Megtiltotta a rendőrség a június 28-ára tervezett budapesti Pride-rendezvényt – derült ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) friss határozatából, amelyben Terdik Tamás főkapitány arra hivatkozik:
a bejelentés és a főváros hivatalos kommunikációja között „ellentmondás” van, amely sértheti a közigazgatási eljárási törvény alapelveit. A döntésre fellebbezni nem lehet, csak bíróságon támadható meg.
A Budapest Pride-ot évek óta a Szivárvány Misszió Alapítvány szervezi, idén azonban a fővárosi önkormányzat is partnerszervezőként jelent meg az esemény mögött. A rendezvényt Karácsony Gergely főpolgármester és Hegedűs Máté, a Pride szóvivője közösen jelentették be a főpolgármester Facebook-oldalán június 16-án.
A bejelentés szerint a rendezvény útvonala a Városháza Parktól a Műegyetem rakpartig tartott volna, és egész napra terveztek területfoglalást.
A BRFK azonban ezt a közlést hivatalos bejelentésnek minősítette – és megtiltotta a gyűlést. A rendőrség szerint a főváros nyilvános kommunikációja és a hivatalos bejelentés nem egyezik: míg a Facebook-poszt szerint egyértelműen Pride-ról van szó, a főpolgármester későbbi hivatalos levele „szabad város” témájú rendezvényként próbálja leírni az eseményt, kamionok és szexuális tartalom nélkül. A BRFK szerint ez megtévesztő.
A gyerekvédelmi törvény mögé bújva
A határozat hangsúlyozza, hogy „nem zárható ki”, hogy a gyűlés nyilvános jellege miatt 18 év alattiak találkoznának olyan tartalommal, amely a gyermekvédelmi törvénybe ütközik. Még azok a járókelők is érintettek lehetnek – írják –, akik nem akarnak részt venni a rendezvényen, de annak közterületi vonulása miatt „passzív szemlélőivé” válnak.
Ez az érvelés az utóbbi évek kormányzati kommunikációját tükrözi: a kormány és a hatóságok rendre a „gyermekvédelemre” hivatkozva próbálják korlátozni az LMBTQ-közösség láthatóságát és mozgásterét. Ezúttal a rendőrség nemcsak jogértelmezési kérdésekre, hanem kommunikációs ellentmondásokra is építette döntését.
Karácsony vs. rendszer
A Pride idei megrendezése politikai üzenet is lett volna: a főváros a „szabad város” szlogennel kívánta megmutatni, hogy Budapest más utat jár, mint a központi kormányzat. A BRFK határozata ezzel a szimbolikus üzenettel is szembemegy. Úgy tűnik, a kormányzati rendszer most nem látja érdekeit szolgálva, hogy a főváros főpolgármestere a Pride támogatásán keresztül politikai tőkét kovácsoljon magának – vagy akár az ellenzék egésze profitáljon a rendezvényből.
A főpolgármester hivatalosan még nem reagált a tiltásra, de várhatóan nem fogja szó nélkül hagyni a döntést. A szervezőknek három napjuk van arra, hogy közigazgatási pert indítsanak a Kúriánál a határozat ellen.
A tiltás időzítése sem véletlen: a 2026-os választások kampányidőszaka gyakorlatilag már elindult. A Pride-rendezvény nemcsak emberi jogi kérdésként jelenik meg, hanem politikai térként is, ahol az ellenzéki főváros és a központosított államhatalom egymásnak feszül.
A rendőrség döntése tehát nemcsak jogi, hanem szimbolikus gesztus is: figyelmeztetés arra, hogy a hatalom most minden szinten korlátozni fogja azokat a megmozdulásokat, amelyek a „szabadság”, „sokszínűség” vagy „rendszerváltás” fogalmaival próbálnak mozgósítani.
És hogy mit lép erre a főváros vagy az ellenzék? A következő napokban eldőlhet, hogy a Pride-ból politikai vihart tudnak-e kavarni – vagy a tiltás csendben érvényesül.
