Ferencvárosban egy látszólag ártatlan városfejlesztési projekt olyan lakossági felháborodást váltott ki, amire kevesen számítottak. A Tűzoltó utca lezárása, amit „zöld kísérletként” és „közösségi tervezésként” próbáltak eladni, valójában sokak szerint egy szűk érdekcsoport politikailag motivált akciója. A lakók dühösek, elkeseredettek – és nem hajlandók csendben maradni.

Az ügyről már korábban bemutattuk a Kelemenet youtube csatorna videóját ami rendkívüli részletességgel mutatja be, mi vezetett idáig:

Egy kávézó kedvéért zártak le egy utcát?

A Tűzoltó utca egy 72 méteres szakaszát hirtelen lezárták az autók elől. A hivatalos indoklás szerint ez egy „kísérleti forgalomcsillapítási program”, amely a városi zöldfelületek bővítését célozza. Csakhogy a lezárt szakasz pontosan egyetlen kávézó, az Inga Kultúrkávézó előtt található – amelyet nem más, mint Puzsér Róbert és korábbi kampánystábja alapított.

A projektet a Sétáló Budapest nevű civil szervezet kezdeményezte – Puzsér egykori főpolgármester-jelölti programjának örököse –, és az önkormányzat, élén Baranyi Krisztinával, zöld utat adott neki.

Régi barátság, új előnyök?

Baranyi Krisztina és Puzsér Róbert politikai kapcsolata 2019-re nyúlik vissza, amikor a Sétáló Budapest mozgalom támogatta Baranyi polgármesteri indulását. Azóta sem szakadt meg az együttműködés: Baranyi többször is részt vett az Inga kávézó rendezvényein – most pedig az önkormányzat támogatta a projektet, amely látszólag épp ezt a kávézót hozza helyzetbe.

A helyiek szerint ez nem közösségi igény, hanem baráti szívesség – olyan, amit eddig legfeljebb a fideszes urambátyám-világban láttunk.

Tiltakozás, petíció, düh

A lakók úgy érzik nem kaptak megfelelő tájékoztatást, a kérdőíves „társadalmi egyeztetésre” pedig alig kétszázan reagáltak – többségük nem is az érintett szakaszról. Ennek ellenére megtörtént a lezárás. Az Angyal utca – korábban csendes, családias környék – hirtelen forgalmas áthaladó útvonallá vált, a zaj és a szmog pedig már most érezhető.

A lakók petíciót indítottak, tiltakozó táblákat helyeztek ki („Puzsér sétálóutcája”), és a nyitórendezvényen hangos, indulatos felszólalásokkal követelték vissza az utcájukat. A Gyermekklinika nehezebb megközelíthetősége különösen felháborította őket.

Lakossági fórum vagy politikai paródia?

A megnyitón lezajlott panelbeszélgetések során az önkormányzati és civil szereplők rendre a zöldítést és a közösségi tervezést hangsúlyozták. A lakók viszont úgy érezték, csak díszletként vannak jelen. A beszélgetések alatt folyamatos bekiabálásokkal jelezték: elegük van abból, hogy felettük döntenek, nélkülük.

Egy helyi lakó a rendezvényen így fogalmazott:

„Ez a szocializmust idézi. Akkor is odadobták, hogy örüljünk neki. A különbség csak annyi, hogy most egy kávézó érdekei számítanak, nem a pártközpontéi.”

Politikai projekt saját értékeléssel

A projekt sikerességét a Sétáló Budapest fogja kiértékelni – vagyis ugyanaz a szervezet, amely kezdeményezte, lebonyolította és most haszonélvezője is. Az önkormányzat ezzel mossa kezeit. Sokan ezt is az átláthatóság hiányaként élik meg, és jogosan kérdezik: ha már az önkormányzat adott engedélyt, miért nem vállalja a felelősséget az értékelésért is?

Zöldítés vagy új bulinegyed?

A félelem nem alaptalan: a lakók attól tartanak, hogy az Inga köré egy új belvárosi „minibulinegyed” épül. Már most is zavarónak találják a járdán dohányzó, alkoholt fogyasztó vendégeket, és attól tartanak, hogy a teraszok, rendezvények csak a kezdetet jelentik.

