Ferencvárosban egy újabb városfejlesztési projekt borzolta fel a kedélyeket – ám nem azért, mert ne lenne szükség élhetőbb, zöldebb közterekre. A vita nem is a fákról és padokról szól, hanem arról, hogy kinek és milyen módon kedvez a „közösségi tervezésként” eladott lezárás. A történet főszereplője: Puzsér Róbert új kávézója és a mögötte álló civil szervezet, valamint a projektet jóváhagyó Ferencvárosi Önkormányzat.
72 méternyi véletlen?
A Tűzoltó utca egy 72 méteres szakaszát lezárták az autóforgalom elől. A hivatalos magyarázat: közösségi kezdeményezésre induló, kísérleti zöldítés. Az érintett szakasz közvetlenül az Inga nevű új kávézó előtt található – amelynek egyik társalapítója Puzsér Róbert, a Sétáló Budapest nevű mozgalom ötletgazdája. A projekt kezdeményezője: maga a Sétáló Budapest.
A döntés egyébként önkormányzati jóváhagyással történt, noha a projekt nem önkormányzati indíttatású.
Baranyi, Puzsér és a régi szövetség
Baranyi Krisztina és Puzsér Róbert együttműködése nem újkeletű. 2019-ben a Sétáló Budapest mozgalom és Puzsér is nyilvánosan támogatta Baranyit a polgármester-választáson. Azóta Baranyi több alkalommal megjelent a Puzsér-féle kávézó eseményein. Most pedig a Sétáló Budapest kezdeményezése zöld utat kapott az önkormányzattól, pont ott, ahol az alapítók érdekeltek.
Ez önmagában nem törvénysértés, de ismerjük ezeket a módszereket. Csak éppen a Fidesztől
Lakossági támogatás? Vagy inkább alibi?
Az önkormányzat azzal érvel, hogy „közösségi tervezés” előzte meg a döntést. A valóság: az online kérdőívet mindössze kb. 200 fő töltötte ki, ebből elenyésző volt azok száma akik k a közvetlenül érintett utcában laknának. Ez nem éppen elsöprő társadalmi támogatás, főleg nem egy olyan projekt esetében, ami logisztikai problémákat okozhat a közeli gyermekklinika és az Aldi áruház működésében is.
A helyiek közül többen nyilvánosan tiltakoztak, a hivatalos önkormányzati Facebook-csoportban (Közkéz) is számos kritikus komment jelent meg, amelyekre az önkormányzat kezdetben ellentmondásos választ adott. Előbb az hangzott el, hogy „nem önkormányzati projekt”, majd az, hogy „természetesen adtak rá engedélyt”.
Értékelni fogják – saját magukat?
A projekt hatékonyságát a Sétáló Budapest fogja értékelni – vagyis az a szervezet, amelynek közvetlen érdeke fűződik a sikeres végkimenetelhez. Több helyi lakos is feltette a kérdést: miért nem az önkormányzat értékeli az általa jóváhagyott projektet? Erre eddig nem született megnyugtató válasz.
Egyes lakosok már polgári ellenállást is kilátásba helyeztek a lezárás ellen.
Presszókirályság zöld csomagolásban
A történet hátborzongatóan hasonlít más ismert esetekre. Amikor a túloldalon – például Lázár János – kastélya felé vezető út újul meg „közérdekből”, akkor jogos a felháborodás. De amikor ellenzéki oldalon, hasonlóan „véletlenszerű” helyszínen indul útlezárás, az már „közösségi zöldítés”?
A gond nem a projekt céljával van – hanem azzal, hogyan, kik által és kinek az érdekében történik. A jelenlegi ügyben az átláthatóság, a társadalmi kontroll és az egyenlő elbánás minimumai sem látszanak teljesülni.
Lezárás előtt vagy után kell fórumot tartani?
Ferencvárosban a lezárás után tartanak fórumot, amin meghívott vendégek – például az LMP alpolgármestere és Vitézy Dávid – mondják majd el a véleményüket. A lakosok felszólalási lehetősége? Nincs konkrétan rögzítve, de a szervezők szerint „alkalom nyílik rá”. Az eseményt – nem mellesleg – maga az önkormányzat reklámozza a Sétáló Budapesttel közösen.
Zöldítés vagy térfoglalás?
A kérdés végső soron nem a padokról vagy a növényekről szól. Hanem arról, hogy vajon lehet-e civil aktivizmusnak álcázni egy célzott üzleti előnyt, ha az ügyhöz megfelelő politikai kapcsolatok társulnak. Mert ha igen, akkor ez nem más, mint a régi, jól ismert „okosban megcsináljuk” rendszer – csak most nem nemzeti színű zászlóval, hanem zöld dizájnplakáttal és urbánus esztétikával tálalva.
