Váratlan döntést hozott Pintér Sándor: Elindult a daráló?

Budapest, 2014. június 4. Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt beszél kinevezés elõtti meghallgatásán az Országgyûlés honvédelmi és rendészeti bizottságának, valamint a nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülésén a Képviselõi Irodaházban 2014. június 4-én. MTI Fotó: Kovács Attila

2025. július 15-én egy huszárvágással ért véget Kiss Zsolt csaknem három évtizedes karrierje a hazai egészségbiztosítás csúcsszervezeténél. Pintér Sándor belügyminiszter ugyanis azonnali hatállyal megszüntette a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójának kormányzati szolgálati jogviszonyát – indoklás nélkül.

A Belügyminisztérium szűkszavú közleményében mindössze annyit közölt, hogy a főigazgatói feladatokat 2025. július 16-tól dr. Kőrösi László főigazgató-helyettes veszi át megbízottként. Az okokról egy szó sem esett – és talán épp ez adta meg az ügy súlyát.

Kiss Zsolt 1996 óta dolgozott a NEAK-nál (illetve annak elődszervezeteinél), 2018-ban nevezték ki főigazgatónak még Kásler Miklós minisztersége alatt. Szakmai körökben stabil, megbízható, technokrata vezetőként tartották számon, aki az elmúlt évek során nemcsak a NEAK szakmai súlyát, hanem annak belső működési egyensúlyát is fenntartotta. A menesztése így nem csupán személyi változás, hanem jelzésértékű lépés is lehet a kormányzat részéről.

Mi állhat a háttérben?

Hivatalos indoklás nincs, de a találgatások máris elindultak. Néhány nappal a leváltása előtt Kiss Zsolt egy szakmai konferencián nyíltan beszélt arról, hogy 2024-ben mintegy négyezer protetikai műtétet a betegeknek magánszolgáltatóknál kellett elvégeztetniük, akár 2–4 millió forintos önerős finanszírozással. Ez a nyilatkozat – mely az Index tudósítása szerint komoly hullámokat kavart – talán nem volt ínyére a döntéshozóknak.

Nem ez lenne az első eset, hogy egy őszinte szakmai megszólalás következményekkel jár. A magyar egészségügyben, ahol a köz- és magánszolgáltatások közötti feszültség egyre nyilvánvalóbb, minden nyilvános kritika komoly kockázattal járhat – még akkor is, ha az csak száraz statisztikai tények ismertetése.

Elindult a daráló?

Pintér Sándor az elmúlt hónapokban látványosan átrendezte az egészségügyi irányítást, különösen a NEAK és a kórházi struktúra környékén. Kiss Zsolt távozása beleillik abba a mintázatba, amelyben a régóta pozícióban lévő, stabil technokratákat új, „lojalitás-alapú” vezetők válthatják. Sokan attól tartanak, hogy ezzel egy újabb „darálási” hullám kezdődhet az egészségügyi intézményrendszerben.

A kérdés már nem is az, hogy miért ment Kiss Zsolt, hanem hogy ki következik. Mert ha a szakmai véleménynyilvánítás, vagy éppen a túlzottan önálló gondolkodás ennyire kockázatos, akkor könnyen lehet, hogy új korszak kezdődött – a félelem korszakának.

Végezetül: egy korszak véget ért

Kiss Zsolt eltűnése a NEAK éléről nem csupán egy személyi döntés. Egy hosszú időn át stabil működést biztosító szakember távozása új korszakot jelezhet a magyar egészségügy irányításában. Hogy ez a korszak mennyiben lesz hatékonyabb, igazságosabb vagy transzparensebb, az még a jövő kérdése. Egy biztos: az első dominó már eldőlt.

