Az RTL bejelentette, hogy nem folytatódik a népszerű gasztroreality, A Konyhafőnök. Az ikonikus műsor tíz évad után pihenőre vonul, és egyelőre nem tér vissza a képernyőre.

Sárközi Ákos távozása után elindult a hanyatlás

A műsor hosszú évekig meghatározó szereplője volt a magyar televíziózásnak, de az utóbbi időben egyre több jel mutatott arra, hogy az érdeklődés csökken. Különösen Sárközi Ákos távozása után vált érezhetővé a nézők kiábrándulása. A Séfek séfe című konkurens műsor is komoly riválisként jelent meg, és amikor egy időben sugározták a két gasztroshow-t, A Konyhafőnök alulmaradt a nézettségi versenyben.

A formátum frissítésére tett kísérletek – új zsűritagok és változtatások a műsor szerkezetében – nem hozták meg a kívánt eredményt. A rajongók körében pedig komoly visszhangot váltott ki, hogy kedvenc séfjük, Sárközi Ákos már nem volt a zsűriben, és sokan emiatt elpártoltak a műsortól.

Az RTL döntése: nincs folytatás

A csatorna végül úgy határozott, hogy egy időre leveszi a képernyőről A Konyhafőnököt. Bár hivatalosan nem nevezték végleges kaszának, jelenleg nincs tervben új évad. Fördős Zé és csapata így kényszerpihenőre vonul, miközben az RTL új műsorokkal próbálja betölteni a gasztroreality által hagyott űrt.

A döntés vegyes fogadtatásra talált a nézők körében: míg egyesek szerint időszerű volt a változás, mások csalódottan fogadták a hírt, hiszen A Konyhafőnök hosszú évekig szórakoztatta a gasztronómia iránt érdeklődő közönséget.

Bár a műsor most pihenőre vonul, az RTL később akár újragondolt formában is visszahozhatja, ha a nézői igények úgy kívánják. Addig is a csatorna új programokkal próbálja fenntartani a közönség érdeklődését.

Ha igazak a hírek, akkor komoly erősítés érkezhet a Tisza Párthoz, méghozzá nem akárki: Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke lehet a párt védelempolitikai tanácsadója. A hírek szerint akár már a párt szombati kongresszusán is bemutathatják őt – számolt be róla a hirado.hu.

Ruszin-Szendi 2021-ben került a honvédség élére, azonban 2023 áprilisában Novák Katalin köztársasági elnökként felmentette a tisztségéből. Két hónappal később az altábornagy rangban szolgáló katonai vezető a hadseregtől is távozott. A sajtóhírek szerint leváltása összefüggésbe hozható az akkor zajló „fiatalítási kampánnyal”, amely során tömeges elbocsátások történtek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter akkor azzal indokolta a döntést, hogy a honvédség „harcászati szintről hadműveleti szintre lép”.

A felröppent hírekkel kapcsolatban maga Ruszin-Szendi sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a pletykákat, amikor a közmédia megkereste. Hasonlóan reagált a Tisza Párt is, amely a Telex érdeklődésére azt közölte, hogy a kongresszus résztvevőiről és felszólalóiról előzetesen nem adnak információt.

Ha azonban valóban csatlakozik a Tisza Párthoz, az egyértelmű jelzés lehet a politikai térképen: Magyar Péter egyre komolyabb neveket von be a mozgalmába, és a hadsereg korábbi vezetőjének szerepvállalása jelentős szakmai súlyt adhat a párt védelempolitikai terveinek. A kérdés már csak az, hogy szombaton valóban bejelentik-e a nagy igazolást, vagy továbbra is a találgatások szintjén marad a történet.

A német tulajdonú ZF Hungária Kft. 110 munkavállalót bocsát el Egerben, miközben a cég stratégiai partnere a magyar kormánynak. Az MSZP szerint ez is azt bizonyítja, hogy az Orbán-kormány valójában a tőkéseket szolgálja ki, miközben a dolgozókat magukra hagyja. Komjáthi Imre, az MSZP elnöke szerint burkolt létszámleépítés zajlik Magyarországon, és miközben a kormány sikertörténetekről beszél, egyre többen veszítik el megélhetésüket.

