Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke határozottan kiállt a debreceni akkumulátorgyár-beruházás ellen, amely szerinte nemcsak a termőföldeket veszélyezteti, hanem a helyi lakosokat is bizonytalanságban tartja. A politikus szerint a kormány cserbenhagyta a debrecenieket, amikor mindenáron külföldi tőkések érdekeit helyezte a helyi közösség elé.

A termőföldek megóvása és a lakosság védelme

Komjáthi szerint a jó minőségű magyar termőföld nem arra való, hogy hatalmas ipari létesítmények nőjenek ki belőle. Hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság szempontjából kulcsfontosságú területeket nem szabad feláldozni olyan gyárak építésére, amelyek jelentős környezeti kockázatokkal járnak.

A politikus szerint a debreceni lakosok aggodalma teljesen érthető, hiszen a kormányzati kommunikáció ellentmondásos, a beruházás hatásait pedig nem tárgyalták meg megfelelően a helyiekkel. „A kormány letérdelt a külföldi nagytőke előtt, miközben az itt élők biztonságát és jövőjét nem tartja szem előtt” – fogalmazott Komjáthi.

Kormánykritika és felelősségvállalás

Az MSZP társelnöke szerint a Fidesz-kormány nem hajlandó érdemi párbeszédet folytatni az emberekkel. A helyiek többsége továbbra is ellenzi az akkugyár építését, de ennek ellenére a beruházás előkészítése gőzerővel zajlik. Komjáthi szerint egy ilyen horderejű döntés előtt széleskörű társadalmi egyeztetésre lenne szükség.

„Nem lehet a magyar földet és vizeket elherdálni pillanatnyi gazdasági érdekekért. A beruházás hosszú távú következményeit is figyelembe kell venni, és a kormánynak felelősséget kell vállalnia azért, hogy mit hagy hátra a következő generációknak” – jelentette ki.

További lépések és ellenállás

Komjáthi Imre és az MSZP folytatja a küzdelmet annak érdekében, hogy a helyi közösségek beleszólhassanak saját jövőjük alakításába. A politikus szerint a párt minden lehetséges eszközzel harcolni fog a termőföldek megóvásáért és a felelőtlen ipari beruházások ellen.

„Mi nem fogjuk hagyni, hogy a jó magyar termőföld helyén veszélyes akkumulátorgyárak nőjenek ki!” – szögezte le Komjáthi, hozzátéve, hogy a harc még nem ért véget, és minden eszközzel folytatni fogják a tiltakozást a beruházás ellen.

Az MSZP Jóléti Magyarország Tagozata, a Nőtagozata és a Nyugdíjas Tagozata konferenciát szervezett „kEGYelem, Kegyelmi ügy – Egy év távlatából” címmel, hogy az egy évvel ezelőtt kirobbant kegyelmi botrány következményeit és tanulságait elemezzék. A rendezvényen szakértők és politikai szereplők vitatták meg a gyermekvédelem helyzetét és az állam felelősségét.

A konferencia célja és megnyitója

Gergely József, az MSZP Nyugdíjas Tagozatának elnöke nyitotta meg a konferenciát, kiemelve, hogy a cél a kegyelmi botrány mélyebb megértése és annak vizsgálata, hogyan lehetne elkerülni hasonló eseteket a jövőben. Köszöntőt mondott dr. Gurmai Zita, országgyűlési képviselő, az MSZP Nőtagozatának elnöke, míg a zárszót Harangozó Gábor mondta.

Gyermekvédelem a fókuszban

Dr. Gurmai Zita kiemelte, hogy a gyermekvédelem az elmúlt egy évben nagyobb figyelmet kapott, mint a rendszerváltás óta bármikor, azonban a figyelem negatív eseményekből fakadt. A Civil Gyermekjogi Koalíció több javaslatot is tett a gyermekvédelmi rendszer reformjára, de a kormány nem tett érdemi lépéseket: a gyermekvédelmi dolgozók bére, az intézményi körülmények és a jelzőrendszer továbbra sem javult.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, hogy 12 kérdést intéztek a minisztériumokhoz a gyermekvédelmi reformokkal kapcsolatban, de érdemi válasz nem érkezett. A párt több törvénymódosító javaslatot is benyújtott, amelyek a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére és a büntetések szigorítására irányultak.