„A helyzet drámai” – Orbán Viktor videóüzenetet küldött

Orbán Viktor szerdán videóüzenetben reagált az Európai Bizottság új költségvetési javaslatára, amely szerinte komoly veszélybe sodorhatja az európai – és így a magyar – gazdákat. A miniszterelnök a Facebook-oldalán megosztott videóban úgy fogalmazott:

„Brüsszelben áll a bál, kitört a vihar.”

A kormányfő szerint az uniós testület költségvetési terve kiszivárgott, és az abban foglaltak nemcsak meglepők, hanem súlyosan hátrányosak is lehetnek számos tagállam – köztük Magyarország – számára.

Ukrajna a nyertes, a gazdák a vesztesek?

Orbán szerint a javaslat legnagyobb nyertese Ukrajna, amely hatalmas támogatásokat kaphat, miközben a közös agrártámogatási keret jelentősen csökkenhet. Ez különösen az európai gazdákat érintheti hátrányosan – figyelmeztetett:

„Úgy áll a dolog, hogy a magyar gazdák európai társaikkal együtt jóval kevesebb támogatáshoz juthatnának a jövőben.”

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem fogja ölbe tett kézzel nézni a fejleményeket, ezért a kabinet szerdai ülésének első napirendi pontja is ez az ügy lesz.

Várható kormányzati válasz

Orbán elmondása szerint Nagy István agrárminiszter beszámolót tart a helyzetről, és konkrét javaslatokat tesz majd a kormánynak. A miniszterelnök pedig ígéretet tett arra, hogy a fejleményekről hamarosan újabb tájékoztatást ad:

„Én pedig hamarosan újra jelentkezem.”

A videó Orbán Viktor megszokott kommunikációs stílusát idézi: erős, drámai nyelvezet, Brüsszel-ellenes retorika, és a nemzeti érdekek védelmének hangsúlyozása. A kijelentések azonban egyértelműen előrevetítik, hogy a magyar kormány ismét konfrontatív álláspontra készül az uniós döntéshozatalban – különösen az agrártámogatások ügyében.

Lecsap a hatalom: Nyomozást indítottak a Tisza politikusa ellen

Újabb fordulatot vett a Ruszin-Szendi Romulusz körüli botrány: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte a nyomozást a volt vezérkari főnök vitatott zsírleszívási ügyében.

Az eljárás megindítását Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő kezdeményezte, aki szerint Ruszin-Szendi hivatali visszaélést követett el azzal, hogy katonai kórházban végeztetett magánjellegű beavatkozást – állami pénzből.

A Honvédkórházban végrehajtott zsírleszívás költsége állítólag 1 millió 200 ezer forint volt, amelyet – Budai állítása szerint – a volt vezérkari főnök a mai napig nem térített meg az államkasszának. A képviselő közösségi oldalán élesen fogalmazott:

„Az ügyészség nyomoz a volt vezérkari főnök Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívásos ügyében, amelyet a Honvédkórházban végeztek el 1 millió 200 ezer forint értékben!” – írta Budai, hozzátéve, hogy az összeg megtérítése mindmáig nem történt meg.

A feljelentés szerint a történtek kimerítik a szolgálati visszaélés bűncselekményének tényállását. Budai Gyula egyúttal éles politikai üzenetet is megfogalmazott, célkeresztbe állítva a Tisza Párt vezetőjét:

„Péter, hamarosan indul az út a börtönbe program.”

A Ruszin-Szendi-ügy az elmúlt hetek egyik legvitatottabb témájává vált. A nyomozás elrendelése új szakaszt nyit az ügyben, amelynek politikai és jogi következményei is lehetnek – különösen a választási kampány küszöbén.

A volt vezérkari főnök egyelőre nem reagált nyilvánosan az eljárás elindítására. Az ügy fejleményeiről folyamatosan beszámolunk.

Ezen röhög az internet: Orbán Viktor 10 legkínosabb közéleti pillanata

Orbán Viktorról sok mindent el lehet mondani. Harminc éve meghatározó szereplője a magyar politikának, és még az ellenfelei is gyakran elismerik: képes uralni a pillanatot. De tényleg mindig így van? Tényleg minden helyzetből úgy jön ki, mint egy politikai Houdini?

