Juszt László, a legendás tévés, aki hosszú éveken át A tévé ügyvédje című műsorban állt ki az igazságért, most ismét megszólalt – ezúttal nem a képernyőn, hanem a közösségi médiában.

Facebook-posztjában egy Pilisvörösváron elhangzott, egészen elképesztő mondatra reagált. Egy fideszes kampánygyűlésen ugyanis az egyik felszólaló így fogalmazott:

„A másként gondolkodók is benne vannak a nemzetben, mint a balsors a himnuszban.”

Juszt László erre a kijelentésre reagálva nem hagyott kétséget afelől, mit gondol erről a fajta „nemzetfelfogásról”.

„Elgondolkodtam azon a kijelentésen, amit egy magát magyar embernek tartó senkiházi tett… Nekem, mint ‘balsorsnak’, Illyés és Tamási a meghatározó, s nem egy senkiházi politikus.”

A veterán újságíró két irodalmi óriás gondolatait idézte, szembeállítva azokat a gyűlöletkeltő, kirekesztő retorikával:

• Illyés Gyula: „Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog.”

• Tamási Áron: „Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan.”

Ezek a mondatok nemcsak irodalmi szépségek, hanem morális iránytűk is – különösen egy olyan időszakban, amikor politikai gyűléseken már a Himnuszt is eszközként használják a megosztáshoz.

Egy televíziós legenda újra kiáll

Juszt László megszólalása nem csupán egy Facebook-poszt a sok közül. Ő az a médiaszemélyiség, aki évtizedeken át következetesen képviselte az igazságkeresést, az elesettek védelmét, a kérdezés jogát – és most ismét szót emel azok nevében, akiket „balsorsnak” neveznek.

Nem először és nem is utoljára mutatja meg: vannak még olyan hangok Magyarországon, amelyek nem hajlandók beállni a sorba. Juszt László hangja ezek közé tartozik – és ha rajta múlik, ott is marad.

Úgy tűnik, a Momentum végleg letette a fegyvert a parlamenti jelenlét reményében. A párt frakcióvezetője, Bedő Dávid a Magyar Hangnak adott interjúban gyakorlatilag beismerte: nincs sok esélyük a túlélésre 2026 után.

A politikus szerint ő „a realitás talaján áll, és nem akarja bekamuzni”, hogy a Momentum ott lesz a következő országgyűlésben – a felmérések legalábbis semmi jót nem ígérnek.

A látványos akciók sem segítettek

Pedig a Momentum mindent megpróbált. Volt füstgyertyázás a parlamentben, utcai demonstrációk, sőt még saját szervezésű tüntetések is. Mindez azonban úgy tűnik, kevés volt ahhoz, hogy áttörjék a politikai érdektelenség falát, ami egyre inkább körülveszi őket.

A frakcióvezető szerint azonban nem ez volt a cél: „Nem azt néztük, hoz-e szavazatot, nem az volt a kérdés, hogy feltámad-e a Momentum. A mi dolgunk az, hogy kiálljunk azokért az értékekért, amikben hiszünk.”

Már a B-terven dolgoznak

Az, hogy már a parlament utáni életre készülnek, nem is lehetne világosabb. Bedő Dávid és Hajnal Miklós, a Hegyvidéken Magyar Péter javára visszalépő képviselő, közösen alapítottak egy kampánytanácsadó céget – nem Magyarországra, hanem Európába szánják szolgáltatásaikat.

„Rengeteg kampányban vettünk részt az elmúlt nyolc évben, ezt a tudást szeretnénk hasznosítani más liberális pártok számára Európában”

– fogalmazott Bedő.

Harc a végsőkig – legalábbis június 28-ig

A Momentum jelenlegi stratégiája inkább emlékeztet egy utolsó felvonásra, mint hosszú távú politikai építkezésre. A képviselő elmondta, hogy a tüntetéseket a Budapest Pride napjáig, június 28-ig kívánják folytatni. Céljuk, hogy minden pénteken megjelenjenek a közmédia épülete előtt, így tiltakozva Orbán Viktor reggeli rádiós szereplései ellen.