Szakértői meglátások a gyermekvédelemről

Dr. Herczog Mária, az ENSZ gyermekjogi szakértője online jelentkezett be New York-ból. Elmondta, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény korszerű és alkalmazható, de a sok módosítás inkább rontott rajta. A gyermekek helyzetéről kevés adat áll rendelkezésre, a KSH nem közöl releváns statisztikákat, ami megnehezíti a problémák kezelését. A gyermekvédelmi dolgozók helyzete pedig tovább romlott: a fluktuáció magas, a megbecsültség pedig alacsony.

A szakértő kitért arra is, hogy a kormány kommunikációja összemossa a pedofíliát a homoszexualitással, ami szakmailag tarthatatlan. Továbbá felhívta a figyelmet az állami gondozásban élő gyermekek elhanyagolására és az eltűnt gyermekek problémájára – jelenleg közel 1000 gyermek van állandó szökésben.

Az egyház és a kegyelmi ügy

Dr. Perintfalvi Rita katolikus teológus, a Grazi Egyetem tanára az egyház és a kegyelmi ügy összefüggéseiről beszélt. Rámutatott, hogy a kormány és az egyház összefonódása hogyan erősítette a nacionalista és vallási retorikát, valamint hogy a Fidesz miként használja a vallást politikai eszközként kirekesztésre. Szerinte a gyermekek elleni visszaélések egyházi szintű eltussolása súlyos probléma, és a társadalomnak fel kellene ismernie, hogy a pedofil elkövetők sokszor karizmatikus, vonzó személyek, akiket nehéz felismerni.

A gyermekotthonok helyzete és a kormány mulasztásai

Milánovics Danica szociális munkás-mentor személyes kötődése révén beszélt a bicskei gyermekotthon ügyéről és az ott történt visszaélésekről. Hangsúlyozta, hogy a kormány lényegében nem tett érdemi lépéseket a rendszer javítására, sőt, a megfélemlítő intézkedések még inkább rontották a gyermekvédelmi szakemberek helyzetét. A szakember szerint a nevelőszülői hálózat fejlesztése, az intézményi feltételek javítása és a gyermekvédelmi dolgozók megfelelő képzése lenne a megoldás.

Politikai következtetések és a konferencia tanulságai

Korózs Lajos szociológus, az MSZP elnökhelyettese záróbeszédében kiemelte, hogy a kegyelmi botrány nem felejthető el, és a kormánynak vállalnia kell a felelősséget. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kormány figyelmen kívül hagyta a gyermekvédelmi szakmai szervezetek javaslatait, és semmit nem hajtott végre a Gyermekjogi Civil Koalíció által kidolgozott 12 pontos javaslatcsomagból.

A konferencia során szakértők és politikai szereplők egyértelmű következtetésre jutottak: a gyermekvédelem reformjára azonnali szükség van, és az elmúlt egy évben a kormány mulasztásai csak tovább mélyítették a problémákat. A rendezvény célja az volt, hogy rámutasson a hiányosságokra, és megoldásokat kínáljon a jövőre nézve.

A 2024-es vagyonnyilatkozatok leadása az ellenzéki pártok képviselőire is vonatkozott. Az adatokból kiderül, hogy Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára új lakásba költözött, Hadházy Ákos magánadományt kapott politikai munkájára, Toroczkai László tartozása csökkent, míg Ungár Péter jelentős gazdasági érdekeltségekkel bír.

Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára: új lakás a Bimbó utcában

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a Facebook-oldalán éjfél előtt tette közzé vagyoni helyzetét. A bejegyzése szerint a családja vagyona az elmúlt két és fél évtizedben csökkent. A politikai pályafutásuk előtt szerzett vagyonukból nemrég egy 161 négyzetméteres, nagy teraszos lakást vásároltak a Bimbó utcában. Korábbi otthonuk, a Szemlőhegy utcai ház továbbra is Dobrev Klára és édesanyja közös tulajdonában áll.

A politikus elmondása szerint nagyobb gyermekeik már önálló életet élnek, és mindegyikük rendelkezik egy 60-65 négyzetméteres lakással. A család körülbelül 40 millió forint megtakarítással rendelkezik, míg hiteltartozásuk 56 millió forint. Ezen kívül van egy kötcsei házuk is, amelynek törlesztése folyamatban van. Gyurcsány bevételei között képviselői fizetése mellett könyveladásból származó jövedelmet is feltüntetett.