Kelemen László, a Kelemenet YouTube-csatorna alkotója most összegyűjtötte Orbán Viktor 10 legkínosabb közéleti pillanatát – és a végeredmény egyszerre szórakoztató és zavarba ejtő. A videó gyorsan terjed az interneten, a nézők pedig nevetnek, feszengenek… vagy mindkettőt egyszerre csinálják.

Támogasd a videóst azzal, hogy ide kattintva feliratkozol a csatornára. Nem kerül semmibe, de a tartalomkészítőnek sokat jelent

1. A koppintott beszédek

Orbán Viktor legendás szónok – legalábbis ezt halljuk gyakran. Csakhogy kiderült, hogy egyes beszédei igencsak ismerősen csengenek… például hollywoodi filmekből. A videó egyértelműen bemutatja, hogy nem egyszerű „inspirációról” van szó – hanem konkrét mondatok, gondolatok átvételéről. Egy miniszterelnöktől ez nemcsak kellemetlen, hanem meglehetősen kínos is.

2. A Juncker-pofon

2015-ben Orbán egy EU-csúcson Jean-Claude Juncker karizmatikus, ámde sokatmondó mozdulattal fogadja: „Itt jön a diktátor!” – majd dirr, jön egy laza pofon. Orbán csak mosolyog, zavartan, visszavágás nélkül. Az a vezető, aki mindig uralja a helyzetet, itt csak áll és reméli, hogy gyorsan vége lesz.

3. A 4-es metró és a forgalomirányítás esete

A 4-es metró átadásánál Orbán „leereszkedik” a nép közé, és bejelentkezik a forgalomirányításhoz. A válasz? Udvarias, de erőteljes kiosztás, amely egyértelművé teszi, hogy ez itt most nem a PR helye. Mintha nem szóltak volna a dolgozóknak, hogy most jön a főnök.

4. A Korányi-kórházas jelenet

A koronavírus-járvány alatt készült propagandavideóban Orbán kamerák előtt kérdezi az orvost: „Van-e elég lélegeztetőgép?” Az orvos válaszol. Őszintén. Emberien. A pillanat megfagy. Orbán nem tud mit kezdeni vele, visszakérdez, mintha nem hallotta volna a választ. A propaganda összeütközik a valósággal – és veszít.

5. A kérdések, amik elől nincs menekvés

A videó több olyan esetet is bemutat, amikor Orbánt újságírók próbálják kérdezni – kevés sikerrel. Kínos hallgatások, elfordulások, gyors távozások. Nem a magabiztos politikus képe rajzolódik ki, hanem valakié, aki el akar menekülni a saját árnyéka elől.

6. A „Na helló, Rófi” jelenet

Ez az a pillanat, amikor a nép egyszerű gyermekéből előbújik a celebpolitikus. Egy váratlan találkozás egy régi ismerőssel kamerák előtt, amely inkább egy kabarétréfa, mint egy méltóságteljes államfői megmozdulás.

7. A nyúl és az MSZP-s vádbeszéd

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője a parlamentben éles vádbeszédet mond Orbán politikájáról. A miniszterelnök válasza? Egyre zaklatottabb, egyre kevésbé kontrollált. A végén pedig egy szinte mémmé vált mondat: „Az a nyúl az önök szimbóluma.”

8–10. Még több kínos villanás

A videó még számos olyan jelenetet tartalmaz, amikor Orbán kellemetlen helyzetbe kerül – legyen szó vidéki fellépésekről, félresikerült beszédekről vagy túlzottan őszinte pillanatokról. Ezekben a helyzetekben nem a stratéga, hanem a tanácstalan politikus képe rajzolódik ki.