Sötét jóslatok a jövőről

Bedő szerint nem kizárt, hogy a következő egy évben a hatalom minden eszközt be fog vetni: akár pártok eltiltásától kezdve politikusok bebörtönzéséig is elmehetnek, hogy fenntartsák uralmukat. A momentumos politikus szerint tehát nem csak az ő pártjuk jövője kérdéses, hanem a teljes demokratikus tér is komoly veszélyben van.

Sajnálatos incidens zavarta meg a Ferenc pápa emlékére szervezett hálaadó szentmisét szerda este Budapesten, a Szent István Bazilikában. Az eseményt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szervezte a húsvéthétfőn elhunyt egyházfő tiszteletére, és azon több közéleti szereplő is részt vett, köztük Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke.

A szertartást Veres András győri megyés püspök celebrálta, a jelenlévők között pedig feltűnt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós államtitkár, Áder János volt köztársasági elnök és felesége, valamint Fabiny Tamás evangélikus püspök is.

Az esemény méltóságát azonban megzavarta Bede Zsolt jobboldali aktivista megjelenése, aki a beszámolók szerint rövidnadrágban, pólóban és napszemüvegben lépett be a bazilikába, majd a szertartás végén hangosan, trágár szavakat kiabálva próbálta zaklatni Magyar Pétert. A helyszínen tartózkodó résztvevők – köztük apácák és más vendégek – megpróbálták megfékezni Bede viselkedését, és rendre utasítani őt.

Magyar Péter az esetet közösségi oldalán kommentálta. Mint írta, korábbi piarista diákként számára különösen fontos volt, hogy részt vegyen a szentmisén, és méltatta Ferenc pápa szerénységét, szociális érzékenységét, valamint azt, hogy Assisi Szent Ferencről választott nevet. Bejegyzésében emlékeztetett arra a jelképes pillanatra is, amikor a Szentatya 2023-ban nem limuzinnal, hanem egy Fiat 500-assal érkezett meg Budapestre, a Sándor-palotához.

„Kérdés, hogy Ferenc pápa budapesti vendéglátói vajon értették-e a célzást, és értik-e, mi a különbség az urizáló, tolvaj farizeusok és a valódi keresztények között” – fogalmazott Magyar.

Az ügy komoly visszhangot váltott ki, mivel a bazilika falai között egyházi szertartást zavart meg egy politikai indíttatású incidens. Bár a közéleti viták a kampányidőszak közeledtével egyre élesebbé válnak, az esemény súlyát tekintve sokak szerint különösen aggályos, hogy egy gyászmisét sem sikerült megőrizni a politikai provokációtól.

A Demokratikus Koalíció az elmúlt napokban intenzív kampányt indított: a Gyurcsány Ferenc vezette párt azt üzeni, hogy már most, több mint egy évvel a 2026-os választások előtt, teljesítette az országos indulás feltételeit.

A kijelentés jól hangzik – csak épp a választási rendszer működését figyelembe véve egyszerűen nem igaz.

Jelenleg ugyanis nincs választási időszak, a választásokat még ki sem írták, így hivatalosan nincs mit teljesíteni. Egy jelölt attól még nem válik jelöltté, hogy megnevezték – csak akkor, ha összegyűjti a szükséges ajánlásokat, és nyilvántartásba veszi őt a választási bizottság. Ez viszont a törvény szerint kizárólag a kampányidőszakban történhet meg.

A DK nyilván nem véletlenül időzítette mostani kampányát. A TISZA Párt megjelenése alapjaiban rengette meg az ellenzéki erőviszonyokat, és a DK – mint az eddig domináns szereplő – védekező pozícióba került.

A párt most meg akarja mutatni, hogy továbbra is nagy és jól szervezett erő, és hogy „készen áll”. Csakhogy ezzel a kommunikációs húzással többet ártanak maguknak, mint nyernek.

Az, hogy egy párt bemutat 71 jelöltet – vagy akár mind a 106 egyéni körzetben – valóban komoly politikai munka.

De ettől még nem válik tényleges választási teljesítménnyé. Azt állítani, hogy a párt „már teljesítette a feltételeket”, blöff – még ha nem is törvényi „hazugság”, de a valóságtól való elrugaszkodás. Egy olyan állítás, ami a látszat erejére épít, nem a jogi vagy politikai tényekre.

