A Netflix legsikeresebb koreai sorozata visszatér – és vele együtt a kérdés is újra felmerül: valóban csak fikció, vagy ijesztően valós a Squid Game világa?
Ma debütál a Netflixen a Squid Game (Nyerd meg az életed) második, egyben befejező évada. A brutális túlélőjáték-sorozat nemcsak a nézők idegeit tette próbára, hanem komoly társadalmi kérdéseket is felvetett – olyanokat, amelyek jóval mélyebbre nyúlnak, mint elsőre gondolnánk.
A sorozat mögötti kérdés: lehetne ez valódi?
Egyre több néző teszi fel magának a kérdést: tényleg csak fikcióról van szó, vagy valós események inspirálták a sorozatot? Egyesek szerint a Netflix csupán szórakoztatni akar, mások szerint viszont a Squid Game sokkal közelebb áll a valósághoz, mint azt kényelmes lenne beismerni.
A MrBeast-féle „valóságshow” – és a média félrevezetése
A sorozat körüli őrületet kihasználva néhány évvel ezelőtt a világhírű YouTuber, MrBeast valóban megrendezte a Squid Game játékainak „valóságbeli”, de erőszakmentes változatát, dollármilliós nyereménnyel. Ez a hír annyira elterjedt, hogy még a magyar állami média is címlapon hozta le: „Elindult a Squid Game a valóságban!”
A valóság? Ezek a cikkek – beleértve a Híradó.hu és az Origo írásait – kattintásvadász címekkel próbálták eladni a YouTube-videót, mintha valódi élet-halál játékokról lenne szó. Természetesen semmi sem állhatna távolabb az igazságtól.
Valóságos inspirációk: Dél-Korea sötét múltja
Bár a sorozat nem dokumentumfilm, a koreai valóság sok ponton ihletője lehetett a történetnek. Két történelmi pillanat különösen megrázó párhuzamokat kínál:
1. A sangongi sztrájk (2009)
A gazdasági válság idején több ezer gyári munkást bocsátottak el. Tüntetések, összecsapások, öngyilkosságok, teljes társadalmi ellehetetlenülés következett. A kétségbeesett emberek sorsa és kiszolgáltatottsága erősen visszaköszön a sorozat szereplőinek életében.
2. A testvérek otthona – egy valódi munkatábor
Kevesen tudják, hogy a 80-as években Dél-Koreában valóban létezett egy „jóléti intézményként” álcázott internálótábor, ahol szegényeket, csavargókat, sőt egyszerű járókelőket is fogva tartottak. Megalázó bánásmód, fizikai bántalmazás és embertelen körülmények voltak mindennaposak. Az elítélteknek „játékokat” kellett játszaniuk egymás ellen – hangulatra hátborzongatóan hasonló módon, mint a Squid Game-ben.
Egy kegyetlen társadalmi tükör
A Squid Game valójában egy társadalomkritikai parabola, ahol a gazdag elit „szórakoztatásként” nézi a szegények szenvedését. A dél-koreai társadalomban óriási nyomás nehezedik a fiatalokra, a társadalmi mobilitás alig létezik, a verseny pedig kíméletlen. Ez a pszichológiai nyomás ugyanúgy gyilkos tud lenni, mint a sorozatban látott játékok.
Akkor valóság vagy fikció?
A válasz: mindkettő. A Squid Game nem egy megtörtént eseményt dolgoz fel, de egy olyan társadalmi valóságot mutat be, amely Dél-Koreában és a világ számos pontján ismerős lehet. Az eladósodottság, a kilátástalanság, az elit cinizmusa és a túlélésért folytatott harc – ezek nem csupán drámai eszközök, hanem sokak mindennapi tapasztalatai.
📌 Ma indul az utolsó évad – de a kérdés, amit feltesz, örökké velünk marad:
Mit ér az emberi élet egy olyan rendszerben, ahol minden csak játék… kivéve a következményeket?