Hadházy Ákos: magánadományok és csökkenő tartozás

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő 1,7 millió forintos magánadományt kapott politikai tevékenységéhez magyar állampolgároktól. Tartozásai 18,7 millió forintról 16,8 millióra csökkentek, ebből 3 millió forint magánszemélyek felé fennálló adósság.

A képviselő ingatlanjai között szerepel egy szekszárdi lakás (felerészben), egy nagyobb szőlőterület Fácánkerten, valamint egy 30 négyzetméteres bécsi lakás, amelynek szintén felerészben tulajdonosa. Gazdasági érdekeltségei közé tartozik a Hadházy-Vet Kft., ahol ügyvezetőként díjazás nélkül tevékenykedik, viszont osztalékra jogosult. Képviselői jövedelme havi bruttó 1-5 millió forint közötti.

Toroczkai László: csökkenő tartozások

A Mi Hazánk elnöke felerészben tulajdonosa egy ásotthalmi tanyának, valamint egy szántónak és egy kivett útnak. Hitelintézettel szembeni tartozása 3,8 millió forintról 3,6 millió forintra csökkent.

Ungár Péter: jelentős gazdasági érdekeltségek

Ungár Péter, az LMP társelnöke és országgyűlési képviselője több gazdasági társaságban is érdekelt. Az Azonnali Média Kft.-ben 90%-os tulajdonrésszel rendelkezik, továbbá tagja a Pió-21 Kft.-nek és a KŐ A MEZŐN Nonprofit Kft.-nek.

Vagyonnyilatkozata szerint egy 240 négyzetméteres II. kerületi lakást birtokol, amelyet 2006-ban örökölt. 2020-ban vásárolt egy Toyota RAV4 típusú autót. Bankszámláin összesen 12,35 millió forintot tart, emellett devizában további 9,34 millió forintnak megfelelő összeget birtokol. A 2023-ban bejelentett közel százmilliós követelés már nem szerepel az idei nyilatkozatában.

Jakab Péter: minimális vagyon, egyetlen autó

Jakab Péter független országgyűlési képviselő nem rendelkezik sem ingatlan-, sem értékpapír-vagyonnal, és bankszámláján sincs megtakarítása. Egyetlen jövedelme képviselői fizetése.

Egyetlen vagyontárgya egy 18 éves Opel Astra H, amelyet 2024 elején vásárolt. A Nép Pártján Mozgalom elnöki tisztségét díjazás nélkül látja el.

A vagyonnyilatkozatok évről évre visszatérő vitatémák a magyar politikában, és a 2024-es bevallások is ismét rávilágítanak az ellenzéki politikusok eltérő anyagi helyzetére.

Január 31-én éjfélkor a törvényi előírásoknak megfelelően a miniszterek nyilvánosságra hozták vagyonnyilatkozataikat. Az adatokból kiderül, hogy jelentős különbségek vannak a kormánytagok vagyoni helyzetében: míg egyesek több százmilliós megtakarításokkal rendelkeznek, mások jelentős tartozásokkal küzdenek. Lázár János például 46 ingatlan tulajdonosa, míg Pintér Sándor a szerényebb vagyonú miniszterek közé tartozik.

Lázár János: a legtöbb ingatlan, jelentős tartozások

Lázár János 46 ingatlannal rendelkezik, többek között Hódmezővásárhelyen szántókat és egy V. kerületi lakást vásárolt. Gépjárműparkjába Mini Cooper Cabrio, Audi All Road és Land Rover tartozik. Megtakarításai meghaladják a 200 millió forintot, viszont 160 millió forintos banki és 60 millió forintos magánszemélyek felé fennálló tartozása van.

Pintér Sándor: egy Wartburg és félmilliárdos követelések

A belügyminiszter nyolc ingatlan tulajdonosa, azonban egyetlen autója egy 1995-ben örökölt Wartburg. Megtakarításai körülbelül 10 millió forintot tesznek ki, miközben több mint félmilliárd forintos családi és baráti kölcsönök formájában fennálló követelései vannak.