A videó egyértelmű üzenete: Orbán nem legyőzhetetlen. És bár gyakran ügyesen manipulálja a nyilvánosságot, vannak pillanatok, amikor lebukik a díszlet mögé rejtett valóság. Amikor a hatalom, a PR és a szónoklatok mögül előbújik az ember – hibákkal, zavarodottsággal, emberi reakciókkal.

Ha szeretnéd megnézni Orbán tíz legkínosabb pillanatát, látogasd meg a Kelemenet YouTube-csatornát, és iratkozz fel – mert a politika néha tényleg jobb, mint a kabaré. És mert van, amikor nevetni muszáj.

Lecsapott a hatalom: Ebből hatalmas baj lesz!

Mint ismert, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő április 22-én demonstrációt szervezett a budapesti Ferenciek terére, tiltakozásul a kormány gyülekezési jogot korlátozó intézkedései ellen. A tüntetés hivatalosan bejelentett és a rendőrség által tudomásul vett esemény volt, azonban az azt követő események már nem maradtak következmények nélkül.

A demonstráció résztvevőinek egy része – a Momentum Mozgalom vezetésével – a Szabadság híd felé indult, ahol hídfoglalási akcióba kezdtek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kedden kiadott közleménye szerint a nyomozás lezárult, és vádemelési javaslattal küldték meg az ügy iratait az illetékes ügyészségnek. A rendőrség öt embert hallgatott ki gyanúsítottként, közérdekű üzem csoportosan elkövetett megzavarásának kísérlete miatt.

A rendőrségi jelentés szerint a demonstrálók gyalogosan, jogellenesen vonultak a Szabadság híd irányába, útközben elfoglalva a Vámház körúti villamospályát is. A rendőrség a közlekedésbiztonság érdekében ideiglenesen korlátozta a busz- és villamosforgalmat.

A hídon több tüntető az úttestre ült, akadályozva ezzel a forgalmat. A rendőrök többször felszólították őket, hogy hagyják abba a jogsértő magatartást, ám mivel ennek nem tettek eleget, rendőri intézkedés következett, amely során testi kényszert is alkalmaztak azokkal szemben, akik passzív ellenállást tanúsítottak.

A BRFK közlése szerint a nyomozók minden szükséges intézkedést elvégeztek, és az eljárás iratait már továbbították az ügyészségnek. A hídfoglalási akció és annak jogi következményei így hamarosan bírósági szakaszba léphetnek.

Az ügy újabb fejezetét nyitja annak a vitának, amely a gyülekezési jog határairól, a politikai aktivizmus eszközeiről és a rendőrség fellépésének arányosságáról zajlik a hazai közéletben.

Egy 18 éves fiatal, „óellenzéki” levele Magyar Péterhez

Nem akarok öntől semmit, csak annyit kérek: legyen más a levegő – és ne nézzenek le másokat – írja a 18 éves Osztofi Gergő Milán nyílt levelében a TISZA párt elnökének.
Az MSZP fiatal politikusa nemcsak a saját, hanem azok nevében is megszólal, akiket Magyar Péter és követői „óellenzékiként” lekezelnek – miközben ők már évekkel ezelőtt szembefordultak a rendszerrel.

Egy 18 éves fiatalember, Osztofi Gergő Milán, Magyar Péternek címzett nyílt levele terjed a közösségi médiában. Bár a nagypolitika még nem ismeri a nevét, a levélben megfogalmazott kritika és személyes kiállás figyelmet érdemel.

Osztofi nem influenszer, nem pályázik listás helyre. Politikai munkáját 15 évesen kezdte aktivistaként, iskola után, kollégistaként. Panelházak lépcsőin és körfolyosóin kampányolt Szombathelytől Körmendig. 16 éves kora óta az MSZP tagja, 17 évesen megválasztották az Országos Választmány alelnökévé.

