Nem várt helyről kapott támogatást Karácsony Gergely főpolgármester a napokban kirobbant botrány kapcsán, melyben a kormány megpróbálja ellehetetleníteni Budapestet:
Tarlós István, a Fidesz egykori főpolgármestere az atv.hu-nak nyilatkozva bár élesen bírálta a jelenlegi városvezetést, mégis hangsúlyozta, nem kíván csődbiztost Budapest élére – sem a városnak, sem Karácsonynak.
A politikai játszma hátterében a fővárosi kasszából május végén leemelt 10,2 milliárd forintos inkasszó áll, amelyet az Államkincstár hajtott végre a kormány által megszabott, vitatott szolidaritási hozzájárulás terhére.
Karácsony szerint az intézkedés jogellenes, mivel jogvédelmet kértek, és politikai nyomásra történt. Tarlós ezzel szemben úgy látja: a törvényeket mindenkinek be kell tartani, és nem az érzelmi alapú kommunikáció, hanem a számok és a jogi tények számítanak.
Jog vagy politika?
A vitatott szolidaritási adó mértéke 89 milliárd forint, amelynek csak egy részét tervezték be Karácsonyék a 2025-ös költségvetésbe. A fennmaradó 50 milliárdot nem akarják befizetni, mivel a város már így is „nettó befizető” – érvelnek.
A kormány és Tarlós szerint viszont ez nem mentesíti a fővárost a kötelezettségek alól. „Attól még nem alkotmányellenes az adó, hogy megemelték” – mondta Tarlós, hozzátéve: már az ő idején is nőtt az adó mértéke, és 2018-ban is jogszerű volt.
Tarlós szerint a főpolgármester hibát követett el, amikor nem tervezte be a teljes összeget. Ráadásul – állítja – a városvezetés az elmúlt hat évben túlvállalta magát, és működési forrásokat áldozott fejlesztésekre, például a Rákosrendező projektre, amely szerinte 50 milliárdot nyelt el úgy, hogy nincs is pályázó.
Sarokba szorított főpolgármester?
Bár Tarlós nem kímélte Karácsonyt („mindig más a hibás, csak ők nem felelősek semmiért”), mégis elismerte, hogy most komolyabb politikai nyomás nehezedik rá: „Karácsony Gergely mindig ügyesen kimozogja ezeket a helyzeteket, de ez esetben valószínűleg nehezebb dolga lesz.
Itt nem is ő a fő hibás, hanem van egy Tisza–Vitézy paktum, amely sarokba szorítja.
Szerinte a jelenlegi politikai térben nem a jog, hanem a hatalompolitikai mozgások dominálnak, és a fővárosnak jogilag kellene bizonyítania az igazát – nem politikai szlogenekkel.
Csőd a láthatáron?
A csődközeli helyzetről Karácsony már korábban vészharangot kongatott, mondván: csak a nettó béreket tudják kifizetni, és a közszolgáltatások (pl. tömegközlekedés) is veszélybe kerülhetnek. A főváros őszig haladékot kért, hogy befolyjon az iparűzési adó, amely döntően őszi tétel.
Tarlós erre úgy reagált: „Miért mindig a kormány a hibás? Ez a fővárosi vezetés soha semmiért sem felelős?” Szerinte ha csődhelyzet lesz, akkor felmerül a kérdés, hogy mire költötték el az elmúlt években a forrásokat – különösen úgy, hogy Karácsony 60–70 milliárd szabad felhasználású forrást örökölt.
Cser-Palkovics és a realitások
Tarlós egyúttal példaként hozta fel Székesfehérvár fideszes polgármesterét, Cser-Palkovics Andrást is, aki – bár maga is bírálta a szolidaritási hozzájárulást – mégis befizette. „Én is azt mondtam, jó lenne, ha nem kellene befizetni, de befizettem. Mindenki befizeti, csak úgy látszik, Karácsonyék nem” – fogalmazott.
Összefogás helyett belső széthúzás?
Miközben a főváros és a kormány között húzódó jogvita egyre élesebb, a budapesti politikai színtér sem egységes. Vitézy Dávid összefogást sürgetett a csőd elkerülése érdekében, míg a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint Karácsonynak ideje lenne együttműködni a közgyűlési frakciókkal. A DK rendkívüli közgyűlést kezdeményezett.
Vége vagy kezdete?
A szolidaritási hozzájárulás körüli vita nemcsak jogi, hanem politikai vízválasztó is lehet. Ha a bíróság végül Karácsonyéknak ad igazat, az komoly presztízsveszteség lenne a kormánynak. Ha viszont az inkasszó jogszerűsége megerősítést nyer, akkor a főpolgármester politikai túlélése is kérdésessé válhat.
Tarlós István üzenete egyértelmű: a fővárosi politika nem érzelmi terep, hanem jogi és gazdasági valóság. A kérdés most az, hogy a politikai játszmák közepette marad-e még ideje és tere Karácsonynak kimozogni – ahogy korábban mindig tette.