Lantos Csaba: valószínűleg a leggazdagabb miniszter

Lantos Csaba jelentős megtakarításokkal rendelkezik: takarékbetétben 270 millió forintot tart, devizában közel félmilliárd forintja van. Ezen felül csaknem egymilliárd forintos követelése van a Lantos Zrt. felé. Gépjárműparkja meglepően szerény: egy Suzuki Swift tulajdonosa.

Gulyás Gergely és Rogán Antal: stabil befektetések

Gulyás Gergely két XI. kerületi ingatlannal rendelkezik, és 19 millió forintot tart Bónusz Magyar Állampapírban, továbbá 20 millió forint hitelintézeti számlakövetelése van. Rogán Antal ezzel szemben szántókat, erdőket és réteket birtokol Szakonyfalun. Megtakarításai jelentősek: 500 millió forint állampapírban és 109 millió forint takarékbetétben. Tavalyi jövedelme 456 millió forint volt a szabadalmán keresztül.

Navracsics Tibor és Semjén Zsolt: mérsékeltebb vagyonok

Navracsics Tibor felerészben tulajdonol egy budakeszi családi házat, és egy rigácsi építési telekkel rendelkezik. Megtakarítása 5 millió forint, míg 23,5 millió forintos hiteltartozása van. Semjén Zsolt két II. kerületi lakás felerészbeni tulajdonosa, valamint egy balatonfenyvesi üdülő haszonélvezője. Készpénzben 10 millió forintot tart, antik bútorokat is birtokol.

Szijjártó Péter és Tuzson Bence: jelentős befektetések

Szijjártó Péter résztulajdonosa egy győri ingatlannak, dunakeszi lakóháznak és egy balatonedericsi üdülőnek. Megtakarításai között szerepel 44 millió forint befektetési jegy, 14 millió forint kötvény, valamint 30 millió forintos tartozása a szüleinek. Tuzson Bence egy mátraszentimrei hétvégi ház és egy márianosztrai szántó tulajdonosa, megtakarításai között 40 millió forint befektetési jegy és 26 millió forint állampapír szerepel, míg tartozásai 4,5 millió forintot tesznek ki.

A miniszteri vagyonnyilatkozatok minden évben komoly közérdeklődést váltanak ki, és az idei adatok ismét jelentős vagyoni különbségeket mutatnak a kormány tagjai között.

Váratlan személycserére került sor az Igazságügyi Minisztériumban: felmentették dr. Bíró Attilát, a tárca közigazgatási államtitkárát. A döntés a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg, és Sulyok Tamás köztársasági elnök január 31-i hatállyal írta alá Orbán Viktor javaslatára. A határozat ugyanakkor nem tartalmaz indoklást.

Változások a minisztériumban

Bíró Attila 2023. augusztus 10-én érkezett az IM-hez, amikor Tuzson Bence igazságügyminiszter vezetésével kezdte meg munkáját. Előtte a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára volt, így nem számított kívülállónak a kormányzati struktúrában. Az eltávolítása azonban meglepetést keltett, hiszen viszonylag rövid időt töltött jelenlegi pozíciójában.

A határozat nemcsak Bíró Attila felmentéséről, hanem utódjának kinevezéséről is szól: február 1-jétől dr. Pilz Tamás veszi át a közigazgatási államtitkári tisztséget. Pilz eddig az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként dolgozott, így előrelépésként értékelhető a kinevezése.

Mi állhat a háttérben?

A döntés pontos okai nem ismertek, mivel a közlemény nem tartalmazott indoklást. Bíró Attila hirtelen menesztése azonban újabb példája lehet annak, hogy a kormányzatban folyamatosan zajlanak a belső átrendeződések. Az, hogy Orbán Viktor javaslatára történt a leváltás, arra utal, hogy politikai megfontolások is szerepet játszhattak a döntésben.

A változás mindenesetre azt mutatja, hogy az Igazságügyi Minisztériumban is zajlik az átalakulás, és a kormányzat belső hatalmi struktúrájában további mozgásokra is lehet számítani a közeljövőben.

Horst Köhler, Németország egykori elnöke, 81 éves korában, súlyos betegség után hunyt el családja körében – jelentette be a német elnöki hivatal szombaton.