Munkahelyek szűnnek meg, a kormány nem cselekszik

Az MSZP szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a munkavállalók egyre kiszolgáltatottabbá válnak, miközben a kormány a nagyvállalatokkal kötött stratégiai partnerségi szerződésekre hivatkozva hirdeti gazdaságpolitikai sikereit. A valóság azonban más képet mutat: egyre több munkavállaló kerül bizonytalan helyzetbe, és semmilyen garancia nincs arra, hogy a stratégiai partnerek ne éljenek vissza a helyzetükkel.

Az MSZP követelései

Az MSZP szerint azonnali intézkedésekre van szükség a dolgozók jogainak védelmében. A párt a következő intézkedéseket sürgeti:

• A szakszervezeti jogok teljes körű visszaállítása és egy új, a dolgozók érdekeit védő Munka Törvénykönyvének bevezetése.
• A stratégiai partnerségi szerződésekben dolgozói garanciák biztosítása, hogy senkit ne lehessen egyik napról a másikra utcára tenni.
• Országos és ágazati kollektív szerződések megkötése a munkások védelmében.
• Tisztességes bérek és biztos, emberhez méltó munkahelyek garantálása.

Komjáthi Imre szerint nem elfogadható, hogy a kormány tétlenül szemléli a dolgozók ellehetetlenítését, miközben a nagyvállalatok érdekeit minden eszközzel védi. Az MSZP hangsúlyozza, hogy a párt a munkavállalók oldalán áll, és minden lehetséges módon harcolni fog a dolgozók jogaiért és méltóságáért.

„Nem a tőkésekért, hanem a dolgozókért!” – zárta közleményét az MSZP elnöke.

Az ATV hivatalos közleményt adott ki a hétfő esti Csatt című vitaműsorban történtek kapcsán, miután heves vita alakult ki a résztvevők között. A csatorna megerősítette, hogy a műsor vendégeit, köztük Deák Dánielt, továbbra is szívesen látják politikai műsoraikban.

Heves vita, éles kijelentések

A hétfő esti adás során Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Megafon influenszere, valamint Dévényi István, a Magyar Hang újságírója között alakult ki különösen feszült szóváltás. Az asztal másik oldalán Gerő Tamás ügyvéd és Szűcs Gábor jogász foglalt helyet, miközben a beszélgetés főként aktuális közéleti kérdésekről szólt.

A vita a műsor végén érte el csúcspontját, amikor a Magyar Hang olvasottságáról kezdtek el beszélni. Ekkor Egri Viktor műsorvezető közbeszólt, és kijelentette:

„Dani, én most nagyon…, a szerkesztő engedélye nélkül, de ígéretet teszek, miután szétverted az egész műsort, hogy ide nem jössz többet. Tehát az, hogy nem hagyod, hogy befejezzenek egyetlen mondatot a túloldalon, így nem lehet beszélgetni.”

Deák Dániel reakciója

Deák Dániel nem hagyta szó nélkül a műsorvezető megjegyzését, és azonnal visszavágott, mondván, hogy ő sem tudta befejezni a mondatait. Később a Facebook-oldalán is reagált az esetre, ahol így fogalmazott:

„Először is, kicsit vicces, hogy a demokraták mindig ehhez az eszközhöz nyúlnak: kitiltanak például Amerikából vagy letiltanak a Facebookról, ha más a véleményed vagy politikai szempontból nem vagy nekik kellemes.”

Az ATV közleménye

Az eset után az ATV hivatalos közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy Deák Dánielt és a műsor többi vendégét a jövőben is szívesen látják a csatorna politikai műsoraiban.

Bár a műsorvezető éles kijelentést tett, úgy tűnik, hogy a csatorna nem kívánja véglegesen kizárni a vitákból a XXI. Század Intézet elemzőjét. Deák Dániel maga is jelezte, hogy szívesen részt vesz a műsorban a jövőben, mivel úgy véli, a nézők értékelik a heves, ütköztető vitákat.

Egy évvel ezelőtt Magyar Péter a Partizán műsorában lépett be a politikába, most pedig visszatért Gulyás Márton stúdiójába. Az interjú során számos fontos politikai és társadalmi kérdést érintettek, és a beszélgetés légköre nem volt mentes a feszültségektől.

Elszámoltatás vagy igazságszolgáltatás?