És épp ez az, ami miatt ez a lépés visszaüthet. A választók nemcsak az üzeneteket figyelik, hanem azok mögöttes tartalmát is. A túlzott magabiztosság, a valóságtól elrugaszkodott sikerközlés – főleg egy olyan időszakban, amikor a közbizalom alapvetően törékeny – komolyan rombolhatja egy párt hitelességét.

A DK egy profi, régóta működő politikai gépezet, amelynek vannak erőforrásai, szervezeti tapasztalatai, és elkötelezett bázisa. De épp ezért lenne különösen fontos, hogy ne sodródjanak bele a kampánymatematika helyett a kommunikációs illúziók világába. A választások nem a leggyorsabban bemondott győzelmi jelentések alapján dőlnek el, hanem hitelesség, valós teljesítmény és bizalom alapján.

Ha a DK valóban készen akar állni 2026-ra, akkor nem csak a jelöltek nevét kell időben közölni, hanem a politikai kommunikáció arányérzékét is megőrizni. Mert egyetlen rossz üzenet is elég lehet ahhoz, hogy amit építettek, meginogjon.

Április 23-án országszerte több ezer önkormányzati köztisztviselő csatlakozott a sztrájkhoz, magasabb bérekért és méltóbb munkakörülményekért.

A tiltakozás során a dolgozók nemcsak a jelenlegi bérezési rendszer igazságtalanságára hívták fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a szakszervezeti jogok csorbulása és a munkafeltételek romlása hosszú távon ellehetetleníti a közszolgálat működését.

A sztrájkoló dolgozók mellett állt ki az MSZP is: a párt elnöke, Komjáthi Imre hangsúlyozta, hogy a munkavállalók nem a rendszernek, hanem a köz szolgálatának dolgoznak, és joguk van az emberhez méltó élethez és munkavégzéshez. „Ez a sztrájk nemcsak a fizetésekről szól. A magyar munkavállalók jogairól, a megbecsülésről és a tisztességes bánásmódról” – fogalmazott Komjáthi.

A szocialista párt szerint a jelenlegi bérezés tarthatatlan, és elfogadhatatlan, hogy a kormány nem hajlandó érdemi tárgyalásokat folytatni az érintettekkel.

Az MSZP felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen párbeszédet a szakszervezetekkel, és dolgozzon ki olyan bérezési modellt, amely biztosítja a köztisztviselők megélhetését, valamint szakmai és társadalmi megbecsülését.

A közlemény emlékeztet arra is, hogy a szocialisták már 2019-ben is kiálltak a köztisztviselők mellett, amikor a „rabszolgatörvény” néven ismert jogszabályt kiterjesztették a közszolgálatra.

Akkor a törvény jelentősen rontotta a munkakörülményeket: csökkent az alapszabadság, eltörölték a munkaköri címeket, megszűnt a kafetéria, és bevezették a fizetetlen túlórát.

Az MSZP szerint mindezek következtében a köztisztviselők kiszolgáltatottá váltak, és mára elkerülhetetlenné vált a tiltakozás. A párt kitart amellett, hogy a dolgozók nem robotok, és a költségvetési egyensúlyt nem lehet az ő rovásukra fenntartani.

Ez most nem a szokásos péntek reggeli rádiós standup. Orbán Viktor ugyanis valami egészen szokatlant tett: elfogadta Hont András meghívását, és az ÖT YouTube csatornán interjút adott – nem a Kossuth Rádióban, nem a TV2-n, hanem egy valódi, nyilvános beszélgetésben. Igen, az interneten. Igen, kontroll nélkül. És igen, sikerült is belebicsaklania.

A Kelemenet csatorna nem is hagyta szó nélkül ezt a ritka pillanatot. Reagált az interjúra – és bizony, amit Orbán mondott, az több volt, mint érdekes: elszólás elszólás hátán. Aki nézett már politikust kicsúszott kontrollal beszélni, az tudja: amikor nem papírból olvasnak, jönnek a valódi gondolatok. Hát most jöttek.

Támogasd a videóst azzal, hogy ide kattintva feliratkozol a csatornára. Nem kerül semmibe, de a tartalomkészítőnek sokat jelent

Hont nem (annyira) a lényeg

Kezdjük az elején: sokan kaptak a fejükhöz, hogy miért pont Hont András? Volt fideszes, megosztó figura, és hát nem épp a hatalommal szembeni kőkemény újságírás élharcosa. De a Kelemenet szerint itt most Hont személye mellékszál: a lényeg, hogy Orbán végre megszólalt olyan helyen, ahol nem előre egyeztetett kérdésekre kellett válaszolnia.