Egy Belső-Erzsébetvárosból érkezett asszony szórólapokat osztogatott a helyszínen, és figyelmeztette a lakókat:

„Nálunk is így kezdődött. Egy helyből kettő lett, aztán kétszáz. Ma már nem lehet ablakot nyitni, csak bulituristák élnek a házakban.”

Két hónap, de milyen áron?

A projekt tesztidőszakát nyárra időzítették – amikor a fél város nyaral. A lakók szerint ez manipulatív döntés, és az igazi forgalmi káosz csak szeptemberben, az iskolakezdéskor fog elindulni. Akkor derül majd ki igazán, mit is jelent a gyakorlatban „Puzsér sétálóutcája”.

Ferencváros lakói nem adják fel. A tiltakozás tovább folytatódik, és az a hangulat, amit a megnyitó rendezvényen látni lehetett – felháborodott lakók, kiabálások, elutasítás – azt mutatja: ez nem egyszerű forgalomtechnikai vita.

A TISZA párt kongresszusa előtt egy nappal Magyar Péter nyilvánosságra hozta azoknak az intézményeknek és beruházásoknak a listáját, amelyeket kormányváltás esetén elsőként vizsgáltatna ki. A bejegyzés éles fókuszba helyezi az Orbán-kormányhoz köthető nagy volumenű projekteket, valamint az állami gazdálkodás és pénzek áramlásának átláthatóságát.

Célkeresztben az Orbán-korszak beruházásai

Magyar szerint a TISZA-kormány egyik első lépése az lenne, hogy elszámoltassa az előző évtizedek kiemelt kormányzati beruházásait. A listán olyan, jól ismert projektek szerepelnek, mint:

• Paks II.

• Puskás Aréna

• Atlétikai Világbajnokság

• Kézilabda Európa-bajnokság

• Liszt Ferenc repülőtér megvásárlása

• Budapest–Belgrád vasútvonal

• Mátrai Erőmű megvásárlása

• Vadászati világkiállítás

• Zuglói irodaház-vásárlás Tiborczhoz köthetően

• Telekommunikációs és banki (MBH) beruházások

• KESMA alapítványi hálózatának felépítése

Átláthatóság a gazdaságban és a közpénzek kezelésében

A TISZA párt elnöke a gazdasági ügyekre is külön figyelmet szentelne. Bejegyzésében hangsúlyozta, hogy vizsgálat alá vonnák az EU-s források felhasználását, a kampányköltéseket, kommunikációs szerződéseket, valamint az energetikai beszerzéseket – különösen a Paks II. projekttel és a Panda-kötvényekkel kapcsolatban.

A listán szerepel még:

• Kommunikációs, kutatási és kampánymegrendelések

• EU-s támogatások sorsa

• Energiabeszerzések és azok árazása

• TAO-támogatások felhasználása

• Kiemelt hitelkonstrukciók

„Kamupártok” és „végrehajtó maffia” elszámoltatása

Magyar Péter külön kiemelte, hogy kormányra kerülés esetén haladéktalanul intézkednének a „kamupártok” és az „álcivil szervezetek” állami finanszírozásának kivizsgálásáról, valamint a „végrehajtó maffia” felszámolásáról.

„Haladéktalanul felszámoljuk a végrehajtó maffiát.” – zárta posztját a politikus.

A bejelentés időzítése nem véletlen. A TISZA párt hamarosan kongresszust tart, ahol várhatóan új programot is bemutatnak, valamint hivatalosan is megkezdik felkészülésüket a 2026-os országgyűlési választásokra. Magyar Péter tehát egyfajta árnyékkormányos hozzáállással próbálja hitelesíteni magát a változást kereső szavazók szemében.

A közzétett lista egyfajta politikai hadüzenet a jelenlegi rendszernek – és üzenet a választóknak is: ha a TISZA kormányra kerül, nemcsak új politikát ígér, hanem visszamenőleges elszámoltatást is. Hogy ez pusztán kampányretorika vagy valódi szándék, az csak a választások után derül ki.