Magyar Péter az interjúban kifejtette, hogy az „elszámoltatás” kifejezést félrevezetőnek tartja, mivel egy jogállamban egy politikus nem ígérhet ilyesmit. Ehelyett célja a független igazságszolgáltatás helyreállítása. Külön hangsúlyozta, hogy a következő legfőbb ügyészt teljesen más elvárások alapján kell kiválasztani, mint ahogy azt jelenleg Polt Péter esetében látjuk.

A Tisza Párt egyik legfőbb terve, hogy minden kormányzati pozícióhoz politikai felelősséget rendeljenek, vagyis ha egy vezető nem teljesíti az ígéreteit, annak vállalnia kell a következményeket. Az egyik legfontosabb vállalásuk az, hogy az elmúlt húsz év kormánytagjai, köztük Orbán Viktor is, vagyonosodási vizsgálaton essenek át.

Előrehozott választások és kormányzásra készülés

Magyar Péter szerint, ha Orbán Viktor valóban biztos lenne a támogatottságában, akkor visszaadná a döntést a választóknak egy előrehozott választással. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pártja készül a kormányzásra, és kampánycsapatukban olyan szakemberek is dolgoznak, akik több sikeres választási kampányt vittek végig. A miniszterelnöki ambíciókra vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, hogy személyesen rengeteget fejlődött az elmúlt évben, de nem törekszik a kormányfői pozícióra – ugyanakkor, ha pártja felkérné erre, nem zárkózna el a lehetőségtől.

Viták, támogatók és kampányfinanszírozás

A beszélgetés során szóba került Menczer Tamással folytatott vitája is. Magyar elismerte, hogy lehetett volna türelmesebb, de sokan dicsérték őt higgadtságáért. Megemlítette, hogy a pécsi eset után fideszesek is megkeresték, és jelezték, hogy bizonyos ügyekben támogatnák a Tisza Pártot.

A kampányfinanszírozás kapcsán kijelentette, hogy pártja nem kap külföldi támogatást, a forrásokat a rendszerváltó kártya eladásából és kisebb egyéni adományokból teremtik elő. Kiemelte, hogy céljuk a lehető legköltséghatékonyabb kampány. A Csányi Sándorral kapcsolatos kérdésekre reagálva hangsúlyozta, hogy pártja semmilyen támogatást nem kap tőle, de elismerte, hogy Csányi sikere nem a NER támogatásán múlott.

Bennfentes kereskedelem vádja és a párt programja

Felmerült az a vád is, hogy Magyar Péter bennfentes tőzsdei kereskedelem révén szerzett vagyont. A politikus elismerte, hogy voltak és vannak részvényei, de határozottan visszautasította, hogy törvénytelenséget követett volna el. Szerinte inkább a kormányhoz közeli embereket kellene ilyen ügyekben számon kérni.

A Tisza Párt programjáról elmondta, hogy még nincs végleges időpontja annak, mikor készül el, de biztosította a közönséget arról, hogy nem akarnak egy „Fidesz 2”-t létrehozni. Szerinte az, amit a jelenlegi kormány tesz, csak rosszabb lehet annál, amit ők ajánlanak.

Feszült hangulat és Facebook-reakció

Az interjú során több alkalommal is vitába keveredett Gulyás Mártonnal, különösen a műsor időkeretét illetően, mivel szerinte a beszélgetés az előzetesen egyeztetettnél hosszabb lett. Az adás után Facebook-oldalán így kommentálta az eseményeket:

„Köszönöm a ma esti lehetőséget! Valahogy így kellene kinéznie egy valódi interjúnak a köztelevízióban egy valódi demokráciában. Ami késik, nem múlik. Lépésről lépésre.

ui.: legközelebb azért viszek karórát.”

Magyar Péter és a Tisza Párt politikai jövője továbbra is sok kérdést vet fel, de az biztos, hogy a Partizánban adott interjúja ismét nagy visszhangot váltott ki a közéletben.

Újabb fejezetéhez érkezett a magyar gazdaság csodálatos megregulázása: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismét bejelentette, hogy a kormány „szükség esetén” beavatkozik az élelmiszerárak kordában tartása érdekében.

