2025. július 5-én hivatalosan is lezárult a Tűzoltó utca egyik szakasza – legalábbis a kihelyetett raklapok és az új egymásnak sok esetben ellent mondó közlekedési táblák erről tanúskodnak. A hivatalos kommunikáció szerint ez egy közösségi alapú, zöldítést, levegőminőséget javító, gyalogosbarát kezdeményezés.
A valóság azonban, mint sokszor Magyarországon, ennél sokkal árnyaltabb és sokkal nyersebb:
Adott egy közszereplő, egy politikai kapcsolatokkal jól ellátott vállalkozó és egy, a háttérből irányító polgármester. Láttunk már ilyet a NER oldalán, de a másik oldalon sem sokkal szebb az ilyen történtet.
A történet főszereplője a Tűzoltó utca Ferenc körút és Angyal utca közötti szakasza, amit hirtelenjében „sétálóutcává” minősítettek, hogy – legalábbis a narratíva szerint – a levegő tisztább, az utca élhetőbb, a zöld több legyen.
A kezdeményező a Sétáló Budapest nevű szervezet, amelyet történetesen Puzsér Róbert még 2019-es főpolgármester-jelöltsége idején indított útnak, és amely Facebook-oldalát továbbra is az akkori kampánycsapata viszi.
Na mit ád isten a zöldítő projektnek éppen a Puzsér Róbert kávézója előtti utcaszakaszt nézték ki a városban és zárták le.
Az Inga Kultúrkávézót Puzsér Róbert és Zaránd Péter hozták létre a Tűzoltó utca sarkán.
Forrás: Kilencben az élet facebook csoport
Egy olyan szakaszon, ahonnan az autók az Üllői út felé közlekednek, ahol a helyiek számára az egyik legforgalmasabb bevásárlási lehetőség van, ahol egy gyermekklinika üzemel.
Mi ezzel a gond?
A képmutatáson túl – mert azért mégiscsak kilóg a lóláb akkor, amikor a saját politikai közössége éppen valakinek a vállalkozása előtti területet nézi ki világmegváltási célnak – például az, hogy sokak szerint az utcazárás nem a lakosság érdekeit, hanem az Inga vendéglátói céljait szolgálja.
A forgalom elterelése, parkolóhelyek megszüntetése, növényládák kitelepítése és egyéb, dizájnos elemek inkább egy jól célzott üzleti fejlesztés részei, mintsem valódi közösségi igények megvalósítása.
A helyiek levelekben, közösségi fórumokon, kommentekben tiltakoznak. A fő probléma nem is maga a gyalogosbarát átalakítás, hanem az átláthatatlan, gyanús gyorsasággal végbement döntéshozatal, és az – hogy a helyi önkrományzat, melynek vezetője Baranyi Krisztina, akit a Puzsér-féle szervezet többször is támogatott a kampányai során – egy olyan lakossági konzultációra hivatkozva hozta meg a döntését, amelyet mindössze körülbelül 200 fő töltött ki, és amiből csupán néhány kitöltő valóban helyi lakó
Ez Budapesten nemhogy nem reprezentatív, de már-már gúnyt űz a közösségi tervezés fogalmából.
Baranyi Kriszta és a „kis szívességek”
Ferencváros polgármestere, Baranyi Kriszta teljes vállszélességgel állt be a projekt mögé.
Az önkormányzat kommunikációja szerint „klímaválság van”, és „Budapest több sétálóutcát érdemel”. Csakhogy sokak szerint itt nem egy ökológiai misszióról, hanem politikai szívességről van szó. És nehéz is máshogyan értelmezni mindezt.
Egy olyan látszat bontakozik ki, amiben Baranyi a régi politikai kapcsolatain keresztül a lakosság ellenében biztosít előnyöket a régi és megbízható szövetségesének.
Hiszen Baranyi Krisztina megválasztását többször is támogatta korábban a Puzsér Róbert által életre hívott szervezet és maga a publicista is.
Ahogy egy dühös kommentelő fogalmazott az üggyel kapcsolatosan:
„Ez miben különbözik attól, amikor Lázár János leaszfaltoztatta az utat a saját kastélyához?”
(Egyébként semmiben, csak ott legalább nem volt belépődíjas kortárs versfelolvasás a végén.)
A Sétáló Budapest szerint azonban nem erről van szó! Mint foglamaztak: „Ha teraszengedélyt akartunk volna kérni a szakaszra azt tettük volna”.
Ezzel szemben alulról jövő kezdeményezésről beszél a szervezet, melynek sikere érdekében már 2024-ben megkezdték az egyeztetéseket a Ferencvárosi Önkormányzattal a megvalósulás érdekében.
Kérdőíves és személyes közösségi tervezést szerveztünk, amelynek eredménye egyértelmű: a többség szeretne egy zöldebb, nyugodtabb, forgalomcsillapított utcában élni. Mindemellett egy „életnagyságú szabadságharcos szobrot” is terveznek, Angyal István emlékére.