A Kelemenet YouTube-csatorna legújabb videójában Kelemen László nem kisebb dolgot állít, mint hogy a politikai haveri rendszer – amelyről eddig leginkább a kormánypárti oldalon beszélhettünk – most az ellenzéki Ferencvárosban is virágzik.

A videóban párhuzamot von Lázár János batidai kastélyához vezető út leaszfaltozása és a Puzsér Róbert kávézója előtti utca hirtelen lezárása között.

Kelemen szavaival élve:
„Ez a klasszikus magyar politikai képlet. Van a Haverom Bt. meg a Rokonom Kft.”

Támogasd a videóst azzal, hogy ide kattintva feliratkozol a csatornára. Nem kerül semmibe, de a tartalomkészítőnek sokat jelent

Zöldítés? Csak épp ott, ahol üzlet van

A botrányos ügy középpontjában a Tűzoltó utca 72 méteres szakasza áll, amelyet egyik napról a másikra autómentesítettek. A hivatalos indoklás szerint a cél: zöldítés, élhetőbb város, közösségi tér. Ám ez a zöldítés véletlenül pont ott valósul meg, ahol Puzsér Róbert új kávézója, az Inga található – amely egyben kulturális tér, színház és esti kocsma is.

A projektet a Sétáló Budapest civil szervezet kezdeményezte – történetesen Puzsér saját mozgalma, amit még 2019-ben alapított főpolgármester-jelöltsége idején. Az összefonódások tehát egyértelműek: Puzsér projektje záratta le az utcát Puzsér kávézója előtt – mindezt a ferencvárosi önkormányzat engedélyével, amelynek élén Baranyi Krisztina, Puzsér egykori politikai szövetségese áll.

Lázár receptje működik: legyen közpénz, de jól csomagolva

A párhuzam nem véletlen: a videó szerint ez ugyanaz a történet, mint amikor a Magyar Közút leaszfaltozta a Lázár János kastélyához vezető utat, majd az egészet úgy kommunikálták, mintha a börtön kérte volna a felújítást. Most pedig Ferencvárosban „zöldítés” címszóval történik a hasonló „szerencsés véletlen”.

Kelemen László ironikusan jegyzi meg:

„Hát így hozta a történelmi jó szerencse.”

Csakhogy a Tűzoltó utca lezárása nem csak marketinges kellemetlenség. Az ott élők szerint zavarja a mentőforgalmat, akadályozza az Aldi áruszállítását, és tovább növeli a kerület amúgy is kaotikus forgalmát. Ennek ellenére a projekt kiértékelését nem az önkormányzat, hanem maga a Sétáló Budapest végzi – vagyis az a szereplő, amelyik közvetlenül érdekelt az utca lezárásában.

A lakók nem kértek belőle

A ferencvárosi önkormányzat szerint volt lakossági konzultáció – ám azt alig 200-an töltötték ki, és közülük csupán 19 ember lakik az érintett utcában. Ez alapján hivatkoznak arra, hogy a „társadalmi többség támogatja” a projektet.

A VEKE (Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület) sem hagyta szó nélkül a történteket: szerintük ez is csak egy újabb példa arra, hogyan mozgatja a „kocsmalobbi” a főváros közlekedéspolitikáját.

Mi ez, ha nem a batiadi modell?

A videó szerint ez az ügy csak látszólag a közösség érdekeit szolgálja. Valójában egy szűk politikai-gazdasági kör saját céljaira használja a közterületeket. És bár a projekt látszólag „nem önkormányzati”, valójában az önkormányzat engedélyével zajlik, sőt, az Inga kávézót és a Sétáló Budapest eseményeit maga Ferencváros hivatalos Facebook-csoportja reklámozza.

A legironikusabb rész talán az, hogy a lakossági fórumot csak a lezárás után tartják meg, és az értékelést is a projektgazda végzi – az, akinek üzleti érdeke fűződik a lezáráshoz.

Kávéillatú politika

Kelemen László videójának egyik legerősebb állítása:

„Ez nem közösségi kezdeményezés, ez nem urbanisztikai innováció. Ez a régi jól bevált: oldjuk meg okosba.”