Most mégsem pozícióról vagy pártról ír, hanem arról, milyen érzés, amikor a politikai közbeszédben a korábbi ellenzéki szereplőket – köztük őt is – egy új politikai erő előítélettel kezeli, sőt, egyesek szerint becsatornázottnak vagy árulónak állítja be.

„Nekem fájó, hogy engem, mint környezetéért tenni akaró, és cselekvő embert ön alaptalanul, sztereotípiákkal, előítélettel lekezel” – írja levelében.

A levél nem indulatos, mégis egyértelmű. Osztofi világossá teszi: attól, hogy nem akar együttműködni Magyar Péterrel, még nem kellene őt – vagy a hozzá hasonlóakat – lenézni. Nem kell politikai szövetségesnek lenni ahhoz, hogy az ember tiszteletet adjon vagy kapjon.

„Sokan könnyeket hullajtottunk. Talán nem voltunk olyan szimpik és hősalkatúak mint ön, de kiálltunk a sajátjainkért, és mindenkivel tisztelettel jártunk el.”

Osztofi nem tagadja el, ha valami működik: látja, hogy az új politikai lendület sokakat megmozdított. De ő nem kíván része lenni ennek a világnak. Nem pozíciót igényel, nem csatlakozni akar – csak egy emberi minimumot kér: hogy azokat, akik már régóta küzdenek, ne kezeljék le, ne írják le előítélettel csak azért, mert máshonnan jönnek.

A levél végén így fogalmaz:

„Remélem nem gyűlölködve tekint erre a nyílt levélre, feltéve, ha elolvassa, hanem érdeklődően, kritikusan, de elismerően.”

Ez a levél nemcsak egy fiatal szocialista politikus gondolata – hanem egy világos kérés: ha változást ígérünk, kezdjük azzal, hogy mindenki emberként tekint a másikra, nem címkeként.

Talán ideje lenne válaszolni rá. És nemcsak Magyar Péternek.

Kórházba került Orbán legfontosabb minisztere

Rövid helyzetjelentést tett közzé a Facebook-oldalán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, miután hétfőn egy kisebb egészségügyi beavatkozáson esett át.

Mint írja, „velem született rendellenesség miatt kisebb beavatkozáson estem át hétfőn, most egy rövid pihenő következik, de estére már otthon leszek.”

A miniszter hozzátette, hogy a szerdai kormányülésen nem vesz részt, de hamarosan visszatér a munkába. Posztjában külön köszönetet mondott a Városmajori Szívklinika dolgozóinak: „nővérek, ápolók, orvosok – szuper csapatuk van.”

A bejegyzés zárása pedig nem kevés iróniát tartalmazott: „És még csótányok sem voltak” – jegyezte meg, utalva ezzel a közelmúltban kirobbant egészségügyi vitára.

Az egészségpolitikai kérdésekben egyre aktívabb Kulja András korábban fotókkal illusztrálva állította, hogy csótányok vannak a Péterfy Sándor utcai kórházban, amit az intézmény határozottan cáfolt, sőt jogi lépéseket is kilátásba helyezett.

Nagy Márton bejegyzése így nemcsak saját állapotáról ad hírt, hanem egyfajta politikai fricskát is tartalmaz a jelenlegi egészségügyi diskurzus irányába.

Gyász: Elment a legendás politikus

54 éves korában meghalt Schmuck Andor – adta hírül a Blikk. A korábbi politikus hónapok óta súlyos betegséggel küzdött, amelyről nyilvánosan is beszélt, de annak pontos természetét soha nem árulta el. Halálhíre hétfő reggel rázta meg a közéletet.

Politikai pályája: ígéretes kezdetek, sajátos folytatás

Schmuck a politikai életbe fiatalon, a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) tagjaként kapcsolódott be, amely az MSZP ifjúsági szervezete volt. 1994 és 1998 között Újpest önkormányzati képviselőjeként tevékenykedett. Politikai ambíciói túlnyúltak az MSZP keretein: 2000-ben részt vett az Európai Magyarországért Mozgalom alapításában, ám 2001-ben az MSZP újpesti szervezete fegyelmi úton kizárta őt a pártból.

