Magyar Péter ismét nem hagyta szó nélkül a róla szóló sajtóhíreket: a Tisza Párt elnöke egy frappáns Facebook-poszttal vágott vissza azoknak a médiumoknak, amelyek az olaszországi nyaralásáról szivárogtattak ki paparazzo képeket.
A politikus nemcsak hogy beszólt a lesifotósoknak, de ironikus stílusban mutatott rá a kormánypárti sajtó önellentmondásaira is.
„Tériszonyotok van? Vagy már indult a yachtotok?”
A posztjában Magyar Péter azt írta:
„A sziklaugrásra miért nem jöttetek? Tériszonyotok van? Vagy már indult a yachtotok?”
A Tisza Párt elnöke ezzel arra utalt, hogy miközben a sajtó munkatársai Lecce környékén lencsevégre kapták őt és családját, a valódi kalandokat – például a sziklaugrást – már nem vállalták be. A mondat mögött ott rejlik a kritika a képmutató médiaműködésre, amely inkább a magánélet bulváros elemeire vadászik, mintsem a valódi teljesítményekre.
„Vergődtök srácok” – kemény üzenet a propagandának
Magyar Péter posztjában konkrét példát is hozott a kormányközeli sajtó korábbi és mostani ellentmondásos állításaira:
„Propaganda pár hete: ‘Magyar Péterrel nem állnak szóba a gyerekei.’ Propaganda ma: ‘A tiszás pártvezér, aki újdonsült barátnőjével és három gyermekével töltött néhány napot Lecce közelében…’”
Ezután odaszúrt:
„Vergődtök srácok. Mi lesz veletek így még 279 napig?!”
Az utalás egyértelműen a 2026-os választásokig hátralévő időre céloz, azt sugallva, hogy a kormánypárti média kifárad, miközben ő még csak most kezd bemelegedni.
„Legalább számolni tudnak” – kiszúrás a kommentekben
A poszt alatt Magyar Péter a kommentelőknek is visszavágott. Amikor valaki felhozta, hogy most akkor három vagy négy gyereke van, ő ironikusan megjegyezte:
„De legalább számolni tudnak.”
Ez a beszólás is jól illeszkedik Magyar Péter egyre markánsabb közéleti stílusához, amelyben nem riad vissza az iróniától, szarkazmustól vagy akár a gúnytól, ha épp a politikai ellenfelek vagy a kormányzati média kerül terítékre.
Mit üzen ez az egész?
Magyar Péter legutóbbi posztja újabb jele annak, hogy a Tisza Párt vezetője nemcsak politikai üzeneteiben, hanem kommunikációs stílusában is eltér a megszokottól. Nem játszik áldozatot, hanem támadásba lendül, és a nyilvánosságot használja fegyverként a támadások visszaverésére.
A kérdés már csak az: meddig bírják még idegekkel azok, akik mindenáron le akarják járatni – és milyen eszközökhöz nyúlnak majd a kampány közeledtével?