Miközben a politikai oldal épp csak más – a mechanizmus ugyanaz, mint amit a választók már jól ismernek Lázár, Tiborcz vagy bármely más közpénzes történet kapcsán. A csomagolás ezúttal zöld, kulturális és civil, de a tartalom ugyanaz: érdekérvényesítés a közösség nevében, de nem a közösség érdekében.

Ferencvárosban egy újabb városfejlesztési projekt borzolta fel a kedélyeket – ám nem azért, mert ne lenne szükség élhetőbb, zöldebb közterekre. A vita nem is a fákról és padokról szól, hanem arról, hogy kinek és milyen módon kedvez a „közösségi tervezésként” eladott lezárás. A történet főszereplője: Puzsér Róbert új kávézója és a mögötte álló civil szervezet, valamint a projektet jóváhagyó Ferencvárosi Önkormányzat.

72 méternyi véletlen?

A Tűzoltó utca egy 72 méteres szakaszát lezárták az autóforgalom elől. A hivatalos magyarázat: közösségi kezdeményezésre induló, kísérleti zöldítés. Az érintett szakasz közvetlenül az Inga nevű új kávézó előtt található – amelynek egyik társalapítója Puzsér Róbert, a Sétáló Budapest nevű mozgalom ötletgazdája. A projekt kezdeményezője: maga a Sétáló Budapest.

A döntés egyébként önkormányzati jóváhagyással történt, noha a projekt nem önkormányzati indíttatású.

Baranyi, Puzsér és a régi szövetség

Baranyi Krisztina és Puzsér Róbert együttműködése nem újkeletű. 2019-ben a Sétáló Budapest mozgalom és Puzsér is nyilvánosan támogatta Baranyit a polgármester-választáson. Azóta Baranyi több alkalommal megjelent a Puzsér-féle kávézó eseményein. Most pedig a Sétáló Budapest kezdeményezése zöld utat kapott az önkormányzattól, pont ott, ahol az alapítók érdekeltek.

Ez önmagában nem törvénysértés, de ismerjük ezeket a módszereket. Csak éppen a Fidesztől

Lakossági támogatás? Vagy inkább alibi?

Az önkormányzat azzal érvel, hogy „közösségi tervezés” előzte meg a döntést. A valóság: az online kérdőívet mindössze kb. 200 fő töltötte ki, ebből elenyésző volt azok száma akik k a közvetlenül érintett utcában laknának. Ez nem éppen elsöprő társadalmi támogatás, főleg nem egy olyan projekt esetében, ami logisztikai problémákat okozhat a közeli gyermekklinika és az Aldi áruház működésében is.

A helyiek közül többen nyilvánosan tiltakoztak, a hivatalos önkormányzati Facebook-csoportban (Közkéz) is számos kritikus komment jelent meg, amelyekre az önkormányzat kezdetben ellentmondásos választ adott. Előbb az hangzott el, hogy „nem önkormányzati projekt”, majd az, hogy „természetesen adtak rá engedélyt”.

Értékelni fogják – saját magukat?

A projekt hatékonyságát a Sétáló Budapest fogja értékelni – vagyis az a szervezet, amelynek közvetlen érdeke fűződik a sikeres végkimenetelhez. Több helyi lakos is feltette a kérdést: miért nem az önkormányzat értékeli az általa jóváhagyott projektet? Erre eddig nem született megnyugtató válasz.

Egyes lakosok már polgári ellenállást is kilátásba helyeztek a lezárás ellen.

Presszókirályság zöld csomagolásban

A történet hátborzongatóan hasonlít más ismert esetekre. Amikor a túloldalon – például Lázár János – kastélya felé vezető út újul meg „közérdekből”, akkor jogos a felháborodás. De amikor ellenzéki oldalon, hasonlóan „véletlenszerű” helyszínen indul útlezárás, az már „közösségi zöldítés”?

A gond nem a projekt céljával van – hanem azzal, hogyan, kik által és kinek az érdekében történik. A jelenlegi ügyben az átláthatóság, a társadalmi kontroll és az egyenlő elbánás minimumai sem látszanak teljesülni.

