervezeti problémái mára rendszerszintű működési zavarokat eredményeztek. Az elmúlt években számos ígéret született a fejlesztésekre, de az eredmények továbbra is váratnak magukra. Az időjárási helyzetek, például a havazás, rendre megmutatják a vasúti hálózat sérülékenységét.

Az érintett utasok számára jelenleg a késésigazolások igénylése és panaszbejelentés jelenthet ideiglenes megoldást, de ez nem csökkenti a reggeli káosz által okozott frusztrációt. A DK szerint az állam felelőssége lenne az utasok kárpótlása, és az ilyen helyzetek jövőbeli elkerülése érdekében az infrastruktúra azonnali modernizálása szükséges.

Az ügy súlyosságát mutatja, hogy a sajtótájékoztatót a Demokratikus Koalíció Facebook-oldalán élőben közvetítették, amely jelentős érdeklődést váltott ki. Kérdés, hogy a kormány meghallja-e a felszólítást, és valóban lépéseket tesz-e az utasok érdekében.

A helyzet továbbra is alakul, az utasok pedig reménykednek abban, hogy a hó végül nemcsak a vasutat bénítja meg, hanem a döntéshozók számára is egyfajta ébresztőként szolgál.