Hogy ez pontosan mit jelent? Nos, eddig annyit láttunk, hogy az üzletláncok képviselőit behívták egy kis baráti csevejre, ahol valószínűleg elmagyarázták nekik, hogy az árakat „illik” csökkenteni – de persze, csak ha az égiek is úgy akarják.

A kormány egyébként már régóta figyelemmel kíséri az infláció alakulását – más kérdés, hogy ennek az égvilágon semmi hatása nincs, hiszen az árak köszönik szépen, továbbra is az egekben járnak. Januárban például 5,5 százalékos inflációt mért a KSH, amire a miniszter reakciója az volt, hogy ez „átmeneti jelenség”. Mert hát tudjuk jól: ha becsukjuk a szemünket, a problémák előbb-utóbb maguktól megoldódnak.

Az élelmiszerárstop csodafegyvere – avagy a gazdasági közgazdaságtan újraértelmezése

Márton miniszter úr közleményében kifejtette, hogy a tej és a tojás drágulása nagy terhet ró a magyar családokra. Ezt az információt egyébként egy ötperces piaci bevásárlás is megerősíthetné, de úgy tűnik, ehhez inkább egy teljes minisztériumi apparátus szükséges. A miniszter egyúttal jelezte, hogy a kormány „szükség esetén” minden eszközt bevet. Bár eddig ezek az eszközök kimerültek az árstopokban, amik látványosan megbuktak, de sebaj, próbáljuk meg újra! Hiszen ha valami egyszer nem működött, talán másodszorra sem fog – és ez már majdnem siker, nem igaz?

A miniszter, aki figyel és figyel… és figyel

A helyzet komolyságát jól jelzi, hogy a kormány januárban berendelte a kiskereskedelmi láncok képviselőit. Hogy pontosan miről beszélgettek, az rejtély, de az biztos, hogy ettől az infláció nem ijedt meg, sőt, talán még jót is nevetett rajta. Az árfigyelő rendszer szerint néhány tejtermék ára csökkent pár százalékkal – na nem mintha ettől a fizetések arányosan növekedtek volna, vagy a lakosság jobban járna. De a lényeg, hogy a „folyamatot szorosan nyomon követik”, ami magyarul annyit jelent, hogy néznek, mint Rozi a moziban.

A kérdés csak az: ha a kormány ennyire figyel, ennyire vigyáz, ennyire beavatkozik, akkor hogyan lehet, hogy az infláció továbbra is magas? Talán a figyelés önmagában mégsem elég? Lehetséges, hogy gazdasági szakértelemre is szükség lenne? Egy biztos: ha az inflációt puszta nézéssel meg lehetne oldani, Nagy Márton már régen megmentette volna a gazdaságot.

A hatalom új szintre emelte az elnyomást: a TISZA Párt elnöke, Magyar Péter szerint a kormány már olyan módszereket vet be ellenük, amelyek a legrosszabb kommunista időket idézik. A politikus szerint Orbán és rendszere retteg, és ennek ékes bizonyítéka, hogy a Fidesz-propaganda immár nemcsak politikai ellenfeleit támadja, hanem azok családtagjait is célba veszi.

Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a TISZA új operatív vezetőjének családját zaklatják a lakásuk előtt, köztük gyerekeket is. Egy előre kifizetett teremben tartandó TISZA Szigetek rendezvényt ellehetetlenítettek, és rendszeres fenyegetéseket kapnak a párt munkatársai. De a hatalom módszerei itt nem állnak meg: óvónőket és dadusokat fenyegetnek, amiért karácsonyi ajándékot fogadtak el a gyerekeknek, és azoknak a családtagjait is munkahelyük elvesztésével sújtják, akik kritikusan mernek szólni Orbán rendszeréről.

Magyar szerint ezek a módszerek egyértelműen azt mutatják, hogy a hatalom fél. A Fidesz minden eszközt bevet, hogy elhallgattassa az ellenvéleményeket, de – mint Magyar Péter hangsúlyozta – mindez hiábavaló:

„Egy embert lehet fenyegetni, egy embert el lehet hallgattatni, de egy egész országot nem.”