Lezárás előtt vagy után kell fórumot tartani?

Ferencvárosban a lezárás után tartanak fórumot, amin meghívott vendégek – például az LMP alpolgármestere és Vitézy Dávid – mondják majd el a véleményüket. A lakosok felszólalási lehetősége? Nincs konkrétan rögzítve, de a szervezők szerint „alkalom nyílik rá”. Az eseményt – nem mellesleg – maga az önkormányzat reklámozza a Sétáló Budapesttel közösen.

Zöldítés vagy térfoglalás?

A kérdés végső soron nem a padokról vagy a növényekről szól. Hanem arról, hogy vajon lehet-e civil aktivizmusnak álcázni egy célzott üzleti előnyt, ha az ügyhöz megfelelő politikai kapcsolatok társulnak. Mert ha igen, akkor ez nem más, mint a régi, jól ismert „okosban megcsináljuk” rendszer – csak most nem nemzeti színű zászlóval, hanem zöld dizájnplakáttal és urbánus esztétikával tálalva.

Magyar Péter ismét nem hagyta szó nélkül a róla szóló sajtóhíreket: a Tisza Párt elnöke egy frappáns Facebook-poszttal vágott vissza azoknak a médiumoknak, amelyek az olaszországi nyaralásáról szivárogtattak ki paparazzo képeket.

A politikus nemcsak hogy beszólt a lesifotósoknak, de ironikus stílusban mutatott rá a kormánypárti sajtó önellentmondásaira is.

„Tériszonyotok van? Vagy már indult a yachtotok?”

A posztjában Magyar Péter azt írta:

„A sziklaugrásra miért nem jöttetek? Tériszonyotok van? Vagy már indult a yachtotok?”

A Tisza Párt elnöke ezzel arra utalt, hogy miközben a sajtó munkatársai Lecce környékén lencsevégre kapták őt és családját, a valódi kalandokat – például a sziklaugrást – már nem vállalták be. A mondat mögött ott rejlik a kritika a képmutató médiaműködésre, amely inkább a magánélet bulváros elemeire vadászik, mintsem a valódi teljesítményekre.

„Vergődtök srácok” – kemény üzenet a propagandának

Magyar Péter posztjában konkrét példát is hozott a kormányközeli sajtó korábbi és mostani ellentmondásos állításaira:

„Propaganda pár hete: ‘Magyar Péterrel nem állnak szóba a gyerekei.’ Propaganda ma: ‘A tiszás pártvezér, aki újdonsült barátnőjével és három gyermekével töltött néhány napot Lecce közelében…’”

Ezután odaszúrt:

„Vergődtök srácok. Mi lesz veletek így még 279 napig?!”

Az utalás egyértelműen a 2026-os választásokig hátralévő időre céloz, azt sugallva, hogy a kormánypárti média kifárad, miközben ő még csak most kezd bemelegedni.

„Legalább számolni tudnak” – kiszúrás a kommentekben

A poszt alatt Magyar Péter a kommentelőknek is visszavágott. Amikor valaki felhozta, hogy most akkor három vagy négy gyereke van, ő ironikusan megjegyezte:

„De legalább számolni tudnak.”

Ez a beszólás is jól illeszkedik Magyar Péter egyre markánsabb közéleti stílusához, amelyben nem riad vissza az iróniától, szarkazmustól vagy akár a gúnytól, ha épp a politikai ellenfelek vagy a kormányzati média kerül terítékre.

Mit üzen ez az egész?

Magyar Péter legutóbbi posztja újabb jele annak, hogy a Tisza Párt vezetője nemcsak politikai üzeneteiben, hanem kommunikációs stílusában is eltér a megszokottól. Nem játszik áldozatot, hanem támadásba lendül, és a nyilvánosságot használja fegyverként a támadások visszaverésére.

A kérdés már csak az: meddig bírják még idegekkel azok, akik mindenáron le akarják járatni – és milyen eszközökhöz nyúlnak majd a kampány közeledtével?