Rogán, a haraszt és a szél

Az interjú egyik legforróbb pontja kétségtelenül Rogán Antal amerikai szankciós listára kerülése – majd onnan való lekerülése volt. Orbán szerint ez egy politikai bosszú volt a demokrata adminisztráció részéről, amit a republikánusok korrigáltak. Ez a magyarázat azonban, finoman szólva is, sántít. A Kelemenet szerint ez a tipikus „verik a családot, de nem tudni miért” narratíva, amit még a falunapokon is csak félhangosan mernek elsütni. Rogán ugyanis nem akármilyen figura: kulcsminiszter, propaganda- és hatalomkoordinációs vezető – egy olyan ember, akinek még a minisztériumi közlemények is a jóváhagyására várnak. És mégis csak úgy, egy csuklóból odacsapott politikai véletlenként került fel egy listára, ahol amúgy kőkemény nemzetközi bűnözők szerepelnek?

Na persze.

Trump számlát nyújtott be?

A videóban elhangzik az is, hogy a Rogán-ügy „lezárása” talán nem is volt olyan ingyenes, mint ahogy Orbán állítja. A kontroll.hu szerint Trumpék állítólag benyújtották a számlát – például azt kérve, hogy Magyarország fagyassza be a Kínával folytatott bizniszeket. Különösen pikáns, hogy a kínai állami média épp most mutatta be Magyarországot egy válságba süllyedt, nyomorgó nemzetként – hát milyen véletlen…

Orbán hatalomfelfogása: rend, csend, és amit én mondok

Az interjú másik érdekes aspektusa Orbán hatalomhoz való viszonya. A miniszterelnök gyakorlatilag eldicsekszik vele, hogy a rendszer úgy van felépítve, hogy semmi nem történhet a tudta és beleegyezése nélkül. Nincs belharc, nincs rendetlenség, nincs kupleráj. Csak „komoly emberek”, akik tudják, mit jelent megállapodni Orbán Viktorral. Kelemenet szerint ez nem más, mint az autokrácia dicsőítése. Egy vezető, aki a vitát, az ellenvéleményt a rendetlenség jeleként kezeli, nem a demokratikus működést építi, hanem egy félelemalapú gépezetet.

És ha már semmi sem történhet Orbán tudta nélkül, akkor a kegyelmi botrány hogyan történhetett meg? Az a bizonyos miniszter, aki közbenjárt egy elítélt kegyelméért, az a másik miniszter, aki ezt jóváhagyta – mindketten Orbán emberei. Akkor hogy is van ez?

A hatalomnak ára van – még akkor is, ha letagadják

Összességében a Kelemenet reakcióvideója világosan rámutat: Orbán ugyan próbálta higgadtan, rutinos interjúalanyként kezelni a helyzetet, de többször is megingott. A magyarázatai helyenként gyengék voltak, a narratívái sántítottak, és a hatalom gyakorlásának filozófiája inkább volt riasztó, mint inspiráló.

A cím nem véletlen: Orbán úgy próbált meg állva maradni a nem kormányzati interjúban, mint malac a jégen – de végül több ponton pofára esett. És bár nem került földre teljesen, ez a szereplés egy fontos jelzés: a jég már nem olyan sima, mint régen, és a közvélemény – legalábbis egy része – egyre inkább érzi a repedéseket.

Ha tetszett ez az összefoglaló, ne felejts el feliratkozni a Kelemenet csatornára, ahol még több ilyen mélyreható, kritikus és szórakoztató politikai elemzés vár rád. És ha te is úgy érzed, hogy ez már tényleg fáj, akkor kommentelj egy „Ez már ciki, Viktor!”-t.

Orbán Viktor ismét meglepett mindenkit – de most nem a szokásos módon. A miniszterelnök ugyanis elfogadta Hont András, és az ÖT YouTube csatorna meghívását, és interjút adott… nem, nem a Kossuth Rádiónak, hanem egy valódi interjút, ráadásul az interneten, állami médián kívül.

A Kelemenet csatorna nem hagyta szó nélkül ezt a ritka eseményt, és reagált a beszélgetésre – a végeredmény pedig legalább annyira tanulságos, mint szórakoztató.