A TISZA Párt vezetője kijelentette, hogy a hatalom félelemkeltésre és hazugságokra épülő stratégiája nem lesz elég ahhoz, hogy elnyomja az emberek valódi akaratát. A politikai helyzet egyre feszültebb, és a kormány minden erejével próbálja fenntartani uralmát, de kérdés, hogy meddig lehet egy egész országot fenyegetésekkel és megtorlással irányítani.

A következő hetekben kiderül, hogy a TISZA Párt és a társadalom hogyan reagál erre a nyomásgyakorlásra, de az biztos, hogy a politikai feszültség tovább éleződik. A kérdés az, hogy Magyar Péterék ki tudják-e használni ezt a helyzetet arra, hogy még több embert állítsanak az ügyük mellé.

Gyurcsány Ferenc, korábbi miniszterelnök éles hangvételű bejegyzésben kommentálta Novák Katalin köztársasági elnök lemondását, amely éppen Göncz Árpád születésnapjára esett. Az ellenzéki politikus szerint a nap nem csupán egy politikai esemény, hanem egy „igazi politikai dráma”, amely két, egymással éles kontrasztban álló karaktert helyez egymás mellé a történelem lapjain.

„A hős és az üres ripacs”

Gyurcsány szerint Göncz Árpád és Novák Katalin nem pusztán két különböző politikai tábor képviselője, hanem két teljesen eltérő emberi minőség megtestesítője.

„A demokratikus magyar történelem államférfija és a pártjelvényt a párthűség jeleként a fülcimpájában lóbáló politikai parvenü távoli érintkezése a nap, február 10.” – írta bejegyzésében.

Míg Göncz Árpádot az „ember, aki azokat kívánta szolgálni, akiknek szolgálójuk nincsen” jelzővel illette, addig Novák Katalint egy pazarló, hatalomhoz hű vezetőként festette le, aki luxusköltéseivel és erkölcsi bukásával vonul be a történelembe.

Kegyelmi botrány: a „bűn elnöke”

A Demokratikus Koalíció elnöke bejegyzésében egyértelműen Novák Katalin kegyelmi botrányára utalt, amely végül az államfő bukásához vezetett. A volt miniszterelnök szerint nem csupán politikai, hanem emberi értelemben is súlyos bűnt követett el azzal, hogy egy pedofil ügyben érintett személynek adott kegyelmet.

„Az egyik a nagyszerűséget kereste, nyilván nem hibátlanul, a másik a bűn elnöke volt politikai, és mint kiderült, emberi értelemben egyaránt.”

Gyurcsány szerint Novák nemcsak megbukott, de olyan mértékű erkölcsi válságot hagy maga után, amit a társadalom csak felejteni szeretne. „Mocskot és tanulságot hagyva elmúlt. Felejteni szeretnénk. Gazdájával együtt.”

A Fidesz felelőssége

Bár Gyurcsány a bejegyzésében nem nevesíti Orbán Viktort, az üzenet egyértelmű: szerinte a köztársasági elnök nem önálló szereplőként bukott meg, hanem a Fidesz rendszerének részeként.

A kegyelmi botrány kapcsán az ellenzék hónapok óta követeli, hogy derüljön ki: tudott-e Orbán Viktor előzetesen a döntésről. A miniszterelnök eddig nem adott egyértelmű választ erre a kérdésre, a Fidesz kommunikációja pedig láthatóan próbálja a lehető leggyorsabban lezárni az ügyet.

Gyurcsány azonban úgy látja, hogy Novák Katalin bukása nem önmagában álló eset, hanem a Fidesz politikai kultúrájának része. Bejegyzése szerint nemcsak a volt köztársasági elnököt, hanem az őt támogató politikai rendszert is felejteni kellene.

Politikai dráma egyetlen napon

Gyurcsány Ferenc posztja egyértelműen egy politikai narratíva építésének része: Göncz Árpád és Novák Katalin párhuzamba állításával megrajzolja a „jó és rossz” politikai figurák közötti éles kontrasztot.

Február 10. így nemcsak Göncz Árpád születésnapja, hanem Novák Katalin bukásának napja is lett, amit Gyurcsány egy nagyobb politikai tanulság részeként értelmez: a demokrácia és a hatalommal való visszaélés örök harcaként.

A kérdés csak az, hogy Novák lemondásával valóban lezárul-e a kegyelmi botrány, vagy a Fidesz további magyarázatra kényszerül a következő hetekben.