2004-ben alapítója volt a Tisztelet Társaságának, amely a nyugdíjasok iránti elkötelezettségét hangsúlyozta, bár sokan ezt inkább PR-akciónak tekintették, semmint politikai újításnak. Később a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnökévé választották, de a párton belüli viták miatt 2013-ban létrehozta saját formációját, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártját, amely azonban nem tudott parlamenti mandátumot szerezni a 2014-es választásokon.

A politikán túl: médiaszereplések és Tinder-randik

Schmuck Andor neve nemcsak politikai ügyek kapcsán vált ismertté. Sajátos stílusával és közvetlen megnyilvánulásaival a bulvármédia is gyakran foglalkozott vele. Egyik legismertebb nem-politikai vállalkozása a Tinder-tündérek című könyve volt, amelyben kendőzetlen őszinteséggel mesélt megélt randijairól. Az öniróniával és exhibicionizmussal sem fukarkodó kötet egyszerre váltott ki derűt, értetlenséget és kritikát.

A nyilvánosság a betegségéről a TV2 Nagy Duett című műsorának egyik adásában értesült, ahol Schmuck maga jelentette be, hogy életmentő kezelések várnak rá. A diagnózist ugyan nem hozta nyilvánosságra, de elmondása szerint hosszú ideje tartó, komoly küzdelmet folytatott.

A közéletből távozva sem adta fel

2023-ban újra hallatott magáról: jelezte indulási szándékát a 2024-es önkormányzati választásokon, sőt, még a főpolgármesteri székre is bejelentkezett volna. Végül nem kapott elég támogatást az induláshoz, de ez sem vette el kedvét a nyilvánosságtól.

Magánélete: két házasság, gyerek nélkül

Schmuck kétszer házasodott, de egyik kapcsolata sem bizonyult tartósnak. Gyermeke nem született, és sokszor említette, hogy a közéletnek és a karriernek rendelte alá a magánéletét – bár e kettő nála gyakran szorosan összefonódott.

Egy korszak vége

Schmuck Andor távozásával a magyar közélet egy különös, sokszor vitatott, de mindenképpen emlékezetes szereplőjét veszítette el. Olyan politikus volt, aki nem félt a szokatlantól, aki tudta, hogyan lehet bekerülni a hírekbe – ha nem politikával, hát történetmeséléssel, sajátos humorral vagy épp egy realityműsorban való szerepléssel.
Emlékét – ahogy ő mondaná – tisztelni kell, de nem feltétlenül követni.

Leleplezték Orbán aljas köpönyegforgatását – Ezért fog bukni 10 hónap múlva

🟠 Ez a cikk eredetileg a Kelemenet Facebook-oldalon jelent meg. Ha érdekelnek a rendszerkritikus politikai elemzések, kövess minket itt: facebook.com/kelemenet – minden héten új, őszinte véleménycikkekkel jelentkezünk.


 

Orbán Viktor és a szélkakas politika vége: amikor már nincs merre fordulni

Kevés olyan politikai pályafutás van Magyarországon, amely annyi fordulatot és ideológiai csavarodást tudhat magáénak, mint Orbán Viktoré. Aki figyelte az elmúlt évtizedeket, az pontosan tudja: Orbán mindig pontosan azt mondta, amit az adott történelmi pillanat megkövetelt. Nem a meggyőződés, hanem a hatalom vonzása diktálta az irányt – és most úgy tűnik, elértünk ahhoz a ponthoz, amikor már nincs hova fordulni.