Egy politikai életút

Köhler a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusaként 2004 és 2010 között töltötte be az államfői tisztséget. 2010-ben lemondott hivataláról, miután bírálatok érték egy interjúja miatt, amelyben azt mondta, hogy Németország afganisztáni katonai bevetései „az ország gazdasági érdekeit védik”. Ezzel ő lett Németország történetében az első államfő, aki önként távozott posztjáról.

Elnöki megbízatása előtt Köhler kiemelkedő pénzügyi pályát futott be. 1998 és 2000 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezetője volt, majd 2000 és 2004 között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójaként dolgozott.

Emlékezés Köhler örökségére

Frank-Walter Steinmeier jelenlegi német államfő méltatta elődjét, és az elhunyt özvegyének, Eva Luise Köhlernek küldött részvétnyilvánító táviratában így fogalmazott: „Csak hálásak lehetünk, hogy ő volt államunk egyik elnöke; sokat adott ennek az országnak.”

Köhler közgazdászként és politikusként is jelentős hatást gyakorolt Németország gazdasági és politikai életére, öröksége meghatározó marad az ország történelmében.

Fóton a Telex stábja szerette volna kérdezni Orbán Viktort, azonban Simor Dánielt és Gombos Noémit a rendezők rendőri segítséggel dobták ki, miután sajtóakkreditációjukat megszüntették, és Simort még meg is rángatták. Az incidens hatalmas visszhangot keltett, és politikai szereplők is reagáltak rá.

A Demokratikus Koalíció politikusa, Kálmán Olga szombat délelőtt közleményben bírálta az esetet. „Aki kérdezni akar, azt elviszi a rendőr” – áll a DK közleményében, amely szerint

„ilyen gyáva ember nem lehet Magyarország miniszterelnöke”

Kálmán Olga röviden összefoglalta, miért tartja elfogadhatatlannak a helyzetet: Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke utasította a rendezőket az újságírók eltávolítására. A DK szerint Orbán Viktor „újabb vörös vonalat lépett át”, amikor rendőröket hívott a kérdezni akaró újságírókra.

A közlemény egy erős történelmi párhuzamot is felállít: „A legsötétebb pártállami időket idézi, hogy aki 2025 Magyarországán kérdezni akar a miniszterelnöktől, azt elviszi a rendőr.” Majd a DK kijelenti: „Ilyen gyáva ember nem lehet Magyarország miniszterelnöke, hiszen aki fél a hatalom ellenőrzésére felesküdött független sajtó kérdéseitől, az valójában a saját hazájától és saját népétől fél.”

Noha a közlemény nem kapott széles körű médiavisszhangot, Havasi Bertalan reakciója annál nagyobb figyelmet keltett.

Havasi Bertalan válasza: „Olga, legyen kedves!”

A miniszterelnök sajtófőnöke egy éles hangvételű válaszcikket tett közzé „Olga, legyen kedves!” címmel, amelyben így fogalmazott:

„Olga, legyen kedves visszatekerni, és újra megnézni, meghallgatni a Telex videóját, ha kell, kétszer, háromszor, akár lassítva. Biztos vagyok abban, hogy így végül az Ön számára is kiderül, mitől volt szánalmas és jogszerűtlen a Telex bohóckodása a fóti filmgyár területén. Üdvözlettel: Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.”

Ezzel Havasi nem csupán Kálmán Olgát, hanem az egész ellenzéki narratívát próbálta hitelteleníteni, miközben a kormány álláspontja szerint a Telex újságírói jogszerűtlenül próbáltak bejutni a rendezvényre. A vita tehát folytatódik, ismét rávilágítva a sajtószabadság és a politikai hatalom kapcsolatának feszültségeire Magyarországon.

Magyarországon már-már hagyománnyá vált, hogy a politikusok vagyonnyilatkozatai közelebb állnak a fikcióhoz, mint a valósághoz. Nincs ez másként idén sem: Orbán Viktor friss vagyonnyilatkozata papíron további „szegényedésről” tanúskodik, miközben a miniszterelnöki fizetését az elmúlt három évben 1,5 millió forintról 6,5 millió forintra emelték.

A cinikus színház már annyira megszokottá vált, hogy szinte senkit sem lepett meg, amikor Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kemény szavakkal reagált a miniszterelnök bevallására.