Támogasd a videóst azzal, hogy ide kattintva feliratkozol a csatornára. Nem kerül semmibe, de a tartalomkészítőnek sokat jelent

Hont nem (annyira) a lényeg

Kezdjük az elején: sokan kaptak a fejükhöz, hogy miért pont Hont András? Volt fideszes, megosztó figura, és hát nem épp a hatalommal szembeni kőkemény újságírás élharcosa. De a Kelemenet szerint itt most Hont személye mellékszál: a lényeg, hogy Orbán végre megszólalt olyan helyen, ahol nem előre egyeztetett kérdésekre kellett válaszolnia.

Rogán, a haraszt és a szél

Az interjú egyik legforróbb pontja kétségtelenül Rogán Antal amerikai szankciós listára kerülése – majd onnan való lekerülése volt. Orbán szerint ez egy politikai bosszú volt a demokrata adminisztráció részéről, amit a republikánusok korrigáltak. Ez a magyarázat azonban, finoman szólva is, sántít. A Kelemenet szerint ez a tipikus „verik a családot, de nem tudni miért” narratíva, amit még a falunapokon is csak félhangosan mernek elsütni. Rogán ugyanis nem akármilyen figura: kulcsminiszter, propaganda- és hatalomkoordinációs vezető – egy olyan ember, akinek még a minisztériumi közlemények is a jóváhagyására várnak. És mégis csak úgy, egy csuklóból odacsapott politikai véletlenként került fel egy listára, ahol amúgy kőkemény nemzetközi bűnözők szerepelnek?

Na persze.

Trump számlát nyújtott be?

A videóban elhangzik az is, hogy a Rogán-ügy „lezárása” talán nem is volt olyan ingyenes, mint ahogy Orbán állítja. A kontroll.hu szerint Trumpék állítólag benyújtották a számlát – például azt kérve, hogy Magyarország fagyassza be a Kínával folytatott bizniszeket. Különösen pikáns, hogy a kínai állami média épp most mutatta be Magyarországot egy válságba süllyedt, nyomorgó nemzetként – hát milyen véletlen…

Orbán hatalomfelfogása: rend, csend, és amit én mondok

Az interjú másik érdekes aspektusa Orbán hatalomhoz való viszonya. A miniszterelnök gyakorlatilag eldicsekszik vele, hogy a rendszer úgy van felépítve, hogy semmi nem történhet a tudta és beleegyezése nélkül. Nincs belharc, nincs rendetlenség, nincs kupleráj. Csak „komoly emberek”, akik tudják, mit jelent megállapodni Orbán Viktorral. Kelemenet szerint ez nem más, mint az autokrácia dicsőítése. Egy vezető, aki a vitát, az ellenvéleményt a rendetlenség jeleként kezeli, nem a demokratikus működést építi, hanem egy félelemalapú gépezetet.

És ha már semmi sem történhet Orbán tudta nélkül, akkor a kegyelmi botrány hogyan történhetett meg? Az a bizonyos miniszter, aki közbenjárt egy elítélt kegyelméért, az a másik miniszter, aki ezt jóváhagyta – mindketten Orbán emberei. Akkor hogy is van ez?

A hatalomnak ára van – még akkor is, ha letagadják

Összességében a Kelemenet reakcióvideója világosan rámutat: Orbán ugyan próbálta higgadtan, rutinos interjúalanyként kezelni a helyzetet, de többször is megingott. A magyarázatai helyenként gyengék voltak, a narratívái sántítottak, és a hatalom gyakorlásának filozófiája inkább volt riasztó, mint inspiráló.

A cím nem véletlen: Orbán úgy próbált meg állva maradni a nem kormányzati interjúban, mint malac a jégen – de végül több ponton pofára esett. És bár nem került földre teljesen, ez a szereplés egy fontos jelzés: a jég már nem olyan sima, mint régen, és a közvélemény – legalábbis egy része – egyre inkább érzi a repedéseket.

Ha tetszett ez az összefoglaló, ne felejts el feliratkozni a Kelemenet csatornára, ahol még több ilyen mélyreható, kritikus és szórakoztató politikai elemzés vár rád. És ha te is úgy érzed, hogy ez már tényleg fáj, akkor kommentelj egy „Ez már ciki, Viktor!”-t.