A KISZ-es indulás: a rendszer gyermekeként

A pályaindítás nem volt forradalmi. Orbán Viktor a kommunista ifjúsági mozgalomban, a KISZ-ben kezdte a politikai szárnypróbálgatásait. Akkor még nem a liberalizmus bajnoka vagy a „keresztény Magyarország” atyja volt, hanem egy rendszer lojális ifjú reménysége. Akkoriban az volt a nyerő pozíció, és ő természetesen oda állt.
A liberális korszak: szónok a Nagy Imre-temetésen
A rendszerváltás idején aztán jött a hirtelen pálfordulás. A KISZ-es múlt hirtelen eltűnt a süllyesztőben, és előkerült a liberalizmus zászlaja. Orbán a Fiatal Demokraták Szövetségének élén követelte a szovjet csapatok kivonását, és Nagy Imre újratemetésén a rendszert bíráló, bátor szónokként lépett fel. Akkor épp az SZDSZ volt az ellenzék szíve – Orbán pedig azt a szerepet próbálta felvenni.
A polgári éra: „Ne azt nézzék, mit mondok…”
Ahogy a liberális vonal háttérbe szorult, és a jobboldalon kezdett erősödni a keresztény-nemzeti irányzat, Orbán is új gúnyát öltött. A ’98-as választási kampány már „polgári Magyarországról” szólt, bajuszos parasztbácsik és templomi zászlólengetés kíséretében. Emlékezetes mondása – „ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit teszek” – már akkor jelezte: az igazság nem a szavakban, hanem a stratégiában rejlik. És a stratégia egyetlen célja volt: a hatalom.
Illiberális fordulat: Putyin, Erdogan, és a végtelen hatalom
2014-ben újabb pálfordulás következett: Orbán meghirdette az illiberális állam eszméjét. Nyugat helyett Kelet, jogállam helyett erős kéz, Európa helyett szuverenitás-mánia. Nem számított, hogy korábban ő volt a legnagyobb EU-párti hang Magyarországon. Ha az illiberalizmusban látott hosszú távú hatalomgaranciát, akkor abból épített ideológiát. És miért ne tette volna? Működött. Egy darabig.
Elfogytak a fordulatok
De mára úgy tűnik, a politikai szélkakas megpörgette magát utoljára. Nincs már új szerep, amit fel lehetne venni. Nincs már új ideológia, amit le lehetne nyúlni. A nemzetközi környezet megváltozott, az EU egyre kevésbé tűri a keleti lavírozást, a belső gazdasági problémák egyre feszítőbbek, és a társadalmi elégedetlenség is lassan átszakítja a kommunikációs védőburkot.
Orbán Viktor most először nem tud új arcot mutatni. Nincs új történet, amivel meggyőzhetné az országot. Mert már mindent elmondott – egymásnak is ellentmondva. A KISZ-től a liberalizmuson át az illiberalizmusig tartó út végére ért. És most, mikor először nem ő írja a történelmet, hanem a történet írja őt, úgy tűnik: az utolsó szerep már nem hódító vezér, hanem távozó színész.
A kérdés már csak az, mikor ismeri ezt fel ő maga. Mert a szélkakas akkor is mozdul, ha elfogy körülötte a szél. De ha nincs több oszlop, ahova felerősítheti magát, akkor csak eldől. Csendesen, de véglegesen.

🔵 Tetszett a cikk? Ilyen és ehhez hasonló tartalmakért kövesd a Kelemenet Facebook-oldalt: facebook.com/kelemenet

🎙 A szerző: Kelemen László

Magyar Péter bejelentette azt, amitől Orbán máris retteghet

Magyar Péter újabb, politikai földindulásnak is beillő bejelentést tett vasárnap este az ATV Heti Napló című műsorában: már van jelöltje a hamarosan létrehozandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak. A hírre valószínűleg nem taps kísérte a Karmelita kolostor falai között – Orbán Viktorék érezhetően nem erre számítottak.

A Tisza Párt elnöke hangsúlyozta: nem saját emberét akarja pozícióba ültetni, vagyis a jelölt nem „Magyar Péter embere” lesz. Ez azonban aligha csökkenti a bejelentés súlyát: a hivatal célja nem kevesebb, mint a „maffiaállam” pénzeinek visszaszerzése.

