Brüsszel újabb szintre emelheti a jogállamisági normák kikényszerítését: a Politico szerint az Európai Bizottság olyan költségvetési reformtervet dolgozott ki, amely gyakorlatilag célkeresztbe állítja azokat az országokat – élükön Magyarországgal –, amelyek megsértik az EU demokratikus alapelveit.
A tervet már jövő szerdán nyilvánosságra hozhatják, és radikális változást hozna az uniós támogatások elosztásában.
Demokratikus visszaesés – pénzmegvonás
A Politico értesülései szerint az új szabályozás kimondja: azok a kormányok, amelyek rendszerszinten korlátozzák az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média szabadságát, vagy más módon szegik meg az EU alapértékeit, akár eurómilliárdoktól is eleshetnek. Bár az Európai Unió eddig is élt jogállamisági feltételekhez kötött támogatásmegvonással, a mostani terv szélesebb körű, következetesebb és célzottabb fellépést irányoz elő.
A reform az EU 2028–2034 közötti, mintegy 1,2 billió eurós költségvetési ciklusát érinti. A javaslat célja, hogy rendszerszintűvé tegyék a demokratikus normák és a pénzügyi támogatás közötti kapcsolatot. Ez áttörést jelentene: eddig a jogállamiság megsértése csak egyes uniós támogatási formákat érintett, most viszont a teljes költségvetési logika alakulhat át.
“Intelligens feltételesség”: pénzt a népnek, nem a vezetőknek
A koncepció egyik központi eleme az úgynevezett „intelligens feltételesség”. Ennek lényege, hogy a lakosság és a civil társadalom ne szenvedje meg az autokratikus vezetők hibáit. A liberális Renew Europe frakció ezért olyan rendszert javasol, amelyben a befagyasztott uniós forrásokat közvetlenül a civil szervezeteknek és önkormányzatoknak adnák át, megkerülve a központi kormányzatokat.
Valérie Hayer, a Renew elnöke világosan fogalmazott:
„Nincs uniós pénz az autokratáknak, de a civil társadalom folyamatos támogatása biztosított kell, hogy legyen.”
Ez a megközelítés jelentősen eltér a jelenlegi szabályozástól, amely szerint ha egy ország nem teljesíti a jogállamisági feltételeket, a forrásokat egyszerűen „visszatartják”, majd később – gyakran kompromisszumok árán – újra megnyitják azokat.
Miért hívják már most „Lex Orbánnak”?
Noha a tervezet formálisan nem egyetlen ország ellen irányul, a Politico is egyértelműen utal arra, hogy Magyarország, és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök a legfőbb célpont. Hazánk hosszú ideje bírálatok kereszttüzében áll az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbítása, a média szabadságának korlátozása, valamint a korrupció elleni fellépés hiánya miatt. A „Lex Orbán” név tehát nem Brüsszeli hivatalos címke, hanem politikai szimbólum, amely az unió jogállamisági türelmének végét jelzi.
Von der Leyen lépéskényszerben
A jogállamiság és a költségvetési szigor összekötése nem új gondolat, de a Bizottság most először formálhat belőle átfogó, költségvetési stratégiát. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban már kötelezettséget vállalt a jogállamiság következetes védelmére – most a Renew és más frakciók szerint eljött az idő, hogy a szavakat tettek kövessék.
Brüsszel tehát készen áll a szigorításra. Hogy valóban megszületik-e a „Lex Orbán”, az a következő hónapok tárgyalásain múlik – de az irány egyértelmű: az EU a pénz nyelvén üzen az autokrata rendszereknek.