„Hiába nőtt a fizetése, Orbán Viktor papíron egyre szegényebb. Eközben elfelejtett beszámolni a családjához köthető ezer milliárdokról, a svájci, szingapúri és dél-amerikai számlákról, valamint a csádi kalandról”

– írta szombat reggel Facebook-oldalán.

Magyar szerint a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer „a magyar emberek arcul köpése”. Éppen ezért azt ígéri, hogy ha a Tisza Párt kormányra kerülne, akkor teljesen átalakítanák a rendszert, és visszamenőleg húsz évre minden magas rangú politikust és hozzátartozóikat vagyonosodási vizsgálatnak vetnék alá.

Számonkérés vagy populizmus?

Magyar Péter nem kertel: ha egy politikus nem tudja igazolni a vagyonának forrását, akkor a különbözetet adóhiányként kellene befizetnie az államkasszába. Ha ezt nem teszi meg, akkor a végrehajtók hajtanák be rajta az elmaradást. Sőt, a Tisza Párt kormányában csak olyanok kaphatnának helyet, akik húsz évre visszamenőleg el tudnak számolni a vagyonosodásukkal.

Bár ezek a mondatok egyeseknek a populizmus kategóriájába eshetnek, az biztos, hogy az elmúlt években egyre több magyar érzi úgyanúgy: a jelenlegi elit szemrebbenés nélkül él vissza a hatalmával.

A kérdés az, hogy Magyar Péter ígérete csupán kampányfogás marad-e, vagy valós politikai fordulatot hozhat Magyarországon. Egy biztos: a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszerben már senki sem hisz, és Orbán Viktor „szegényedését” látva ez az érzet csak tovább erősödik.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke éles kritikát fogalmazott meg a Fidesz kormányával szemben legújabb Facebook-bejegyzésében. Kérdésként vetette fel, hogy Orbán Viktor vajon lesz-e elég bátor ahhoz, hogy bevallja vagyonnyilatkozatában a svájci, szingapúri és dél-amerikai bankszámlákat, ahol állítása szerint a családja a „több ezer milliárd forint ellopott közpénzt” tartja.

A politikus kijelentette: „Orbánéknak mára semmi sem maradt a hazudozáson és a gyűlöletkeltésen kívül. Valós eredményt semmilyen területen nem tudnak felmutatni, ezért megpróbálnak óvónőket fenyegetni és a magyarok közé újabb árkokat ásni.”

A nyugdíjasok helyzete: fagyoskodás és megszorítások

Magyar arra emlékeztetett, hogy a Fidesz kormányzása alatt ötszörösére nőtt a létminimum alatt élő nyugdíjasok száma, és a tűzifa 27%-os ÁFA-ja miatt egyre többen kényszerülnek fagyoskodásra az otthonukban. Ezzel egy időben a kormány ismét a 13. havi nyugdíj körül kezdett el hazudozni – állítja a politikus.

„Miközben az Orbán-családnak naponta milliárdokkal nő a vagyona, a magyar emberek többsége napról napra egyre nehezebben él az ismét elszabaduló élelmiszer-ÁFA és az európai szinten is magas rezsiárak miatt” – tette hozzá Magyar Péter.

A NER koporsójába vert utolsó szög?

A Tisza Párt elnöke szerint a Fidesz „Maxi-Dubajnak” csúfolt gigaberuházása végérvényesen megpecsételheti a NER sorsát. „Ez lesz az önök bős-nagymarosi vízlépcsője” – mondta, utalva a rendszerváltás egyik ikonikus kudarcprojektjére.

„Vége van. Vagy ha oroszul jobban érti: tovarisi konyec. Vagy hogy Deutsch kolléga is megértse: disz iz di end” – zárta bejegyzését a politikus.

Orbán reakciója?

Egyelőre nem érkezett hivatalos válasz Orbán Viktortól vagy a kormány részéről Magyar Péter vádjaival kapcsolatban. Az ellenzéki politikus mindenesetre biztos abban, hogy az emberek többsége már „átlát a szitán”, és egyre többen csatlakoznak a Tisza Párthoz, amely szerinte „egy igazságos, békés, őszinte és élhető Magyarországot fog építeni”.