Milliárdok, offshore számlák és koncessziók

A hivatalt Magyar szombaton, a Tisza Párt nagykanizsai kongresszusán jelentette be, ahol megdöbbentő számokat is említett: legalább 20 ezer milliárd forint tűnt el az elmúlt években magánzsebekben, alapítványokban és offshore számlákon. E pénzek visszaszerzése lenne a hivatal elsődleges célja.

„A magyar emberek ebből semmit sem láttak. Ez nem a közjóra, hanem a kiváltságos kevesek meggazdagodására ment” – fogalmazott.

A hivatal feladata lenne többek között:

  • a koncessziós szerződések felülvizsgálata,

  • az MCC-nek átadott 400 milliárdos részvénycsomag kivizsgálása,

  • a COVID-időszak közbeszerzéseinek átvizsgálása,

  • és az, amit Magyar Péter csak úgy nevezett: „a világ valaha volt legnagyobb bankrablása”, utalva ezzel a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos botrányokra.

Elszámoltatás – előre

A pártelnök egyértelművé tette: az új hivatal nem utólag akarja felgöngyölíteni a fideszes évek visszaéléseit, hanem már most figyelmeztet. „Minden olyan külföldi hitelfelvételért és pénzügyi machinációért, amit a mai naptól kezdve végrehajt a kormány, ők lesznek a felelősök, és az ő vagyonuk lesz a garancia.”

Ez egy nyílt üzenet azok felé, akik a választások közeledtével még gyorsan zsebre tennének valamit: a buli véget érhet.

Kérdések, amelyek már nem várhatnak

Bár a hivatal vezetőjének nevét egyelőre nem hozta nyilvánosságra, Magyar lépése azt mutatja: nem kampányfogásként emlegeti a vagyonvisszaszerzést, hanem valós intézményi háttérrel, konkrét tervekkel készül. És ez az, ami igazán aggasztó lehet Orbán Viktor és köre számára.

Ha a Tisza Párt tényleg bejut a parlamentbe – márpedig jelen állás szerint erre minden esély megvan –, Magyar Péter új korszakot ígér: ahol a vagyon nem vész el, csak visszaszerezhető. És ez a gondolat – úgy tűnik – sokkal félelmetesebb a hatalom számára, mint bármilyen szónoklat.

Ezeket olvasta?

Ez is érdekelheti

Váratlan döntést hozott Pintér Sándor: Elindult a daráló?

2025. július 15-én egy huszárvágással ért véget Kiss Zsolt csaknem három évtizedes karrierje a hazai egészségbiztosítás csúcsszervezeténél. Pintér Sándor belügyminiszter ugyanis azonnali hatállyal megszüntette...

„A helyzet drámai” – Orbán Viktor videóüzenetet küldött

Orbán Viktor szerdán videóüzenetben reagált az Európai Bizottság új költségvetési javaslatára, amely szerinte komoly veszélybe sodorhatja az európai – és így a magyar –...

Lecsap a hatalom: Nyomozást indítottak a Tisza politikusa ellen

Újabb fordulatot vett a Ruszin-Szendi Romulusz körüli botrány: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte a nyomozást a volt vezérkari főnök vitatott zsírleszívási ügyében. Az eljárás...

Ezen röhög az internet: Orbán Viktor 10 legkínosabb közéleti pillanata

Orbán Viktorról sok mindent el lehet mondani. Harminc éve meghatározó szereplője a magyar politikának, és még az ellenfelei is gyakran elismerik: képes uralni a...

Lecsapott a hatalom: Ebből hatalmas baj lesz!

Mint ismert, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő április 22-én demonstrációt szervezett a budapesti Ferenciek terére, tiltakozásul a kormány gyülekezési jogot korlátozó intézkedései ellen. A...